Ha nincs más, akkor elgáncsoljuk a saját középcsatárunkat. Tarlós István talán ebből a szemléletből kiindulva csörteti a kardot Lázár Jánossal szemben. A belvillongás egyik szereplője viszont már kétszer is bukott választást. S ő nem a miniszter.

„Ha én eccer aszondom, hogy kelj föl Lázár, akkor ugrani köll a halottnak is” – ez a mondat csak a piócás embernek állt jól az Indul a bakterház című elévülhetetlen alkotásban, habár a végén ott is vitt mindent, ami mozdítható volt. Ugyanakkor úgy vélem, hogy Lázár János a szalonnát és a kolbászt sem kívánja Tarlósnak adni, nemhogy azt az ünneplő gúnyát, amire „évekig spórolt”. A „Mary Poppins”-hasonlat arra irányult, hogy Lázár az 1998-2002-es ciklus végén elhunyt Rapcsák András helyén indulva nyerte el a hódmezővásárhelyi mandátumot, majd később a polgármesteri széket. Ugyanitt viszont már korábban is írtam arról, hogy a később frakcióvezetővé, államtitkárrá, majd miniszterré választott Lázár minden egyes választáson nagyobb bizalmat kapott – jóval túlszárnyalva elődje eredményeit.

(a fotó forrása: Index Bődey János)

Tarlós így hiába próbál a piócás ember határozottságával fellépni, hiszen – bár sokan hajlamosak elfelejteni – 1990 és 1994 között még az SZDSZ soraiban küzdött a liberális értékekért, majd azt követően egészen 2006-ig független maradt. Mindeközben elfogadva a Fidesz támogatását, 2002-ben megpróbálta elnyerni az országgyűlési széket, de a szocialista Orosz Sándor elverte. Négy évre rá pedig a főpolgármesteri pozíciót bukta el a negyedjére is győztes Demszky Gáborral szemben. Vele ellentétben Lázár még egyszer sem érezte a vereség ízét. Ez a politikában lényeges különbség.

Tarlós egész egyszerűen nem elegáns

A saját politikai szekértáborba tartozók szellemi képességeinek fitymálása nem kifejezetten szerencsés akció. Emellett nem elegáns, hiszen ezzel nyilvánvalóan az ellenzék fog beszivárogni a koalíció önmaga ütötte résén.  Csupán azt tudom elképzelni, hogy Tarlós a küzdeni tudását igyekszik demonstrálni a budapestiek szemében, akik jóval toleránsabbak a baloldali és liberális értékek iránt, mint főpolgármesterük, akit tudvalévően visszataszítanak az olyan témák, mint például a Pride. A Mary Poppins esernyőjével levegőbe emelkedő Tarlós így viszont magasról néz le és ezért látja kicsinek, szellemileg pedig gyengébbnek Lázárt, ami megint csak oktalanság. Harcolni nem így kell, hanem inkább érvekkel, pláne ha a mi térfelünkön tesszük. Mi a fenének úgy begyűjteni a sárga lapot, hogy a saját középcsatárunkat gáncsoljuk el? Szerintem Tarlósnak széles szájú kisbékaként kellene vigyorognia, hiszen a Fidesz úgy forgatta fel a törvényt, hogy neki legyen közgyűlési többsége Budapesten. Nem beszélve arról, hogy érdemes lenne imádkoznia Demszky Gábor nyugdíjban maradásáért, valamint hálát adni azért a bohózatért, amit a baloldal 2014-ben főpolgármester-jelöltkeresés címszó alatt produkált. Ugyanis függetlenként Tarlós most a fasorban sem lenne.

(a fotó forrása: Index Soós Lajos MTI)

Budapesten és vidéken is magyarok laknak

Éppen ezért teljesen felesleges és értelmetlen akár ilyen módon is szembeállítani őket. Hiszen tudjuk: Tarlós Budapest, Lázár pedig inkább vidék-centrikus. Mindettől függetlenül úgy vélem, hogy senkinek sem lehet érdeke törésvonalat kreálni ezek mentén.  Mindenkinek egyformán kell fontosnak lennie, a küzdelem ennek okán csak kárt szülhet. A sajtóban való üzengetés stílustalan, eredményt nem hozó polémia csupán. Azt pedig különösen gusztustalan, hogy a főpolgármester egy elhunyt emberre utal vissza, mondván: Lázár csak azért nyert választást, mert meghalt a mandátum addigi gazdája.

Nem kellene ennél lejjebb menni, mert mélyebben leszünk a végén, mint a 3-as metró. Füstölög  ez így is éppen eleget.