Nem mindenkinek adatik meg, hogy hosszú politikusi pályafutást tudhasson maga mögött. Voltak olyanok, akik egészen rövid periódust tölthettek el a parlamenti padsorok között, illetve a miniszteri vagy államtitkári székekben. Van, aki magától megy, akad, akit küldenek, netán a körülmények áldozata. Sőt, egyvalaki már négyszer is lemondott.
A rendszerváltás utáni első szabadon választott Parlamentben az akkor még a szocialista frakcióban ülő Bokros Lajos alatt sem melegedhetett meg szék, hiszen egy külföldi munka miatt alig két hónap után már le is mondott a mandátumáról. Esetében természetesen nem mondhatjuk, hogy teljesen eltűnt a közéletből, hiszen 1995 márciusában visszatért, ekkor Horn Gyula pénzügyminiszterré nevezte ki, majd alig egy év alatt történelmi léptékű népszerűtlenséget ért el a róla elnevezett csomag miatt. Távozása után a Világbanknál, majd Horvátországban és Lengyelországban kormánytanácsadóként tevékenykedett. A hazai politika 2009-ben szippantotta be újra, a Magyar Demokrata Fórum ekkor kérte fel EP-listavezetőnek. Ez a döntés több MDF-es kilépésével járt együtt, a viták pedig tovább folytatódtak, melynek következtében maga a szervezet is megszűnt később. 2010-ben Bokros az MDF miniszterelnök-jelöltje volt, de a párt már nem került a Parlamentbe. EP-mandátumának lejárta előtt, még 2013-ban megalapította a Modern Magyarország Mozgalom pártot, melyet azóta is vezet. Az Antall-kormányban a legrövidebb ideig Rabár Ferenc volt miniszter, hiszen 1990.05.23-i kinevezésétől kezdődően szűk hét hónapon át irányította a pénzügyeket, egyes források szerint éppen az akkor a Miniszterelnöki Hivatalban tevékenykedő Matolcsy Györggyel adódtak nézeteltérései. A jelenlegi jegybankelnök sem mondhat magának egyébként hosszú karriert az Antall-kormányban, hiszen 1990.05.24. és 1990.12.31. között, azaz bő hét hónapig volt a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, majd visszatért az üzleti szférába. Hosszú kihagyás után, 2000-ben gazdasági miniszterként lett tagja az első Orbán-kormánynak, innentől pályafutása már közismert.
Rabár Ferenc pénzügyminiszterként Bokros Lajossal a Budapesti Értéktőzsde megnyitóján 1990-ben
(a fotó forrása: kkbk.blog.hu (MTI)
Népszerűségét és a nevét adta a Fidesz 1994-es kampányához Eperjes Károly színész, aki nem is kívánt parlamenti képviselő lenni, ezért az 1994.06.28-i alakulóülést követően már szeptemberben lemondott mandátumáról. Nála rövidebb ideig csak a szocialista színekben pártja Békés megyei listájáról bejutó Hideg Gábor maradt honatya, ő már aznap le is mondott, igen érdekes parlamenti adatlapot eredményezve. A Horn-kormányban újra a pénzügyminiszteri poszt üresedett meg leggyorsabban, hiszen Békesi László a nyári kormányalakítás után bő hét hónappal mondott le. Még ennyi időt sem töltött el a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkári pozíciójában az egyébként több ciklusban is képviselő Jánosi György, aki 1994.07.15. és 1994.11.22. között volt kormánytag. Ugyanebben a ciklusban azért érdemes megemlékezni Havas Henrikről is, akit címzetes államtitkári rangban neveztek ki azért, hogy a kabinet tájékoztatáspolitikáját megszervezze. Havas mindössze nyolc napot töltött el ezen a poszton, 1994.11.01. és 11.08. között.
Eperjes Károly lufit fúj egy Fidesz-rendezvényen
(a fotó forrása: Index Illyés Tibor/MTI)
A harmadik parlamenti ciklusban igencsak furcsa helyzetbe keveredett Fejes Ferenc (FKgP), aki az elhunyt Dögei Imre mandátumát vette át az akkori utolsó ülésnapon, 2002. február 26-án. Ő ugyan fel akart szólalni, de mivel mandátumát még nem igazolták, ezt nem tehette meg, így csupán az esküszöveget mondhatta el a ciklus záróülésén. Ennek ellenére a törvény értelmében az új parlament megalakulásáig honatya maradt, ezért közel három hónapig vallhatta magát az Országgyűlés tagjának. A legrövidebb ideig tartó miniszteri megbízatásért elég szoros verseny alakult ki az első Orbán-kormány alatt. Ligetvári Ferenc 2000.06.20. és 2000.11.30. között, tehát alig több mint öt hónapig volt környezetvédelmi, míg Nógrádi László 2000.06.01.-től 2000.11.30.-ig közlekedési és vízügyi miniszter. Az utóbbi politikus esetében a lemondást egy baleset előzte meg, míg Ligetvárinál korábbi szocialista szerepvállalása, illetve Torgyán Józseffel kialakult polémiája vezetett a távozáshoz. Akkoriban nem túl sok időt töltött el az államtitkári poszton Halász János, aki 2002-ben alig hat hónapot időzött a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkáraként. Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy 2010-ben hosszabb szerepet kapott, hiszen négy évig kultúráért felelős államtitkár volt.
Ligetvári Ferenc még környezetvédelmi miniszterként 2000-ben
(a fotó forrása: nava.hu)
Nem túl számottevő ideig vett részt a 2002-ben megalakult Országgyűlés munkájában Demszky Gábor (SZDSZ), hiszen újabb főpolgármesteri megbízatása miatt 18 nap múlva távozott, ahogyan azt korábban már kétszer is megtette. A volt főpolgármester egyébként a legtöbbet „lemondó” parlamenti honatya, négyszer is megvált mandátumától, mindannyiszor ugyanezen okból kifolyólag. Ebben a ciklusban, a listában már egyszer szerepelt Jánosi György (MSZP) nyerte meg a legkurtább tárcavezetői időszakot, hiszen 2002.05.27.-től 2003.05.18-ig, nem egészen egy évig volt gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. Csák Ferenc sem tudta megváltani a világot, neki 2006-ban hat hónap jutott az egészségügyért felelős államtitkári poszton, igaz 2008-ban közel egy évet még visszatért a kormányba az oktatás területén.
Demszky Gábor leköszönő főpolgármesterként 2010-ben
(a fotó forrása: Index Szigetváry Zsolt/MTI)
A 2006-ban kezdődött parlamenti ciklus egyik nagy botrányt kavaró ügye miatt szűk négy hónap után volt kénytelen lemondani mandátumáról Arnóth Sándor (Fidesz), aki 2006.06.02-án foglalta el az MTA-elnökké választott Pálinkás József helyét. Egy szeptemberi ülésen viszont elragadtatta magát és a „Lógni fogsz!” mondatot kiabálta be egy kormánytag hozzászólása alatt. Emiatt még aznap lemondott, 2010-ben viszont megnyerte választókerületét, de 2011 márciusában autóbalesetben életét vesztette. A ciklus legrövidebb miniszterségével Kákosy Csaba „dicsekedhet”, ő 2007.12.05. és 2008.04.30. között volt gazdasági és közlekedési miniszter. A kérészéletű államtitkári időszaknak két várományosa is akad. Kovács Attila 2007.05.07-től 09.14-ig az egészségügyért, míg Dióssy Gábor 2008.01.08-tól 04.30-ig a gazdaságért és a közlekedésért felelt, ám ő 2005-től közel 1 év négy hónapig már volt ebben a pozícióban.
Kákosy Csaba 2007 decemberi kinevezésekor
(a fotó forrása: nava.hu)
2010-et követően a leggyorsabban Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) mondott le a parlamenti mandátumról, de ő csak székhelyet váltott, ugyanis Budapestet Brüsszelre cserélte, karrierje így egyáltalán nem pünkösdi királyság, csupán statisztikai adat, hiszen azóta is az Európai Parlament tagja. A Demszky Gábor bevezette hagyományokat követte Tarlós István is, aki szűk hét hónap Országház után a főpolgármesterséget választotta. Ebben az időben volt három hónapig képviselő Schmitt Pál is, ezt követően választották köztársasági elnöknek. Nem voltak gyors váltások a miniszteri posztokon sem, a legrövidebb periódus is majdnem két esztendő. Réthelyi Miklós 2010.05.29. és 2012.05.13. között volt az Emberi Erőforrások Minisztériumának irányítója. Ez igaz az államtitkárokra is, Komoróczki István, a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2013.11.08-tól 2014.06.05-ig majdnem hét hónapig volt a posztján.
A jelenleg is tartó parlamenti ciklus leghamarabb „kiugró” képviselője az Együtt-társelnök Bajnai Gordon volt, aki 20 nap után visszaadta mandátumát. 2014 óta miniszterként a legrövidebb ideig Navracsics Tibor dolgozott, ő bő három hónap után Brüsszelben lett uniós biztos, de mivel az előző kormányban négy évig közigazgatási és igazságügyi miniszter volt, így esetében távolról sem beszélhetünk gyors távozásról. Az államtitkári pozíciókban viszont már megfigyelhetünk kurtábbnak tűnő időszakokat, ha eltekintünk a más kormánystátuszba történő kinevezésről. A korábban a közigazgatási és igazságügyi tárcánál dolgozó Balatoni Monika ugyanis 2014.06.05-től a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál a kulturális diplomáciáért felelős államtitkári székébe került, de itt már öt hónapot sem töltött el, november 22-én ugyanis távozott a minisztériumból.
Bajnai Gordon a Parlamentben
(a fotó forrása: 444.hu)
A rendszerváltás óta eltelt 26 évben olyanok is akadtak, akik el sem kezdték parlamenti képviselőségüket, hiszen már a mandátum kézhezvétele előtt lemondtak a posztról. Ilyen volt az 1998-ban bekerülő Szőke Pál (Fidesz), 2002-ben Vajda Pál (MSZP), valamint 2006-ban Szilvásy György és Gráf József (MSZP).
