A bőnyi rendőrgyilkosság számtalan kérdést vet fel. Mindenekelőtt azt, hogy miért lehetett szabadlábon és miként élhetett teljesen ellenőrizetlenül egy olyan ember, aki már a rendszerváltás előtt közismert volt neonáci nézeteiről. Itt ugyanis nem egy váratlannak tűnő robbantásról volt szó. Győrkös István soha nem titkolta politikai és eszmei beállítottságát. Ezúttal azonban nem csak beszélt. Lőtt is.

Vajon miért kellett megvárni, hogy meghaljon egy 46 éves, élete teljében lévő rendőr őrnagy? A Magyar Nemzeti Arcvonal – amely egyébként teljesen kaotikus ideológiájú, de mindenképpen szélsőséges alakulat – atyjaként ismert, a saját bevallása szerint a börtönben hungaristává váló Győrkös 1990 óta rendszeres szereplője a híradásoknak. Nem beszélve arról, hogy a 90-es években közösség elleni izgatás, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt egy évre el is ítélték.

Győrkös István terepszínű ruhában (balra)

(a fotó forrása: 444.hu)

Éppen ezért nem lehetett váratlan az, hogy nem fegyvertelen, hiszen hosszú évek óta szerveznek katonai jellegű táborokat. Az igazság inkább az lehet, hogy sem a titkosszolgálat, sem más hivatalos állami szerv egy ideje tudomást sem vett létezéséről, sőt, talán komolyabban meg sem figyelték. Annak ellenére sem, amit a Wikipedia Győrkösről ír:

A rendszerváltás hajnalán, 1989-ben Győrben megalapította a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportokat. A nemzetiszocializmus eszmeiségének terjesztése miatt tagtársaival együtt azonnal perbe fogták és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A per lezárulta után szervezete nevét 1992. november 29-ével Magyar Nemzeti Arcvonalra változtatta.

Győrkös és csoportja használta először (de nem elsőként) a rendszerváltás után nagy nyilvánosság előtt az árpádsávos zászlót, mikor 1992. október 23-án kifütyülték Göncz Árpádot, aki a mikrofonhoz lépése után el sem tudta kezdeni ünnepi beszédét és pár perces várakozást követően végül meg sem tartotta azt.^[2]

A hungarista mozgalom vezetését Henney Árpád 1980-as halálával a szintén alapító tag Tatár Imre vette át. Tatár még életében egyfajta társelnöki rendszert alakított ki az 1990-es években a mozgalom élén. A három társelnök Győrkös István (Magyar Nemzeti Arcvonal), Szabó Albert (Világnemzeti Népuralmista Párt) és Ekrem-Kemál György (Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége) voltak. Ekkor megpróbálták legalizálni a szervezetet és 1994-ben Magyar Hungarista Mozgalomnéven pártot alapítottak, ám öt hónapon belül fel is oszlatták magukat, és még abban az évben Magyar Népjóléti Szövetség néven formálódtak újra. Ez a párt 1998-ra gyakorlatilag teljesen szétesett, hivatalosan pedig 2000-ben szűnt meg. Tatár 1995-ös halála után Győrkös egyeduralomra tört, és a társelnöki rendszert semmisnek nyilvánítva kinevezte magát a hungarizmus és a hungarista mozgalom egyedüli vezetőjének.^[3] 1997 februárjában csoportjával megszervezte az első Becsület napja felvonulást. Ugyan a hungaristák sosem voltak számottevő politikai tényező, a már korábban is meglévő, és ezen lépéssel született újabb törések miatt az 1990-es évek közepén még valamelyest aktív mozgalom az évezred végére teljesen szétesett, de saját szervezetét, a Magyar Nemzeti Arcvonalat még ma is vezeti.

Mert mi a tény?

Egy évtizedek óta aktív szélsőjobboldali, zavaros hungarista nézeteket valló, a saját elvbarátait is megosztó, hároméves unokáját terepszínű ruhában járató figura teljesen zavartalanul lehet szellemi irányítója egy olyan ideológiának, aminek normálisan működő demokráciában semmilyen létjogosultsága nincs. Mindemellett katonai táborosdit – a most rendőrt gyilkoló Győrkös magánterületén - játszhatnak, jórészt titkosan – de amelyekről mégis mindenki tud. Kivéve azokat, akik ezt megakadályozhatnák. Kár volna úgy tennünk, mintha semmit nem tudnánk Győrkös Istvánról.

Pontosan annyit tudtunk, amennyivel már régen kivonhattuk volna a forgalomból. Legalább olyan gyorsan, mint anno a Rogán Antalra joghurttal támadó, "rendkívül veszélyes" alakot....

Nem tettük. Meg is halt egy rendőr. S ahogyan az Magyarországon lenni szokott, az ügynek nem lesz egyetlen politikai felelőse sem. Már megjelent, hogy a nemzetbiztonsági bizottság megvizsgálja a támadás hátterét és megvitatja: miként lehetne megakadályozni ilyen személyek és szervezetek fegyverhez jutását.

Megvizsgálja. Majd.

Akkor kellett volna, amikor látni lehetett a gyülekező felhőket. Már szarrá áztatok.