Annak ellenére, hogy egy hónapja megírtam, az erőszak elkerülhetetlenül be fog következni, még meg lehetne állni. Van középút, de ahhoz jóval intelligensebben kellene viselkednünk.
Nem értem, hogy miért csak szélsőségesen tudunk véleményt nyilvánítani a bevándorlás kérdéskörében. A szombaton az állítólagosan félvér barátja miatt Szegeden megvert lány esetéhez kapcsolódó kommentek helyenként tragikusak. Nem kétlem, hogy a hangulatkeltésnek döntő szerepe van az ütések elcsattanásának. Azt se vitassa senki, hogy izomagyú trógerek minden korszakban voltak és lesznek is.
De.
Nekik mindegy, hogy ki az. Ürügy kell, s nem ügy. A lényeg, hogy lehessen ütni, az áldozat pedig lehetőleg védtelenebb, kiszolgáltatottabb legyen, s természetesen vallási, szexuális, vagy politikai okból kisebbséghez tartozzon. Az ilyen embertípus általában észérvekkel nem rendelkezik, ahhoz tanulatlan. Nem is meggyőzhető, a műveltsége pedig felszínes. A másik gondolatai nem érdeklik. S ebből a szempontból tökmindegy, hogy a politikai paletta melyik oldalán áll, hiszen jóformán azt sem tudja, mi az. Ezért tartom veszélyesnek azt, ha az ilyen aljanépséget náluk sokkal okosabbak feltüzelik. Ők ugyanis pontosan tudják azt, amit fentebb leírtam, akiket viszont hergelnek, azok ezt nem képesek értelmezni. A sötét köd pedig nem engedi őket csak az ököljogig jutni. A náci Németország idején az Ernst Röhm vezette SA rengeteg ilyen kvalitású alakból állt.
Gordon W. Allport amerikai szociológus ezt írta az előítéletről:
Kialakulásához két tényező szükséges: a megalapozatlan ítéletre való hivatkozás és az érzelmi színezet, amely bár lehet pozitív, az etnikai csoportokkal szemben többnyire mégis negatív. Minél hevesebb ez a negatív attitűd, annál inkább és hamarabb ellenséges cselekvésbe fog torkollni.
Ugyancsak ő alkotta meg a fokozatossági modellt, azaz:
- szóbeli előítéletesség
- elkerülés
- hátrányos megkülönböztetés, elkülönítés, kirekesztés
- fizikai agresszió
- üldözés és kiirtás
Úgy gondolom, hogy az utóbbi hónapok eseményei messzemenően kialakították a szóbeli előítéletességet Magyarországon. Félreértés ne essék: a bevándorlás ilyen foka egyáltalán nem használ hazánknak, a kérdést kezelni kell. Naponta ezernél is több migránssal nem tudunk mit kezdeni, ellátásukról gondoskodni erőn felüli elvárás lenne, befogadni őket pedig nem lehetséges, sőt, nem is célszerű. Mindettől függetlenül a problémát az Európai Uniónak, valamint a kormánynak kellene karöltve megoldani és nem „fekete ruhás, kopasz” embereknek. Akadt olyan periódus, amikor ez utóbbi csoport kapott felhatalmazást – nemzeti tragédia lett a vége.
A megvert szegedi lány Facebook-ra feltöltött fotója
(a kép forrása: Index/Sajóné Mákos Edit Facebook)
Ugyanakkor érdemes volt várni azzal, hogy ezt a cikket befejezzem. A legnagyobb közösségi portálon, a Tiszába fulladt migránsról szóló HVG-cikk alatt, egy egészen elképesztő komment is megjelent. A magát később zsidónak valló hozzászóló - a képen fekete keretben - olyan kijelentésre ragadtatta magát, ami döbbenetes és véleményem szerint kontraproduktív is. Hacsak nem provokáció az egész.
(a kép forrása a HVG Facebook-oldala. A vezetékneveket eltávolítottam a képről)
Ha tényleg itt tartunk, akkor teljesen felesleges bármit is leírni, igaz lesz az vicc, melyben a fővárosi tévés lemegy falura és megkérdezi az idős bácsit: van-e a községben antiszemitizmus? Mire az öreg: nincs fiam, de igény az volna rá. Ez elég találó, főleg ha tekintetbe vesszük az Indexen megjelent írást, ezzel a fényképpel:
A fotó a balatonlellei strandon készült
(a fotó forrása: Index)
Mondanom sem kell, hogy az internetes lap Facebook-oldalán relatív többségben vannak azok, akiknek ez semmilyen problémát sem jelent.
Nem kívánom megvárni, hogy Allport modelljét élőben is lássam megvalósulni. Nem az ütés a fő baj, a legnagyobb gond az, ami kiváltotta. Annak ugyanis nem lehet határt szabni azzal, ha elkapjuk a verekedőt, ami egyébként kedden késő délután meg is történt.
A szegedi ütés tehát csupán a jéghegy csúcsa. A felszín alatt a probléma jóval nagyobb, a víz pedig sötét és zavaros, ennek ellenére mi úgy közeledünk felé, mint a Titanic.
Jól mondta Isaac Asimov:
Az erőszak a gyengék végső menedéke
