Annak az országnak, melynek területén csak a nyár közepéig 90 ezer migráns haladt át, ne legyenek elvárásai és követelései. Mindannyian jól tudjuk, hogy a magyar határzárig tökéletes szervezéssel oldották meg, hogy minél gyorsabban jussanak át rajtuk a bevándorlók. A katasztrofális szituációra ismételten fittyet hányó Jean-Claude Juncker pedig éppen a mai napot találta alkalmasnak Horn Gyula szobrának felavatására. Agyrém.
A röszkei határzár éjjelén a szerbek már világossá tették, hogy a hazánkból kitoloncolt migránsok visszaérkezését akár katonai erővel is meg fogják akadályozni. Tették ezt annak ellenére, hogy a valasz.hu már júniusban megírta:
Erőltetett menetben rugdalja végig a Balkánon a macedón és a szerb rendőrség a migránsokat, mióta döntés született a magyar határkerítés megépítéséről.
Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter azt mondta, hogy akiket Magyarországon regisztrálnak, és azt követően küldenek vissza Szerbiába, már nem tartoznak Szerbia felelőssége alá. Ez akár még érthető álláspont is lenne, csakhogy a szerbek mindent megtettek a probléma Magyarországra tolásáért, remekül kihasználva, hogy nem tagjai az Európai Uniónak. Mindenki tudja: minden létező közlekedési eszközt csatasorba állítottak azért, hogy a migráció minél kevesebb nyomot hagyjon az országukon, a bevándorlók villámgyors útját semmivel sem akadályozták.
(a fotó forrása: delmagyar.hu)
A mostani szerb döntés már csak azért is érdekes, mert a hozzájuk érkezőket minden további nélkül beengedték szerb területre, sőt naponta 2-2500 embert buszoztattak egyebek mellett Horgosra – még rendőri segítséggel is. Mindeközben az Index ezt éppen ma írta:
Nem kell mindent elhinni a szerb szociális-és munkaügyi miniszternek Aleksandar Vulinnak sem. Vulin, amikor felhúzták a kerítést a magyar-szerb határon azt mondta, hogy erről az egészről csakis a magyarok tehetnek, a kerítésre nem a szerb hatóságok tehetetlensége miatt volt szükség, ők ugyanis minden szabályt betartottak. Ehhez képest még most is busszal szállítják Horgosra a menekülteket az ország többi részéből, aminek az lesz a következménye, hogy hamarosan még a mostaninál is nagyobb tömeg fog felhalmozódni a kerítés a mobil kerítés előtt.
Éppen ezért Szerbiának kár katonai attrakcióval fenyegetőznie, hiszen a jelenlegi röszkei torlódásban igen komoly felelőssége van. Kormányuk azon a tényen is elgondolkozhatna, hogy 2012 óta EU-tagjelölt, tehát most éppen ideje lenne jó pontokat is szereznie. Pláne ahelyett, hogy az egyébként is pattanásig feszült helyzetet a fegyverek árnyékával fokozza tovább.
Tolmács munka közben a határ szerb oldalán 2015. szeptember 15-én
(a fotó forrása: Index/Ajpek Orsi)
Mindeközben az Európai Bizottság vezetőjének kiemelt programja volt Horn Gyula volt szocialista miniszterelnök szobrának felavatása Brüsszelben. Tette mindezt talán pontosan azokban a percekben, amikor migránsok ezrei állnak tanácstalanul - időnként tüntetve - egy kerítésnél, amely pont az ő eszméit hivatott megvédeni olyan magyar katonák és rendőrök segítségével, akik 15-20 órákat állnak Európa határán. Jean-Claude Juncker ezzel megint csak bebizonyította, hogy nem csupán alkalmatlan pozíciójának betöltésére, hanem fikarcnyi érzéke sincs a történések súlyozásához. Az Európai Unió egyik legfontosabb döntéshozó szervének elnökeként sokkal inkább személyesen kellene tájékozódnia az események helyszínein, elsősorban Röszkén, de az EU belső határain is.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke
(a fotó forrása: Reuters)
A szoboravató üzenete kísérteties hasonlóságot mutat az egri vár 1552-es ostromával, hiszen Ferdinánd akkori magyar király vajmi keveset törődött a várvédők könyörgésével és köpött az erősítést forszírozó kérésekre is.
Egy különbség azért van: akkoriban nem volt kvótarendszer, mivel mindenki ugyanazokat a magyar falakat ostromolta. Most azonban hamarosan Juncker ajtaján is kopogtatni fognak.
