Akad párt, amelyik jelenleg frakcióval rendelkezik az Országgyűlésben, de a legnagyobb közösségi oldal like-száma alapján ma be sem kerülne. Ugyanakkor olyan is van, aki 2018-ban éppen csak elérte az állami támogatás szintjét, mégis 33 képviselője ülne a széksorokban, ha a párt oldalát kedvelők szerint osztanánk el a mandátumokat. Meglepően alakulna az összetétel, ha csak a Facebook-nak hinnénk a pártszimpátiák vonatkozásában, hiszen az eredmények világosan mutatják, hogy ezek az adatok mennyire félrevezetők. Néha maguknak a politikusoknak is.
A 2018-as parlamenti választásokon 23 párt állított országos listát. Az már önmagában is megérne egy külön kutatást, hogy némelyikük kedveltsége egy átlagos családanya ismerőseinek számát sem éri el, de most más irányban vizsgáltam a kérdést. A pártok összességében március 17-én 2.150.170 like-kal rendelkeztek, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az „5 százalékos küszöb” 107.508 like, amennyiben a like-ok számát szavazatokká konvertáljuk. Máris itt vannak az első meglepetések, hiszen ezek alapján nem lenne parlamenti párt a Lehet Más a Politika (79.060 like) - még akkor sem, ha a csoportjában ülő és vele szövetségben induló Új Kezdet (5.339) számát is hozzátesszük. Az adatoknál egyébként egybeszámoltam a Fidesz és a KDNP, illetve az MSZP és Párbeszéd ilyen irányú mutatóit, – hiszen tavaly közös listán indultak – külön vettem viszont a Liberálisokat (15.630 like), akiknek egyetlen képviselője már nem a Párbeszéd frakciójában ül.
Ezek, illetve a 107.508 like – a fentebb említett küszöbszint – alapján hat párt, illetve pártszövetség maradt fent a rostán. Közülük kettő 2018-ban nem jutott a Parlamentbe, sőt az egyik még az 1 százalékot sem érte el. Megdöbbentő ugyan, de nekik messze több kedvelőjük van a Facebook-on, mint az urnáknál…
A legmagasabb „Facebook-támogatottsága” a Jobbiknak (515.564 like) van, a második helyen a Fidesz-KDNP (373.753) végzett, míg a dobogó harmadik fokára az MSZP-Párbeszéd (330.588) fért fel. Nem sokkal lemaradva a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (297.159) következik, majd a Magyar Munkáspárt (136.090) jön, a sort pedig a Demokratikus Koalíció (124.039) zárja. Ez a hat szervezet került a képzeletbeli 5 százalékos küszöb fölé a fent már vázolt számítás alapján.
A választási rendszert leegyszerűsítettem és a like-ok számát voksokká alakítottam, majd pusztán listás alapon az egyébként a magyar eljárás szerint is használatos D’Hondt-módszert alkalmaztam. Ez a pártlistás választási rendszerekben a mandátumok kiosztásának egyik módja. Ezt a módszert használja egyébként a magyar választási rendszer is az országgyűlési választásokon az országos (kompenzációs) listás mandátumok kiosztásakor. A módszer rendkívül egyszerű: egy lapra felírjuk az egyes pártok által kapott szavazatok (jelen esetben a like-ok) számát, majd ezek alá külön sorokban a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét, stb. A legnagyobb osztó a megszerezhető mandátumok száma. Az így kapott D’Hondt-mátrixban megkeressük a legnagyobb számot, és amelyik pártnak az oszlopában az található, kap egy mandátumot. Ezután megkeressük a következő legnagyobbat, és ez addig ismétlődik, amíg az összes mandátumot ki nem osztottuk.
A magyar parlament 199 tagú, tehát a mátrixot addig készítettem, ameddig ezt a számot el nem értem. A hosszú sorokat tartalmazó adathalmaz végén a Jobbik 59, a Fidesz-KDNP 42, az MSZP-Párbeszéd 37, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 33, a Magyar Munkáspárt 15, míg a Demokratikus Koalíció 13 mandátumot kapott. Mindez azt jelenti, hogy egyetlen párt sem kapott abszolút többséget, viszont megközelítőleg ugyanannyi frakció alakulhatna, mint 2018-ban.
A megkapott mandátumarányból látható, hogy az köszönőviszonyban sincs a valósággal, hiszen például a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 16,58 százalékos „Facebook-parlamenti” részesedével szemben legutóbb 1,75, míg a Magyar Munkáspárt a Facebook 7,54 százalékával ellentétben mindössze 0,27 százalékot kapott, ami még az állami támogatáshoz sem volt elég. Egyúttal érdemes leszögezni, hogy a Facebook like-ok számai egy valódi voksolás alkalmával gyakorlatilag szinte semmit sem jelentenek, a választópolgárok már 2018-ban sem annak alapján döntöttek, hogy egyébként melyik pártot látják népszerűbbnek a közösségi oldalon.
A tanulság pedig az, hogy a virtuális térben szerzett bázis csalfa, azaz a like-ok helyett inkább szavazatokat kell gyűjteni.
(a kép forrása: Index.hu)
