Kétség nem fér hozzá, hogy dél-alföldi település polgármestere ádáz és mindenképpen eredményesnek tűnő harcot folytat a közvetlenül a házaik szomszédságában megjelenő bevándorlók ellen. Toroczkai László Facebook-oldalán gyakorlatilag mindennaposak voltak azok a képek, amelyeken elfogott migránsokat láthattunk, megspékelve az általuk szétszórt szeméttel. A közelmúltban hozott rendeletük azonban értelmezhetetlen.
Az ásotthalmi polgármester szinte minden olyan nézetet képvisel, amelyeket a Jobbik mostanában elegánsan az út szélén hagyott. A párt látványos közönnyel szemlélte az októberi népszavazást, majd annak eredménytelenségéből igyekezett politikai tőkét kovácsolni. Mindeközben egyik alelnöke elment és nemmel szavazott a kérdésre. Nem is tehetett mást, hiszen a migrációs hullám zenitjén napi rendszerességgel posztolta ki az Ásotthalmon tapasztaltakat, a hosszú, tömött sorokban érkezőket, akik – ezt ne hallgassuk el – valóban komoly károkat okoztak a határ mentén élőknek, sőt, jogosan keltettek félelmet is. Ebben a kontextusban a dübörgő, ámde tökéletesen haszontalan, ugyanakkor pénznyelő, a magyarok legrosszabb történelmi beidegződéseire építő kormánypropaganda nem volt elegendő az 50 százalékhoz.
Valamit elfelejtünk. Ásotthalom sem szavazott érvényesen.
Toroczkai László
(a fotó forrása: mno.hu Balogh Zoltán/MTI)
Hiába érkezett napi több ezer ember a település határához, hiába érvelt, intézkedett és rohangászott Toroczkai a mezőőrökkel karöltve – a községbeliek többsége nem jelent meg az urnáknál. A részvételi adatokat illetően Csongrád megye 60 településéből 34 megelőzte Ásotthalmot, ezzel még a gyenge középmezőnybe se fért be, hiszen a 3.307 választásra jogosultból 1.561-an adtak le voksot, közülük is 35-en érvénytelenül, ami összességében 47,2 % volt. Ezt az érdektelenséget elég nehéz megmagyarázni egy olyan településen, melynek ilyen karizmatikus, országszerte ismert vezetője van, aki a bevándorlás-ellenesség emblematikus figurája. Értem azt is, hogy egy fecske nem csinál nyarat, ugyanakkor a november 23-án nyilvánosságra hozott testületi rendelet célja – leszámítva a nagy médiavisszhangot – felettébb homályos. A rendelet egyebek mellett kimondja:
- Tilos a mecset- és bármilyen egyéb hitéleti tevékenységre irányuló építmény építése, amely kisebbítené a településünk meglévő katolikus templomának jelentőségét
- Tilos közterületen a müezzin tevékenysége, mivel alkalmas a köznyugalom zavarására, továbbá alkalmas arra is, hogy a helyi lakosság körében félelmet, riadalmat és megbotránkozást keltsen
- Tilos közterületen az egész testet és fejet, valamint részben vagy teljes egészében az arcot is elfedő burka, nikáb és csador, valamint a teljes testet fedő fürdőruha, ide értve az úgynevezett burkini viselése
Tekintettel arra, hogy az Európai Unió nyugati felében már születtek a fentiekhez hasonló tiltó határozatok (pl. Franciaországban, Svájcban is van már precedens), ám több esetben a muszlim valláshoz kapcsolódó tiltások nem a migráció visszaszorításának, hanem a szélsőséges liberalizmus védelmének szándékával születtek, az intézkedéscsomag második részében egy keleten, Oroszországban működő törvényhez hasonló rendelettel is kiegészítettem az intézkedéscsomagot. Mi ugyanis itt Közép-Európában ismét két pogány közé kerültünk. Amíg délről a migráció, addig nyugatról a szélsőséges liberalizmus vadhajtásai fenyegetik a társadalmunkat és hagyományainkat. Az intézkedéscsomag második fele ennek megfelelően így szól:
- Tilos közterületen bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be, ide értve bármilyen közterületi akciót, kiemelten a performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és hangreklámokat
- Tilos közterületen bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely megsérti az Alaptörvényt azzal, hogy a családi kapcsolat alapjaként nem a házasságot, illetve a szülő-gyermek viszonyt ismeri el, ide értve bármilyen közterületi akciót, kiemelten a performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és hangreklámokat.
Erősen csodálkoznék azon, ha eddig bárkinek megfordult volna a fejében, hogy Ásotthalmon müezzint játsszon, netán melegfelvonulást szervezzen. Távolról sem célom elítélni és megkérdőjelezni a község rendeletalkotási jogát, sőt tulajdonképpen a motivációk is érthetők, ha nem is teljesen elfogadhatók számomra. Ugyanakkor a hírek szerint a saját pártjával sem egyeztetett döntés olyan túlkapásnak tűnik számomra, melynek folyománya - s szerintem oka is – a politikai haszonszerzés és figyelemfelkeltés. Úgy gondolom, hogy erre Toroczkai Lászlónak semmilyen szüksége nincs, hiszen senki sem vonta és vonja kétségbe Ásotthalomért tett erőfeszítéseit. (Ezt az ottani választók is így érzik, nem is indult ellene senki 2014-ben, a Facebook-on pedig 54 ezernél több követője van…) Azonban sokkal hitelesebb lett volna, ha ő és testülete saját polgárait győzi meg arról, hogy érvényesen szavazzon ahelyett, hogy várhatóan alkotmánysértő rendeletet hoz. A Facebook-on nyilvánosságra hozott döntés után persze Toroczkait pajzson emelték fel a hozzászólók, néhányan miniszterelnöknek javasolták, mások pedig példaként állították a Jobbik elé.
Nem tudom, hogy Ásotthalom védelmén túl mi motiválhatta a polgármestert, de az biztos, hogy a Jobbik jelenlegi és közelmúltban mutatott politikai teljesítményében csalódottak benne fogják megtalálni elveszett „vonagáborukat” és a partvonalra száműzött, katonának álló Novák Elődöt. Ez pedig éppen eléggé nyomós indíték lehet.
