Mert a politika is lehet érdekes

PoliPraktika

Gyermekeink Magyarországa

2020. február 27. - Herczeg Sándor

Az ellenzéki pártok varázsszava ma az összefogás. A 2018-as választási kampányt követően, de főleg tavaly október óta egyre többen hangoztatják azt, hogy a Fidesz csak akkor verhető meg, ha egyetlen jelölt áll fel a kormánypártok aspiránsával szemben. Abban már van vita, hogy hány lista legyen, de az egy-egy elleni küzdelem létjogosultságában talán többen egyetértenek, mint amennyien nem. A legfontosabb dologról viszont alig esik szó. Sőt: szinte egyáltalán nem.

Tovább

Az ember, aki túl messzire ment

Márki-Zay Péter legutóbbi, december 20-i pervesztése utáni Facebook-ra kitett posztja egy dolgot mindenképpen bizonyít. Hódmezővásárhely polgármestere messzire rugaszkodott a valóság talajáról. Nem döbben rá, hogy már nem csupán a kormánypárti, hanem a vele eddig nem kifejezetten ellenséges média is túlzásnak tartja a bírók listázásának ötletét. Az Országos Bírósági Hivatal állásfoglalását hívei még betudhatták a mundér becsületének megvédésébe, sőt akár Futó Barnabás ügyvéd véleményét is. Ugyanakkor a közismerten Fidesz-kritikus Magyar Helsinki Bizottság (MHB) reakcióját a városvezető rajongóinak rettentő nehéz lenne kimagyarázni.

Tovább

Márki-Zay Péter népbírósága

Ha egy politikus pert veszít, akkor rögvest elfogultsággal, és/vagy a hatalom kiszolgálásával vádolja a bíróságot. Ugyanakkor győzelme esetén az igazságot ünnepli. Függetlenül az éppen hatalmon lévő kurzusoktól, ehhez talán hozzászokhattunk már rendszerváltás óta. Az viszont példátlan, hogy egy vidéki város polgármestere sorozatosan elbukott perei után „Vérbíró” néven indítana internetes oldalt, hogy a nem neki igazat adók „elszégyelljék” magukat. Ez éjsötét történelmi korszakot idéz. Olyasféle nyomásgyakorlás, melyet Rákosi Mátyás is előszeretettel alkalmazott. Hasonlóan egy másik kommunista politikushoz, mégpedig éppen ahhoz, akire Hódmezővásárhely polgármestere előszeretettel hivatkozik, ha minősíteni akarja ellenfeleit.

Tovább

Mit mutatott fel az ellenzék és a Fidesz egy hónap alatt?

Szavazzatok az esélyes ellenzéki jelöltre, tökmindegy, hogy ki az! Nem érdekes, ha néhány éve még gárdista egyenruhában masírozott, netán részt vállalt bukott szocialista kormányokban, szidta/dicsérte a cigányokat, a zsidókat, a liberálisokat, vagy éppen a kommunistákat. Csak a közös ügy létezik: bukjon a Fidesz, O1G, nem számít a hit, fittyet hányunk minden elvre. Azokkal működünk együtt, akiket egyébként a pokolba kívánunk és ezerszer döftük már a hátukba – néha a torkukba – a kést. Persze most sem teszünk másként, csak ezúttal mosolygunk hozzá. Aztán a Sajtóklubban fellép Szentesi Zöldi László, Bayer Zsolt, Huth Gergely valamint Bencsik András és helyenként egymásra licitálva halmoznak hibát hibára, nem belátva azt, hogy ők is azok közé tartoznak, akik miatt a Fidesz ilyen mértékű lejtmenetben van.

Tovább

Nem egymást kellene elkergetniük

Aktív és persze kicsit is normális politikai szereplő igen ritkán használ a nagy nyilvánosság előtt olyan jelzőket ellenlábasaira, mint az elmeroggyant, a kőbunkó, esetleg a féreg. Leginkább soha. Olyan pláne nem, aki az adott posztot még egy hónapja sem tölti be. Az pedig még megdöbbentőbb, ha az illető háziorvos. A hódmezővásárhelyi Mester János, akit október 13-án, Márki-Zay Péter jelöltjeként választottak meg a belvárosi körzet képviselőjévé, olyan kommentet írt az önkormányzat működtette Facebook-oldalra, melyre nehéz szavakat találni. Magyarázatot pedig semennyire.

Tovább

Rések a pajzs mindkét oldalán

Horváth Csaba egyetlen nap alatt visszakozott és már be sem akarja terjeszteni azt az indítványt, amely szélesítette volna polgármesteri jogköreit a zuglói ingatlanok ügyében. Tette ezt aznap, amikor Botka László kilépett az MSZP-ből, melynek korábban még miniszterelnök-jelöltje volt, s amikor a Momentum kiszállt az éppen most megalakult pesterzsébeti közgyűlés ellenzéki összefogásából. A történések Horváth ügyében világítanak rá leginkább a tényre: egyesek semmit sem képesek felfogni az elmúlt évtizedek tanulságaiból és mindent úgy akarnak csinálni, ahogyan régen. Nem fog menni.

Tovább

Borkai és Csorbai – a pártfüggetlen moslék

A vasárnapi önkormányzati választásnak két olyan szereplője mindenképpen van, aki kiverte a biztosítékot. Különböző okok miatt, de teljesen egyértelműen méltatlanná váltak a polgármesteri tisztségre. Az érdekes inkább az, hogy a „Fidesz” és „nemFidesz” pártok egymáshoz nagyjából hasonlóan igyekeznek elsikálni az ügyüket, holott a végkifejlet szempontjából mindkettő egyformán vérlázító. Borkai Zsolt és Csorbai Ferenc esete ragyogóan világít rá arra, hogy a hatalom megszerzése fontosabb a választók akaratánál is.

Tovább

Tiszta lapra lesz szükség

A választókat nem lehet leváltani. Most bebizonyították, hogy a hitüket elárulókat még akkor is megbüntetik, ha ugyanazon a politikai oldalon állnak, ahol ők. A hódmezővásárhelyi példa megmutatta: a Fidesz berkein belül eluralkodott urizálás, egyes politikusok mérhetetlen harácsolása, helyenként mutyizók és szinte bűnözői életvitelű kalandorok megtűrése nem megy a végtelenségig. Ez nem - csupán - Borkai-szindróma, hanem olyan parazita, ami először belülről bomlaszt, de sokáig láthatatlan. Most viszont külső jegyei vannak.

Tovább

Führerbunker – az utolsó szemtanúk

Hetvennégy esztendővel ezelőtt, 1945. április 20-án számos magas rangú náci vezető gyűlt össze megünnepelni Adolf Hitler 56. születésnapját. Négy napja dúlt a berlini csata, így közülük többen már a menekülést tervezték, ám akadtak olyanok is, akik a végsőkig kitartottak. Tíz nap múlva Führer halott volt és magával vitte újdonsült feleségét, Eva Braunt is. A számára már januártól végső menedéket nyújtó, Albert Speer által tervezett bunker azonban nem ürült ki a Führer halálával. Sokan maradtak ott az utolsó 48 órára. Amint eldördült a végzetes lövés, a második világháború legszörnyűbb figurája pedig a lángok martalékává vált, a Führerbunker utolsó lakói a szovjet fegyverropogás árnyékában hozták meg személyes döntésüket. Mindannyian tudták, hogy a remény elveszett. A legfanatikusabbak az öngyilkosságot választották, mások megpróbáltak kitörni az ostromgyűrűből. Az olykor még egymásnak is ellentmondó forrásokat átnézve harminc olyan embert választottam ki, akik biztosan látták a Führer utolsó napjait.

Tovább

Első ellenzékiek az állampárti Parlamentben

A politika iránt kevésbé érdeklődők számára is közismert tény, hogy az 1990-ben megválasztott Parlament megalakulásától beszélhetünk kormánypárti és ellenzéki frakciókról. Azt azonban biztosan kevesebben tudják, hogy 30 évvel ezelőtt, 1989-ben már megkezdődött az addig homogénnek gondolt állampárti berendezkedés eróziója a Tisztelt Háza falai között is.

Tovább