Mondott ugyan Szekszárdon egy-két érdekes dolgot Lázár János, de ez a beszéd rendkívül messze van Őszödtől. Hasonló kijelentéseket havonta egyszer akkor is megereszt, ha fogadóórát tart a hódmezővásárhelyi Rádió7-ben. Vagy éppen fontosabbakat.
Az Együtt-politikus Berkecz Balázs által nyilvánosságra hozott, Szekszárdon, a Dél-Dunántúli Építészeti Fórumon elhangzott beszéd hangfelvételét a Népszava közölte. Nem mondom, hogy nem érdemes végighallgatni, hiszen a Miniszterelnökséget vezető miniszter valóban bedobott néhány meglepő véleményt, már ami hazánk mai helyzetét illeti. De erősen leszögezném, hogy ezek között nemigen találunk olyat, amit eddig ne ismertünk volna. Azt, hogy "érdekkijáró posztkádári kultúra" van, mindenki tudja, aki az elmúlt 30 évben nem Ausztriában nyitott cukrászdát, vagy Afrikában volt busman vadász. Talán meglepő, hogy ezt éppen Lázár mondta ki, de attól még igaz, s hajlamos vagyok elhinni mást is. Jelesül azt, hogy Lázár az "elhalás" szélére jutott a bürokrácia útvesztőiben vívott harcban, hiszen minden minisztérium szeretné megőrizni saját hatáskörét, nota bene akár kibővíteni is. Ez pedig ellentéteket szült és még fog is, hiszen ez egyformán bűne minden eddigi kormánynak.
(kép forrása: promenad.hu)
Lázár, a vakmerő
Valóban létező és élő bírálat volt viszont a minisztériumok kapcsán elejtett megjegyzése, de az dobja rám az első követ, aki nem tapasztalt még ilyet - akár nagyban, akár kicsiben, helyi szinteken. A vakmerőség szerintem ennek a rendszernek a teljes megreformálásában rejlik, amire jelen állás szerint elég kevés esélyt látok. Azt már Max Weber is világosan vázolta, hogy a bürokrácia teljesítőképességének vannak határai. A bürokratikus szervezet képtelen olyan feladatokat megoldani, melyekhez a formális racionalitás nem elegendő. Egy tőkés vállalkozást nem képes vezetni egy könyvelő, vagy politikai döntéseket igénylő állami funkciókat nem lehet a feljebbvaló utasításainak való engedelmességre szoktatott hivatalnokra bízni. Mindemellett egy túlzottan elburjánzott szervezetben rendet vágni jóval nehezebb, mint körömreszelővel kijutni egy dzsungelből - senki ne gondolja azt, hogy Lázárnak nem rejtettek el egy csomó aknát azon az úton, amin végig akar menni. Hozzáteszem: nem kizárólag az ellenzékre célzok. Az állam "riasztó" állapota egyébként itt is megmutatkozik.S ebben a legnagyobb szerepe a kormánynak lenne, ezért tényleg vakmerő mindezt nyilvánosan ki is jelenteni - ennél nagyobb bátorság már csak a megváltoztatás, ha van hozzá erő, mi több, akarat.
Lázár, a bevalló
Nem döbbentem meg azon sem, hogy "Nyugat-Európa elszívó hatását" nem tudjuk megállítani, s az ottani bérekkel lehetetlen ma versenyezni. A magyar bérekkel pedig az albánok nem tudnak, s így tovább - de nem kívánok sarkítani. A vállalható cél, ha nem is krőzusként, de biztonságban élni. Sokan, akik külföldön boldogulnak, rengeteg dologról kell lemondjanak mindezért. Elsősorban a hazájukról, baráti körükről, sőt helyenként családjukról is. Más kérdés, hogy a kormánynak mindent meg kell tenni hazahozataluk érdekében - persze ehhez nem szükséges "czomba-i" módon beszélni, s nem kibontani az igazság minden részletét, hanem őszintén feltárni a probléma nagyságát. Miniszterként bevallani azt, hogy itt tartunk, szintén elég vakmerő, s politikai értelemben kontraproduktív lehet - de távolról sem annyira, mint Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. Hiszen abban összesűrítve hangzott el a tehetetlenség beismerése, amit még a hazugság bevállalásával is színesített a miniszterelnök. Az a bevállalás más volt, mivel az csak arról szólt, Lázár mondataiban azonban a kiútkeresés is megmutatkozott, tervekkel és persze kétségekkel egyetemben. A meglepetés ereje csak azokra hatott, akik nem hallották még szabadon beszélni, leginkább saját választókerületében, s főleg kisebb közösségek előtt.
Lázár hazai pályán
Arról már korábban is írtam, hogy Lázár rendszeresen tart lakossági fórumokat és fogadóórákat. Habár ezeken általában helyi ügyek kerülnek terítékre, hiszen az ott élőknek lakókörnyezetük jóval fontosabb mint egy szállodai számla, vagy egy autó- illetve táskatípus, ne feltételezze senki az országos problémák devalválását. Nem szabad elfelejteni, hogy egy politikus mandátuma sok kicsi puzzle szimbiózisa, melyből ha egy is hiányzik, akkor a kép nem lesz teljes. Ergo: ha nem kap elég szavazatot, nem lesz képviselő, ezért helyi szinten ugyanúgy elérhetőnek kell lennie, mint a Parlamentben - még akkor is, ha Lázár Jánosnak hívják. Először országgyűlési képviselőként, majd polgármesterként, később pedig már frakcióvezetőként, államtitkárként és miniszterként - tehát 2002 óta - legalább havonta egyszer tart fogadóórát a Rádió7-ben, amely három frekvencián szól a Dél-Alföldön, ezzel magában foglalva Lázár választókörzetének 19 települését is. Ezekben a kétórás műsorokban Lázár rendszerint "megnyílik", s a fentiekhez hasonló érdekes megfogalmazásokkal is él, sokszor az országos bejelentések előtt árul el néhány fontos intézkedést, vagy tervet. Néhány példa:
"Az Európai Bizottság és az ország kötött egy megállapodást. 34,5 milliárd euró fejlesztési pénz érkezik az országba, ez 12 ezer milliárd körüli összeg. Ezt biztos, hogy az ország fejlesztésére fordítjuk. Az egész program arról szól, hogy vállalkozók pénzhez jussanak, munkahelyeket teremtsenek, illetve munkahelyek maradjanak meg – mondta Lázár János. A 12 ezer milliárd forint 60 százalékát a kis- és közepes magyar vállalkozásokra fordítják. A pályázatok még az idén megjelennek. A pályáztatási rendszer sokkal egyszerűbb lesz. Nem kell bankgaranciát benyújtani, elég lesz egy NAV-os igazolás. Azt szeretnénk, hogy nagyon könnyen jussanak pénzhez például a vásárhelyi, vagy makói vállalkozók – tette hozzá a politikus. Az agráriumban megmarad a terület alapú támogatás, ezt 150 ezer euro alatt mindenki megfogja kapni, e fölött lesz változás. A földalapú támogatás mellett pedig lesz egy 1200 milliárdos alap, amit a vállalkozás fejlesztésére lehet majd fordítani. Minden pénzt úgy címkézünk meg, hogy a kis és a közép gazdaságokhoz jusson – tette hozzá."
"Az államreform a következő téma. Lázár elmondta, ennek célja, hogy az emberek gyorsan, olcsón és jobb minőségben jussanak hozzá a közszolgáltatásokhoz. Szerte az országban 260 kormányablakot hoznak létre. A befizetett adóért jobb minőséget várhatnak majd az állampolgárok. A miniszter ismertette: az államreform jelentős változásokat hoz. 2015-ben a rendőrök és a katonák bérét emelik, míg 2016-ban elindul a közszolgálati életpályamodell. Használt lakásra, és egy gyerek után is járni fog a szocpol. Minden megyén belül lehetőséget akarnak biztosítani arra, hogy mindenki tudja használni az autópályákat. Ez éves szinten mintegy ötezer forintot jelentene, és korlátozás nélkül lehet majd közlekedni rajtuk. A részleteket még most dolgozza ki a kormány, január elsejére minden nyilvános lesz - derült ki a műsorból."
"A kormány a szakképzés átalakítását tervezi. Mi várható? – tette fel a kérdést Égető Gyula. 2015 őszén megkezdődik a teljes átalakítás – válaszolt Lázár, aki szerint az utóbbi időszakban már nem a munkahelykeresés, hanem a munkaerőhiány okozza a legfőbb problémát. Nincsenek jó szakemberek, például ácsok, hegesztők és asztalosok. A szakképzés átalakítása erre fókuszál, hogy ez ne így maradjon. A kilenc osztályos általános iskoláról is szó esett. Lázár elmondta, erről már tárgyalt a kormány, de még nem született döntés. Azért merült fel az ötlet, mert 14 éves gyerekek sok esetben úgy kerülnek gimnáziumba, szakközépiskolába, hogy nem tudnak megfelelően olvasni, számolni. A felmérések szerint hiba van a magyar oktatási rendszerben, a felső tagozatos osztályokban már jelentős a lemaradás az európai átlaghoz képest. Akadnak olyan tantárgyak, amelyek oktatásában a ’70-es évek óta nem történt változás."
"Az állami tulajdonban lévő erdőkkel támogatni kell a rászorulókat. Az erdei hulladékfákat tűzifaként kell kiosztani vagy kedvezményesen kell adni a lakosságnak - jelentette ki Lázár János országgyűlési képviselő, Miniszterelnökséget vezető miniszter péntek délelőtt a Rádió 7-ben tartott fogadóóráján."
"A vállalkozók a kormány legértékesebb szövetségesei, ugyanis nem csak saját magukat tartják el, hanem másoknak is biztosítanak munkát. Felelősséget vállalnak, kockáztatnak. Irigység tapasztalható az országban, a vállalkozókkal kapcsolatban. Holott ők nem az adófizetők pénzéből élnek – ismertette Lázár, a vállalkozások támogatásával kapcsolatban. 4000 milliárd forintot osztanak szét az elkövetkezendő években a kis- és középvállalkozások között."
A fentiek természetesen nem a vad, sokkal inkább a hír kategóriába tartoznak, és mutatnak ezt-azt. Egyebek mellett a szekszárdi Lázár-monológ túlmisztifikáltságát is. Ugyanis távolról sem arról szól csupán, melyet bele akarnak magyarázni, ugyanakkor vannak benne meglepő, sőt önkritikus elemek. Ezek vegyítése egyébként sem áll messze Lázár János korábbi helyi, később pedig országos politikai tevékenységétől. Őszödtől pedig valóban odébb van.
A kérdés sokkal inkább az, hogy a Lázár által felvetett gondok megoldása milyen távolságban van. Remélhetőleg ez nem akkora, mint Budapesttől Őszöd.
