Régen olvastam már olyan gyomorforgató írást, amelyet a G. Fodor Gábor fémjelezte 888.hu közölt le Tóbiás József MSZP-elnök feleségéről. Nem beszélve arról a tényről, hogy teljesen értelmetlen is. Politikai szervilizmus vagy más?
Azt az alpári hangnemet, amelyet Rába Tímea kapcsán engedett meg a portál, talán utoljára egy öreg kisgazdákkal és miépesekkel teli, lepusztult kocsmában lehetett tapasztalni valahol Simagöröngyös térségében, amikor belépett Horn Gyula. No, ez az eset természetesen nem történt meg, bár, ha valaki előrevetíti a jelenlegi ügyet, azt se nagyon hittem volna. Nem csak azért, mert teljesen felesleges egy romokban heverő párt vezetőjébe ilyen módon belerúgni, hanem azért is, mert naiv vagyok. Úgy véltem, hogy van egy szint, aminél nincs lejjebb.
G. Fodor Gábor
(a kép forrása: Index)
Tegnapig.
Kétségtelen, hogy a jó ízlés nem jár karöltve a politikai kultúrával. Máshol sem, de Magyarországon végképp. Ha az ellenfelet nem tudjuk legyőzni érvekkel, akkor vájkáljunk a magánéletében. Csak az a baj, hogy a nagy erőkkel keresett és végül megtalált moslékban nyakig tunkolva, magunkat is össze fogjuk kenni. Ez történt most, sőt, G. Fodornak sikerült úgy mocskot fröcskölnie, hogy csak ő lett koszos. Rendkívül jól példázza ezt a fideszes Gulyás Gergely nyilvános elhatárolódása.
(forrás: Gulyás Gergely Facebook-oldala)
Mindemellett: semmi szükség nem volt rá. Tóbiás József pont annyira veszélyes a regnáló kabinetre nézve, mint a vak komondor a CACIB első helyére. Pragmatikus oka tehát nem volt a támadásnak. A másik indíték a lógó nyelvű megfelelni akarás, ami megszülhet egy ilyen kritikán aluli írást, hiszen a politikai szervilizmus erre is képes.
Ezt mégsem menti semmi. Ez nettó bunkóság, melyhez értelmiségi ember nem adhatja a nevét. Aki pedig adja, az készüljön fel rá, hogy a továbbiakban nem érdemes máshoz adnia. Rába Tímea rugdosása bőven túllépi azt a határt, ami egy normálisan működő parlamentáris demokráciában megengedhető, de az még jobban kiveri a biztosítékot, hogy a szerző a házaspár gyermekébe is páros lábbal száll bele.
Az a gyerek lehet, hogy holnap iskolába megy. Miért hurcoljon egy olyan terhet, amihez semmi köze? Miért kell kitenni esetleges gúnyolódásoknak? S egyáltalán milyen előnye származhat ebből bárkinek?
Semmilyen. Saját magát alázza az, aki ilyet tesz. Ez nem egyéb, mint nettó bunkóság. Az pedig fényévekre van a konzervatív, polgári gondolkodástól.
Persze az is lehet, hogy olvasottság kell. De az sem jobb, mint a két perc hírnévért eladott lélek. Mert az már nettó aljasság.
