Európa jelenleg egy olyan légy, amely pókhálóba repült, majd belegabalyodott. A pók pedig begubózta, aztán visszahúzódott és várja, amíg teljesen tehetetlen nem lesz. Akkor aztán lecsap és rövid idő alatt ki is végzi az öreg kontinenst, mely szárny és akarat nélküli báb.
Hány Kalasnyikov-lövedékkel átlyuggatott holttest kell még az Európai Unió vezetőinek ahhoz, hogy belássák a helyzet tarthatatlanságát? Melyik európai ország vezetője fog meghalni egy öngyilkos bombatámadásban, ami majd felnyitja a szemeket? A párizsi terrortámadás eddigi 127 áldozatának családtagjait nem érdeklik az ezredjére összehívott tanácskozások, fájdalmukat pedig csak enyhíthetik a mindenhonnan érkező részvétnyilvánítások. Az Iszlám Állam már a támadás másnapjának reggelén megkezdte az ünneplést, miközben az Európai Unió gyászol ahelyett, hogy azonnali összefogással, bevonva Oroszországot és az Egyesült Államokat, a föld színéről törölné el az évezred legkegyetlenebb szövetségét.
(a fotó forrása: Index Thierry Chesnot/Europress/Getty)
Ennek már régen eljött az ideje. Ameddig az Európai Unió legfontosabb döntéshozó szervét a viccelődésben és pojácaságban élenjáró Jean-Claude Juncker vezeti, a valódi hatalmat pedig a bárkit, válogatás nélkül a saját hazájába hívó Angela Merkel gyakorolja, semmi nem fog változni és újabb véres merényletekre készülhetünk.
Nem csak Párizsért, hanem egész Európáért kell most imádkozni. Azokért a szabadságjogokért és vívmányokért, melyekért az elmúlt évszázadokban sok ezren haltak meg a kontinensen. Ha nem tépjük ki a gyökerét az Iszlám Államnak, ha nem pusztítjuk el az írmagját is a radikális, gyilkos eszméknek, akkor minden áldozat felesleges volt. Vissza fogunk térni a lezárt határokhoz, a gondolatrendőrséghez, jogaink csorbításához és a véleménynyilvánítás korlátozásához, ergo: minden bukik, amit egy igazi, élhető Európa jelenthetne.
Ezt nem engedhetjük. Pedig ez fog bekövetkezni, ha az Európai Unió csúcsvezetése továbbra is szárny és akarat nélküli bábként néz a pók szemébe, amely szép lassan kivégzi őt, majd egyenként bennünket is – miután szabad akaratunktól megfosztott.
A képlet egyszerű: vagy a pók, vagy mi. Ez a kérdés, válasszatok!