Tizennégy esztendő után tudott időközi országgyűlési képviselő-választást nyerni vasárnap az MSZP. Utoljára 2000-ben az elhunyt Gyuricza Béla helyére kiírt voksoláson győzött a szocialista Molnár Albert. Most azonban fordult a kocka. Horváth Imre, az MSZP jelöltje toronymagasan hozta a baloldal számára egyébként favoritnak is számító körzetet. A szocialisták örömmámorban úsznak, a fideszesek jóformán hallgatnak. Meglepetés? Az eredmény nem, de az arány igen.

Szocialista vezetők arcán régen volt ennyire őszinte a mosoly. Fotó: mszp.hu

Vasárnap időközi országgyűlési képviselőválasztást tartanak Budapest 11-es választókerületében, Újpesten, az MSZP-s Kiss Péter július 29-i halála miatt. A rendszerváltás óta haláleset miatt eddig 9 ízben tartottak időközi voksolást, a november 23-i lesz a tizedik. 1990 óta 140-en hunytak el a parlamenti döntéshozók közül, 38-an még aktív képviselőként – az interneten fellelhető források szerint.

Kiss Péter ravatala 2014. augusztus 17-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Fotó: mszp.hu

A Magyar Szocialista Párt már tavasszal, az országgyűlési választásokat megelőzően meghirdette a korszakváltást, sőt összefogott a nevében is ezt fémjelző Együtt formációval, melynek akkor még tagja volt a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Demokratikus Koalíció is. Ez már csak azért sem volt túl nagy újdonság, mert az „MSZP” és „megújulás” szavakra a Google keresője kapásból behoz 72.100 találatot – szinte minden esztendőre. Most itt van a legújabb.

Meglepően sima, közel kétharmados győzelmet aratott vasárnap a megismételt ózdi polgármester-választáson Janiczak Dávid, a Jobbik jelöltje. Azt sejteni lehetett, hogy az október 12-i voksolás óta eltelt időszak nem a Fidesz-KDNP-s Fürjes Pál eddigi polgármester malmára fogja hajtani a vizet, de ekkora vereségnek más oka is kell, hogy legyen.

Fotó: Facebook.

Ha kilyukadt a csónak, elromlott a villany, vagy kár történt az autóban, akkor sincs gond, hiszen az Országgyűlésben akadnak olyanok, akik a fenti problémákat orvosolni tudják. Nézzünk néhány figyelemreméltó képzettséget a honatyák között, illetve térképezzünk fel néhány „szakmahalmozót” és nyelvzsenit is.

Fotó: Facebook

2002 és 2014 között tizenkét esztendő telt el. Aki akkor született, még nem járta ki a nyolc osztályt, azaz nem mondható nagyon hosszú időnek. Azonban a politikai munkatársi pozícióból a Miniszterelnökség élére kerülni ennyi idő alatt nem kis fegyvertény. Hogyan tudta ezt „megcsinálni” Lázár János és mi a titka? Megpróbáljuk kideríteni.

Néhány szóban érdemes szót ejteni az előzményekről.

Hódmezővásárhelyen járunk, ahol az 1990-es első szabad országgyűlési választásokat követően a kisgazda dr. Szabó Lajos nyerte a mandátumot. Ekkor nem közvetlenül szavaztunk polgármesterre, a tisztségről a közgyűlés döntött. 

A pártok nem tudtak megegyezni, ezért Marzsinai Zoltán javaslatára a politikában addig ismeretlen Rapcsák András lett Hódmezővásárhely vezetője, akinek az első igazi megmérettetéssel 1994-ben, a parlamenti választások alkalmával kellett szembenéznie. Ezt az akadályt sikerrel vette, az első körben 11-en indultak, de senki nem érte el 50 százalék feletti eredményt, ezért sor került a második körre is.

Hódmezővásárhely jobboldali orientáltsága már akkor is megmutatkozott, hiszen KDNP-s jelölt nem is nyert máshol.

Íme a sorrend:

Ígértem néhány parlamenti érdekességet.

Íme:

Jelenleg csupán négy olyan országgyűlési képviselő van, aki az első szabadon megválasztott Parlament alakulóülése, azaz 1990. május 2-a óta folyamatosan tagja a törvényhozásnak. Ők akkor és most is a Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget képviselték: Kósa Lajos, Kövér László, Németh Zsolt és Orbán Viktor. A közhiedelemmel ellentétben Varga Mihály (Fidesz) nemzetgazdasági miniszter nem tartozik ide, hiszen ő 1994-ben néhány hónapot kihagyott, csupán a népszerű színész, Eperjes Károly lemondásával kapta meg mandátumát a párt országos listájáról. Ezt azóta is őrzi.

Fotó: MTI

Akad olyan is, akinek nemhogy ilyen hosszú, hanem egészen káprázatosan rövid honatyai intervallum adatott meg.

Akkora port ugyan nem, de valamicskét mégis felvert a KDNP ötlete, amely szerint a 400 négyzetméternél nagyobb üzleteknek vasárnap zárva kellene tartaniuk. A párt ezzel az elképzeléssel egy évekkel ezelőtti gondolatát melegítette fel újra.

Egyszerű.

Azért, mert van véleményem, s ezt szívesen megosztanám másokkal. Ez persze majd vitákat generálhat. Nem baj. A viták eredményeket hoznak, a nézetek összeütközéséből születhetnek jó megoldások. Ha nincs vita, akkor nincs demokrácia sem... ha nem lennének vélemények, akkor nem jönne létre semmi új, ami akár hasznos is lehet.

Meggyőződésem, hogy a kereket feltaláló ősembert se nézték normálisnak, Galileinek pedig pláne nem hitték el a Föld forgásának tényét. S forog? Igen.

Herczeg Sándor újságíró vagyok, 2014 nyarán államvizsgáztam politológusként. A blog célja nem pusztán az, hogy leírjam bizonyos kérdésekről az álláspontomat. Azt gondolom, hogy az embereket nem kizárólag pártok mentén lehet csoportosítani, hanem talán inkább elvek alapján. A vélemények ütköztetése mellett parlamenti érdekességekkel is készülök, így olyan adatokat, tényeket és meglepő dolgokat is lehet majd itt olvasni, melyek nem szerepelnek a napi hírekben, mégis érdemes lesz elidőzni rajtuk pár perc erejéig.

A hír szent, a vélemény szabad.

A látogatást megköszönve és visszavárólag:

Herczeg Sándor