Tizennégy óra alatt 668 határsértő, az majdnem percenként egy. A 25-ik órába léptünk.

Az Index ma megírta, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint idén június 22-ig 60.620 illegális migránst fogtak el Magyarország schengeni külső határain, ezen belül a magyar–szerb határszakaszon 60.089 embert. A Magyarországon 2015-ben beadott menedékkérelmek száma ugyancsak átlépte a hatvanezret. Ez az adat jelentősen felülmúlja az eddigieket, és semmi nem utal arra, hogy csökkenne a Magyarországra nehezedő nyomás.

(a fotó forrása: Index/AFP Robert Atanasovski)

Mindettől függetlenül a kormány nem „felmondta”, hanem „felfüggesztette” a Dublin III. rendelkezéseit, azaz nem tudja – de egyébként pedig nem képes – fogadni további menekülteket. A déli határszakaszon 30 nap alatt 14.923 illegális migráns érkezett, ez majdnem annyi, mint amennyien Csongrádon laknak összesen.

Létezik megtelt csónak

Szeretném világossá tenni: a helyzetre tökéletes megoldás jelenleg még nincs. Megdöbbentő azonban, hogy milyen sokan vannak azok, akik ezt jobb- vagy baloldali szélsőségesként nem képesek érzékelni. Mikor fogják már belátni az érintettek az egyeztetés szükségességét? Mikor lesz végre ebben az országban egy nemzeti minimum, amely felül tud emelkedni önös, ideológiai, netán pártérdekeken? A téma éppen eléggé komoly ahhoz, hogy sürgősségi beavatkozást igényeljen. Kezd ahhoz hasonlítani a dolog, mint amikor a haldokló beteg felett két orvos azon vitatkozik, hogy melyikük végzett elitebb egyetemen. S miközben ezen folyik a polémia, addig nem csak az áldozat rúgja az utolsót, hanem az egész kórház kihal, még azok is, akik csak megfáztak. Meg kellene érteni azt, hogy Magyarország valóban a tűrőképessége határára ért, s ezt nem jelképesen értem. Elég szemlézni a Facebook-on is, ahol egyre nagyobb számban jelennek meg olyan vélemények, melyek bőven túltesznek a kormány kerítéssel kapcsolatos tervén – árkot, aknazárat, golyószórót vizionálnak, s csak a vak nem veszi észre a fokozódó idegenellenességet. Ahogyan azt már korábban ugyanitt megfogalmaztam:

A migránsok által letaposott vetemények ásotthalmi gazdái éppúgy nem kíváncsiak játékelméletekre, mint mi bármennyien, érkezzenek azok habzó szájú, azonnali tűzparancsot is kiadni hajlamos, villanypásztor-párti szélsőségesektől, netán a mindenkit azonnal befogadni képes, a határtól fényévekre élő, klaviatúra-bátor neoliberálisoktól.

Észre kell venni a baloldalnak is: a csónak tényleg megtelt. A hajózás szabályai szerint pedig ilyen esetekben tovább töltögetni az elsüllyedéssel egyenlő. Sokan lesznek – főleg a szélsőjobbon – akik nem fognak megállni és akár drasztikusabb lépéseket is megtesznek. Elég egyetlen szikra és nem nevetséges, önjelölt Irénke nénikkel lesz tele a déli határvonal, hanem jóval őrültebb alakokkal, akiknek pusztán egy érvük van: az ököl.

Az Uniónak lépnie kell

Ha az Európai Unió továbbra is a távolról aggódó bölcs magisztrátust képes eljátszani, akkor létének alapelveit kérdőjelezi meg, s nincs rá szükség. Kemény szavak? Azok. De úgy gondolom, hogy teljes mértékben Magyarországra hagyni a probléma kezelését sokkal durvább. Belátom, hogy a brüsszeli íróasztal fényévekre van egy ásotthalmi tanyatulajdonos kertjétől, de ha nem tudnak az ő fejével is gondolkozni, akkor néhány hónapon belül a bevándorlók már ő lakásuk előtt vernek sátrat. Nem hinném, hogy ezt szívesen megvárnák, ezért lenne nagy tétje mielőbbi uniós lépéseknek. Remélhetőleg ez már nincs messze, hiszen az „EU államfői és kormányfői - az Európai Tanács - éppen arról a tervezetről fognak vitatkozni, amellyel EU-s szinten kezelnék a bevándorlás problémáját. A legvitatottabb kérdés a kötelező „kvótarendszer”, amely 40 ezer Olaszországba és Görögországba eljutott menedékkérőt irányítana más EU-s tagállamokba különböző szempontok – a fogadó ország gazdasági fejlettsége, munkanélküliségi szintje és bevándorlásnak való kitettsége – alapján."

(a fotó forrása: Index/MTI Kelemen Zoltán Gergely)

A valós veszély még mindig nem a szögesdrót

Legalábbis fizikai megjelenésében nem. Sokkal nagyobb problémának érzem azt a gondolatkerítést, melyen már az egyre több hír által vágott rés és lyuk van. Amennyiben nincs konkrét és megnyugtató megoldás, akkor már nem csupán az eleve rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulásoktól kell tartani, hanem az ebből a szempontból átlagpolgárok dühétől is. Nincs olyan ország a világon, amelyik elbírna percenként egy menekültet, s nincs olyan kormány sem, amelyik ezt kezelni tudná.

Senkinek se legyenek kétségei. A kanóc már szinte végigégett a magyar határ puskaporos hordóján, ha robban, akkor Brüsszelben is betörnek majd az ablakok.