2002 és 2014 között tizenkét esztendő telt el. Aki akkor született, még nem járta ki a nyolc osztályt, azaz nem mondható nagyon hosszú időnek. Azonban a politikai munkatársi pozícióból a Miniszterelnökség élére kerülni ennyi idő alatt nem kis fegyvertény. Hogyan tudta ezt „megcsinálni” Lázár János és mi a titka? Megpróbáljuk kideríteni.
Néhány szóban érdemes szót ejteni az előzményekről.
Hódmezővásárhelyen járunk, ahol az 1990-es első szabad országgyűlési választásokat követően a kisgazda dr. Szabó Lajos nyerte a mandátumot. Ekkor nem közvetlenül szavaztunk polgármesterre, a tisztségről a közgyűlés döntött.
A pártok nem tudtak megegyezni, ezért Marzsinai Zoltán javaslatára a politikában addig ismeretlen Rapcsák András lett Hódmezővásárhely vezetője, akinek az első igazi megmérettetéssel 1994-ben, a parlamenti választások alkalmával kellett szembenéznie. Ezt az akadályt sikerrel vette, az első körben 11-en indultak, de senki nem érte el 50 százalék feletti eredményt, ezért sor került a második körre is.
Hódmezővásárhely jobboldali orientáltsága már akkor is megmutatkozott, hiszen KDNP-s jelölt nem is nyert máshol.
Íme a sorrend:
Dr. Rapcsák András KDNP 10.226 szavazat 48,03 %
Dr. Ilovai Zoltán MSZP 7.052 szavazat 33,12 %
Kiss László SZDSZ 4.012 szavazat 18,84 %
Négy esztendő elmúltával már nem próbálkoztak ennyien, Rapcsák ellen hatan indultak, de már az első fordulóban eldőlt minden:
Dr. Rapcsák András Fidesz-MDF 13.802 szavazat 51,44 %
Bacsa Pál MSZP 3.951 szavazat 14,72 %
Pancza István FKgP 2.623 szavazat 9,78 %
Dr. Kecskés Ákos SZDSZ 2.571 szavazat 9,58 %
Dr. Kovács László MIÉP 2.024 szavazat 7,54 %
Havránek Ferenc Munkáspárt 1.544 szavazat 5,75 %
Takaró András KDNP 317 szavazat 1,18 %
Látható, hogy négy év alatt mintegy háromezerrel többen voksoltak Rapcsákra, akit egy időközi polgármester-választáson tudott csak megszorongatni az akkor helyettes államtitkár Mucsi Imre, holott rendkívül széles összefogást tudhatott maga mögött – jórészt pont ez volt a hiba. Lázár János 2002-ben rendkívül nehéz helyzetben vállalta el az országgyűlési képviselői jelöltséget, hiszen Rapcsák András tulajdonképpen a kampányidőszak elején hunyt el, karizmája tagadhatatlan volt, s az első fordulóig már két hónap sem volt hátra. Lázár ekkor 27 éves volt és annak haláláig Rapcsák titkáraként dolgozott... és szerintem figyelt, mi több, tanult.
Végül nyolcan szálltak harcba a mandátumért, melynek sorsa már az első fordulóban eldőlt, hiszen Lázár 18.421 szavazattal, 55.87 százalékkal futott be, közel 30 százalékot verve az utána következő legerősebb jelöltre, a szocialista Bicsérdy Gyulára. Sokak szerint az eredmény nem volt meglepő, hiszen Lázár János korábban Rapcsák kampányát irányította, a polgárok pedig az ő útjának követőjét látták benne. Mégis szembetűnő, hogy mintegy 5 ezerrel több voksot gyűjtött, mint elődje.
Dr. Lázár János Fidesz-MDF 18.421 szavazat 55,87 %
Dr. Bicsérdy Gyula MSZP 9.001 szavazat 27,30 %
Dr. Kovács László MIÉP 1.830 szavazat 5,55 %
Dr. Szuromi István Centrum 1.172 szavazat 3,55 %
Havránek Ferenc Munkáspárt 1.040 szavazat 3,15 %
Krupiczer Irma SZDSZ 726 szavazat 2,20 %
Vörös László Független 581 szavazat 1,76 %
Imre Béla FKgP 199 szavazat 0,60 %
Nem sokkal később, az önkormányzati választásokon a polgármesteri székért is harcba indult a már parlamenti képviselő Lázár, akinek ellenfele az a Hernádi Gyula volt, akit az MSZP, az SZDSZ, a Centrum Párt, a Munkáspárt, illetve a PSZV (Polgári Szövetség Vásárhelyért) is támogatott. Nem volt elég, hiszen Lázár János ezt a versenyt is megnyerte, 7 százalékkal több voksot gyűjtve, mint ellenfele.
Dr. Lázár János Fidesz 9.854 szavazat 46,58 %
Dr. Hernádi Gyula MSZP - SZDSZ - Centrum - Munkáspárt - PSZV - Lakóhelyünkért 8.273 szavazat 39,11 %
Dr. Kószó Péter Tiszta Lap Egyesület 2.634 szavazat 12,45 %
Dr. Kovács László MIÉP 392 szavazat 1,85 %
Egészen eddig még rövid idő telt el, a győztes lendülete sok esetben tart ki a két választás között. Lázár országgyűlési képviselő lett, majd gyorsan polgármester, s innentől kezdve már eredményeket kellett produkálnia egy olyan időszakban, melyet előbb a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-, később a Bajnai-korszak fémjelzett. De ne szaladjunk ennyire előre, maradjunk Hódmezővásárhelynél, ahol az emberek teljesítmény alapján voksolnak, mert ha nem így tennék, akkor Rapcsák András sosem lett volna honatya KDNP-s színekben 1994-ben, amikor az MSZP-sek a komolyan jobboldali körzetekben is leverték ellenfeleiket szinte mindenhol az országban. Lázár törekvései később egyébként egyre nagyobb elismerést hoztak számára minden egyes választást követően. 2006-ban szintén nyolcan szálltak harcba a parlamenti mandátumért. A szokásos jelölteken kívül feltűnt a független Balogh Jánosné, Mártély polgármestere is, akit esélyesként is emlegettek Lázár ellen. A várakozásokat ez nem igazolta vissza, hiszen Lázár az első körben több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint Baloghné, a szocialista Bacsa Pált pedig annyira elverte, hogy ezzel ő vált a leggyengébben szereplő MSZP-s jelöltté az egész országban akkor, amikor végül az MSZP magát a választást megnyerte. Amint az várható volt, vissza is lépett, ezzel szocialista támogatást nyújtva a magát továbbra is függetlennek valló Baloghnénak. Ez sem segített, Lázár a második körben is nyerni tudott.
Dr. Lázár János Fidesz-KDNP 16.366 szavazat 54,62 %
Balogh Jánosné Független 13.598 szavazat 45,38 %
Ez volt zsinórban a harmadik győzelme négy esztendő alatt, s ekkor már országos politikusként is egyre ismertebb volt. Az Országgyűlésben 2002-ben jegyzővé, majd ezt követően a honvédelmi bizottság elnökévé választják, mely tisztséget négy évig be is tölt. Mindeközben a Fidesz frakcióvezető-helyettese is. A 2006-os önkormányzati választás vita nélküli, elsöprő sikert hozott Lázár János számára. Jelöltjei egyértelmű diadalt arattak az összes egyéni választókerületben, olyan fölénnyel utasítva maguk mögé ellenfeleiket, amely olykor a 70 százalékot is meghaladta. A polgármesteri székért már csak ketten indultak, Lázár ellenfele ismét Hernádi Gyula volt, aki az MSZP-HVDSZ jelöltjeként megalázó vereséget szenvedett, hiszen a voksok 27,83 százalékát szedte össze, Lázár 72,17 százalékával szemben.
Dr. Lázár János Fidesz-MDF 13.744 szavazat 72,17 %
Dr. Hernádi Gyula MSZP-HVDSZ 5.301 szavazat 27,83 %
A munka természetesen tovább folyt, ne felejtsük el, hogy a Gyurcsány-kormány időszakában vagyunk, azaz a városnak ellenzéki polgármestere, országgyűlési képviselője van, a polgárok ennek tudatában adtak közel 75 százalékos felhatalmazást számára Hódmezővásárhely vezetésére, ami a helyi beágyazottság mellett példátlan támogatást jelent egy megyei jogú város szintű településen. Érdemes megfigyelni, hogy Rapcsák fénykorában sem tudott olyan arányban választást nyerni, mint Lázár. Ennek tükrében érkeztünk el 2010-ig, Lázár János ötödik győzelméig, melyet zsinórban ért el. Ekkorra már a honvédelmi bizottság elnökeként, a Fidesz általános frakcióvezető-helyetteseként számos fontos kérdésben nyilatkozik meg, egyebek mellett az augusztus 20-i, több halálos áldozatot követelő tűzijáték utáni botrányban, vagy éppen az izraeli repülőgépek ügyében is. Azonban helyi szinten sem veszik el, fogadóóráit rendszeresen megtartja, sorozatos lakossági fórumokat tart a kampányidőszakon kívül is és mindenkit ismer, a hozzá fordulókat nevükön szólítja, akár idősről, akár fiatalról van szó. Az egyértelmű Fidesz-fölényt hozó 2010-es választáson ismét elsőkörös győzelmet arat, 17203 voksot gyűjt, közel 2 ezerrel többet, mint 2006-ban. Az összes többi jelölt együttvéve nem kapott annyi szavazatot, mint Lázár egyedül.
Dr. Lázár János Fidesz-KDNP 17.203 szavazat 55,22 %
Kristó Gabriella Jobbik 7.897 szavazat 25,35 %
Csengeri István MSZP 3.498 szavazat 11,23 %
Havránek Ferenc Zöld Baloldal 1.164 szavazat 3,74 %
Dr. Takács Róbert MDF 874 szavazat 2.81 %
Dr. Kovács László MIÉP 515 szavazat 1,65 %
A 2010-es választás után Lázár János lett a rendszerváltás utáni magyar parlament egyik legnagyobb frakciójának vezetője. Ekkorra már országosan ismert politikus, de akkor – és egyébként azóta is – érdekes eleme közéleti szereplésének, hogy éppen olyan fontosságot tulajdonít - tegyük fel a hódmezővásárhelyi padok újrafestésének, mint a devizahitelesek problémájának, vagy éppen paksi atomerőmű körüli ügyeknek. Azaz, hiába – 2010-ről beszélünk – a Fidesz frakcióvezetője, megőrzi a hódmezővásárhelyi gondok megoldásának „kulcsát” is polgármesterként, amely pozícióra ismét magabiztos fölénnyel választják meg. Hatodszor indul el egy választott pozícióért és hatodszor nyer. (Arról nem is beszélve, hogy az általa támogatott egyéni képviselőjelöltek is befutottak az első helyre minden egyes körzetben – olyan fölénnyel, ami példátlanul magas volt egész Csongrád megyében.)
Dr. Lázár János Fidesz 10.521 szavazat 66,69 %
Molnár Lászlóné Jobbik 2008 szavazat 12,73 %
Havránek Ferenc Zöld Baloldal 1942 szavazat 12,31 %
Kis Andrea MSZP 1304 szavazat 8,27 %
Mindenképpen politikatörténeti érdekesség, hogy Orbán Viktor a Miniszterelnökség élére úgy vitte el Lázárt 2012-ben, hogy előbb „kikérte” a hódmezővásárhelyiektől. Sem előtte, sem később nem emlékszünk hasonló akcióra, melynek végén Lázár gyakorlatilag a második ember posztját kapta Orbán után. Itt már nem kell magyarázni semmit. Miniszterelnökséget vezető államtitkárként a napi híradások állandó szereplője lesz, politikai vitapartner – de a 2010 és 2014 közötti ciklusban a legtöbbet hozzászóló és a legmagasabb számban indítványt benyújtó Csongrád megyei képviselő is. Mindamellett rendszeresen részt vesz a hódmezővásárhelyi testületi üléseken, melynek élére azt az Almási Istvánt választották meg polgármesterré helyette, akit Lázár támogatott. Csont nélkül, magasan. (Ezt a győzelmet hasonló aránnyal, több mint 60 %-os eredménnyel egyébként megismételte Almási október 12-én is.)
Az országgyűlési képviselőválasztás előtti utolsó napon Hódmezővásárhely Kertvárosában tartott lakossági fórumot Lázár. Ott voltam. Kíváncsi voltam arra, hogy miként reagál a sok száz ilyen jellegű találkozás után a polgárok panaszára, mennyire szól az országos ügyekről és miket válaszol a felvetésekre. Átgondolt és gyors helyzetértékelést ugyan tartott – de egy dolgot semmiképpen sem követett el: nem beszélt egyetlen ellenfeléről, sőt még pártjaikról sem. Ellenben minden országos problémát azonnal adatokkal kombinálva „vetített le” helyi ügyre.
Lázár vita nélkül megnyerte a hetedik választását is. Elmondhatja magáról, hogy a Parlament legfiatalabb olyan honatyája lett, aki négy ízben is egyéni indulóként diadalmaskodott választókerületében. Mindezt természetesen úgy, hogy a 2010-es indulásához viszonyítva az akkori 4 településéből 1 átkerült a szomszédos körzetbe, viszont kapott 16 újat, ahol most mérettette meg magát első alkalommal. Ilyen összefüggésben kell nézni azt is, hogy a választókerülethez tartozó 109 szavazókör mindegyikében az első helyen végzett, sőt szocialista ellenjelöltjét, az apátfalvi polgármester Varga Pétert, mindhárom apátfalvi szavazókörben megverte összesen 638 – 261 arányban, ami mintegy 60 százalékos eredmény. Összesítésben úgy nyert, hogy az ellene induló 13 jelöltből 9 még az 1 százalékot sem érte el.
Dr. Lázár János Fidesz-KDNP 20.428 szavazat 43,66 %
Dr. Kiss Attila Jobbik 11.594 szavazat 24,78 %
Varga Péter MSZP-Együtt-DK-PM-MLP 9.156 szavazat 19,57 %
Nagy-Bandó András LMP 3.183 szavazat 6,8 %
Nagy Attila Független 499 szavazat 1,07 %
Surányi Vivien Munkáspárt 460 szavazat 0,98 %
Muzsla Jánosné A Haza Nem Eladó 295 szavazat 0,63 %
Havránek Ferenc Európai Baloldal 272 szavazat 0,58 %
Gera Katalin Zöldek 247 szavazat 0,53 %
Kovács László Szociáldemokraták 173 szavazat 0,37 %
Csőköly Sándor MGP 169 szavazat 0,36 %
Kovács Irén Judit KTI 148 szavazat 0,32 %
Tóth Ernő Kisgazdapárt-MIÉP 94 szavazat 0,2 %
Novák Szabolcs Ákos FKgP 71 szavazat 0,15 %
Egyszóval Lázárt lehet szeretni, s lehet utálni. Azonban arról kár lenne vitát nyitni, hogy ehhez kell érzék.
Ja, és a fentebb említett fórumra biciklivel érkezett, majd távozott. Nem csak a kampány előtt - a választást követő kedden délután a családjával a hódmezővásárhelyi Kálvin János téren kerekezett.
Szerintem valahol itt van a titok.
