Élesen támadt rá korábbi társaira a Párbeszéd Magyarországért Párt, miután az LMP benyújtotta saját javaslatait menekültügyben. Lehet vitatkozni, hogy az ötletek mennyire észszerűek, de egy biztos: nekik legalább voltak, a PM pedig ismét csak a fekáliának adott egy pofont.
A Lehet Más a Politika kebléből kiugrott PM-esek, akik egyébként szinte mérhetetlenül alacsony támogatottsággal rendelkeznek, úgy rontottak Schifferéknek, mint a bevándorlók a szögesdrótnak. Érveik között nem találtam választ egyetlen olyan kérdésre sem, ami pedig joggal foglalkoztatja a közvéleményt. Azok, akik illegálisan lépik át a határt, valóban nem kedvelik sem a regisztrációt, sem az ujjlenyomat-adást, s valljuk be: sok esetben akadályozták a közlekedést, szemetet hagytak maguk után, sőt számos alkalommal nem kívántak táborba vonulni. Az érthető emberi sajnálaton és együttérzésen túlmutatva ez távolról sem jogkövető magatartás, amit pedig a magyar állam – és polgárai – okkal várnának el. A tények ezt mutatják.
Schiffer András, az LMP társelnöke
(a fotó forrása: lehetmas.hu LMP sajtó)
Nem beszélve arról, hogy a migráció legbonyolultabb gordiuszi csomója éppen az, hogy ellenőrizetlen, jórészt papír nélküli tömegek érkeznek a déli határszakaszra, ami vitathatatlan nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ilyen mértékű népvándorlást nem csak Magyarország nem tud kezelni, hiszen látjuk, hogy Németország és Ausztria is lassan bedobja a törölközőt. Az LMP csomagja éppen emiatt is lehet legalább vitaalap, s ha mást nem is lehet vele elérni, legalább arra jó lesz.
A PM-esek körében leginkább a nyomkövető borította ki a balliberális és zöld bilit, majd késztette őket gúnyolódásra – ami egy párt esetében valóban belefér a kommunikációba, csakhogy le kellett volna nekik is tenni valamit az asztalra. Schifferék ebben a kérdéskörben így fogalmaztak:
Az LMP szerint nem megengedhető, hogy menekültek ezrei úgy tartózkodjanak az ország területén, hogy az állam semmit nem tud a hollétükről. A párt ezért úgy módosítaná a menedékjogi törvényt, hogy válsághelyzet esetén nyomkövető berendezéssel tenné lehetővé azon menedékkérők nyomon követését, akik menekültügyi eljárását egy hónap alatt nem sikerült lefolytatni, és így a nemzetközi szerződéseknek megfelelően el kell őket engedni az ellenőrzött táborokból. Másrészt az LMP létrehozná a befogadott kategóriát azok számára, akiknek ugyan elutasították a menekültkérelmét, de nem lehetett őket az ország elhagyására kötelezni; a befogadottak humanitárius tartózkodási engedélyt kapnának, mely kötelező kapcsolattartási előírást is tartalmaz. Ennek megszegése szabálysértés, mely válsághelyzetben maximum egy évig, vagy a válsághelyzet megszűnéséig menekültügyi őrizetet eredményez. Ugyanakkor garantálni kell, hogy a menekültügyi őrizet alá vont személy esetében nem korlátozható az esetlegesen az országban tartózkodó gyermekével való kapcsolattartás, illetve az őrizetbe vétellel párhuzamosan biztosítani kell a kiskorú gyermek ellátását és oktatását.
A javaslat nyilvánvalóan rendkívül nehezen kivitelezhető és elsőre meg is lehet mosolyogni. Viszont valóban elgondolkoztató, hogy a bevándorlók országon belüli helyzetének felderítése ma egészen egyszerűen lehetetlen – pláne, ha az embercsempészek autóiban lapuló ezrekre gondolunk. Ezzel szemben a Párbeszéd Magyarországért Pártnak csupán egy ironikus, volt pártjuk nevével viccelődő, emberbaráti közleményre tellett:
Elkötelezettek vagyunk az emberi jogok, az egyéni és közösségi szabadságjogok védelme, az emancipáció és a jogkiterjesztés eszméi mellett.” – szól a korábban Lehet más a Politika néven ismert párt Alapító Nyilatkozata. Ehhez képest Schiffer András nem csak az ujjlenyomat- és arcképrögzítés jogkörét szélesítésének igényét jelentette be, hanem a bűnözők kontrolljára használt nyomkövetőt is szereltetne a menekültügyi eljárás elbírálására várókra. Az immáron Lehet Menekültellenes a Politika pártja ezzel nem csak feladta elveit, nem csak beszállt a menekültek kriminalizációjának kormányzati kampányába, hanem az európai és globális zöld mozgalom értékeitől is elhatárolódott. A zöld gondolkodáshoz, az emberi jogok iránti elkötelezettségű politikához méltatlan magatartás az, ha egy közösség politikai érdekből feladja elveit, és immáron a kormányzati kampány hatékonyságát segíti.
A humánum (m)értéke kiugróan magas, még a Juncker-i rekordot is megdöntheti. Csupán néhány apró dolog hiányzik belőle: más javaslat, logika, helyzetfelismerés, észszerűség, valamint azokra a kérdésekre válasz, melyeket fentebb már megfogalmaztam.
Szabó Tímea (balról az első) PM-es országgyűlési képviselő, a párt társelnöke
(a fotó forrása: vagy.hu Laczkó Kornél)
Ennek okán a következtetés az, hogy a PM már kitűnően megtanult saját magával egyetérteni. Most már a társadalommal kellene.