Pedig nagyon úgy tűnik, hogy azt hiszi. Abban a tekintetben bizonyosan, hogy ő sem mondaná meg az alkalmazottjainak a fizetését, arról nem is beszélve, amit ő tesz zsebre. A különbség csupán annyi, hogy a sarki hentes maszek, Rogán pedig nem az.
Amikor Mesterházy Attila volt MSZP-elnök felébredt hosszúra nyúlt Csipkerózsika-álmából és szőnyegbombázás alá vonta az összes minisztériumot, valamit megcsillantott az ellenzéki állapot értelmes felhasználási módjából. Ennek okán igyekezett kideríteni, hogy hány politikai tanácsadó dolgozik a kabinetben és ők milyen bérezésben részesülnek.
Ekkor jött el a pillanat, amikor a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője párhuzamba állította magát a sarki hentessel, aki teljesen jogosan háborodhatna fel a zsebében turkáló ujjakon, amennyiben azok nem egy NAV-os kezéhez tartoznak. A sarki hentes ugyanis saját pénzét fekteti be, vesz rajta árut, kockáztatja, hogy az esetleg rajtamarad, sőt, ha kevés vevő tér be az üzletébe, akkor nem csak a haszon marad el, a tőke is bukik. Nem beszélve a permanens ellenőrzésekről és egészségügyi követelményekről. Éppen ezért nem ildomos, s persze nem is jogszerű firtatni, hogy a sarki hentes, vagy akármelyik munkatársa mennyit visz haza a hónap elején.
Rogán Antal
(a fotó forrása: Index/Soós Lajos)
De Rogán Antal nem sarki hentes. Nem a saját pénzét fekteti be, nem vesz árut, ezért nem is maradhat rajta. Nem beszélve arról, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodában vélhetően nincs pénztárgép sem, tekintettel arra a tényre, hogy vevők sincsenek. Ha pedig így van, akkor ott bizony közpénzt használnak fel közcélokra, még akkor is, ha ezt a célt vajmi kevesen látják – nyilván ha mellőzzük a Lázár János bosszantására irányuló belső igyekezetet, vagy netán a simicskátlanított új médiaháttér izmosítására szánt tartalmi lépéseket. Mindettől függetlenül Rogán Antal Mesterházy Attilának szánt válasza kissé nagystílű, sőt tulajdonképpen lekezelő is, túlmutat a „Mi közöd hozzá?” hülyének nézésen is.
A foglalkoztatottak nevére és illetményére vonatkozó megkeresése kapcsán álláspontom szerint parlamenti válaszban való nyilvánosságra hozatala a közérdekű adatok megismerésének igényével nem áll arányban, ezért bár a minisztérium a törvényi kötelezettségének természetesen eleget tesz, a nyilvánosságra hozatal már az Ön és a nyilvánosságra hozatalban részt vevő személyek felelőssége, és az ebből adódó jogi és nem jogi természetű következmények is a nyilvánosságra hozót terhelik.
A fentiek különösen annak tükrében érdekesek, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt az egyetlen szereplő, aki nem adott konkrét feleletet a szocialista honatyának, a Lázár János vezette Miniszterelnökség is azonnal válaszolt Mesterházy Attilának. Ami nem meglepő, hiszen egy országgyűlési képviselőnek joga van feltenni ilyen kérdést. Később persze Rogán is belátta: teljesen hidegen mégsem hagyhatja a dolog, ezért elárulták: havonta közel 4 és fél milliót költenek hét emberre. Az már más lapra tartozik, hogy Rogán első válaszának utolsó sorában egy nem is túl burkoltan feltűnő, magasba tartott mutatóujj is látszik, ami akár fenyegetésnek is tekinthető. Ez pedig végképp nem elegáns húzás egy olyan minisztertől, akinek a tájékoztatás lenne a fő csapásiránya.
Feltéve persze, ha nem sarki hentes. Amit azért is kétlek, mert a sarki hentesek baromi ritkán járnak Louis Vuitton táskával sonkáért. Nem beszélve arról, hogy nincs politikai tanácsadójuk és nem lengetnek vörös posztót szocialista exelnökök előtt.