Szanyi Tibornak sikerült egy kivégzéssel tréfálkoznia, s mindezzel párhuzamba állítania a magyar miniszterelnök-helyettest. A legutóbbi tisztújításon megalázó eredménnyel megbukott politikus ízléstelenségének az ad még ennél is nagyobb hangsúlyt, hogy Észak-Koreát hozta fel példának, amit egyébként szinte a teljes hazai sajtó viccként tálal olvasói elé. Kissé morbid humor egy olyan államot bohózatként beállítani, ahol már egy 2011-es Amnesty International-jelentés szerint is 200 ezer politikai fogoly volt.

1934. december elsején egy Leonyid Nyikolajev nevű fiatalember lelőtte Szergej Kirovot, a bolsevik párt leningrádi szervezetének főtitkárát. A rendkívül népszerű politikus elleni merénylet adta meg az alaphangot Sztálinnak arra, hogy megnyissa a koncepciós perek sorát, melynek gyakorlatát később az összes csatlósállam átvette. Az elsőre - melyre 80 éve, 1936. augusztus 19-i kezdettel kerítettek sort - rögtön 16 halálos ítélet jutott. Hat nappal később, augusztus 25-én, az összes vádlottat kivégezték.

Mengyi Roland fideszes képviselő esetében új értelmet nyert az eddig nem ismert alkotmányos költség fogalma, ami ezek szerint 5 millió forint. A Legfőbb Ügyészség ki is kérte a honatya mentelmi jogát, melyet várhatóan meg is kap. A 2010 óta a parlament padjait koptató Mengyi egyébként saját csapdájába eshet bele, főleg akkor, ha komolyan vesszük, amit bő négy esztendeje egy vitában mondott az Országgyűlésben.

1945. augusztus 9-én Nagaszaki fölött robbant a második világháborút tulajdonképpen végleg lezáró atombomba. A korábbi kapitányáról Bockscar névre keresztelt bombázó az elsődleges célpont, de a felhők miatt nem látható Kukora felől érkezett a város fölé, majd terhét ledobva éppen csak visszaért támaszpontjára, hiszen fogyóban volt az üzemanyaga. Három nappal ezt megelőzően Hirosima már elszenvedett egy hasonló támadást, az akkori csapatból egy ember újra részt vett az akcióban. Hasonlóan az Enola Gay legénységéhez, ők is többnyire szükségesnek ítélték a bomba ledobását.

Az Enola Gay nevű B-29-es repülőgép 1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor ért a japán város fölé, majd kioldotta rettenetes terhét, amely 17 ezer tonna TNT erejével pusztított. A 12 fős legénység addig a pillanatig elképzelni sem tudta, hogy a Little Boy névre keresztelt szerkezetnek milyen hatása lesz, s ők egyáltalán túlélik-e a támadást. Végül nem esett bántódásuk, de a látvány mindannyiukat megdöbbentette. A következő évtizedekben szinte egyformán ítélték meg az akciót, a legtöbbjük utólag is helyeselte azt.

Hétfőn az is kiderült, hogy léteznek olyan tejtermékek, melyeket kihívóan közösségellenes magatartás gyakorlására is fel lehet használni. A sokak által kedvelt joghurt, de még inkább a kefír megbotránkoztatóan életveszélyes támadófegyver, amely a törvény teljes, de leginkább rendkívül rapid jellegű szigorát vonja maga után, s ennek okán sokkal gyorsabban elítélendő, mint bármilyen más bűncselekmény Magyarországon.

Adolf Hitler hatalmának egyik látványos legitimációs kísérlete volt az éppen 80 évvel ezelőtt, 1936. augusztus elsején kezdődött berlini olimpia, ahol a nemzetiszocialista párt ideológiája a sportra is rányomta bélyegét. A 216 fős magyar küldöttség végül az éremtáblázat harmadik helyén végzett, de az olimpiai érmesek és pontszerzők közül néhánynak a világégés, majd az azt követő diktatúra életük végét jelentette.

Mire volt jó a francia rendkívüli állapot akkor, ha egy kamionnal bárki széttrancsírozhat 84 embert? Miért riogatunk folyamatosan a bevándorlás rémképeivel, ha a mostani tettes is Franciaországban élt? Mikor és ki fog lecsapni megint? Kérdések, melyekre nehezen adhatók válaszok.

Kétségtelen tény, hogy az október 2-re kitűzött kvótareferendum Brüsszelre nézve olyan mértékű jogi jelentőséggel bír, mint a ruandai kormánynak egy antarktiszi kutatóállomás földtani jegyzőkönyvének hitelessége. Mindazonáltal augusztus közepétől politikai cunami várható, s ennek csak áttételesen lesz köze a határainkhoz érkező migránsokhoz.

A futball és a politika kapcsolatára számtalan hazai esetet lehetne említeni. A magyar válogatott nemrégiben véget ért EB-szereplése pozitív példa, hiszen évtizedek óta nem ünnepelték együtt a nemzeti tizenegyet olyanok, akik egyébként talán nem is ülnének le egy asztalhoz. A foci erejére jellemző, hogy az Aranycsapat által 1954. július 4-én meglepetésre elveszített világbajnoki döntő három napig tartó zavargásokat okozott Budapesten, melyet a karhatalomnak kellett levernie. Számtalan forrás áll rendelkezésre focistáink későbbi sorsáról, így tudjuk, hogy Buzánszky Jenő 2015. januári halálával már mindenki az égi futballpályán rúgja a bőrt. Az általános megdöbbenést okozó német csapatból viszont ketten még ma is élnek, egyikük a legidősebb futball világbajnok.