Érdekes méltatlansági-jogelméleti vita látszik kibontakozni Hódmezővásárhelyen, hiszen az önkormányzat hírszolgálata két fideszes önkormányzati képviselő esetében arra célzott, hogy akár a mandátumuktól is megfoszthatják őket, mert nem közöltek helyreigazítást egy (részben) elvesztett perben. Ugyanakkor a Cseri Tamást és Benkő Zsoltot érintő bírósági ítélet kapcsán egy, a Facebook-on folyó kommentháborúban Krupiczer Ferenc polgármesterpárti DK-s képviselő arról írt, hogy amennyiben nem lesz helyreigazítás, akkor „természetesen” a két fideszes méltatlanná válik. Úgy tűnik, hogy ez a kijelentés vált kontraproduktívvá, hiszen kiderült: maga Márki-Zay is hasonló cipőben jár.
Még mielőtt részletesen kifejteném ennek okát, érdemes megvizsgálni a hódmezővásárhelyi polgármester legitimitásának kérdéskörét, mely csupán első látásra egyértelmű. A politikatudományban ugyanis legitimitás alatt elfogadottságot vagy elismertséget értünk. A norma szerinti legitimitás tipikus és fajsúlyos esete a jog szerinti legitimitás: elfogadunk valamit, mert jogos, jogszerű, törvényes vagy alkotmányos, illetve legitimnek fogadunk el valamit, mert jogos, jogszerű, törvényes vagy alkotmányos. Az elfogadás vagy elismerés motívumai, illetve okai, indítékai alapján a gyakorlati politikában a legitimitás három típusa különböztethető meg: jogi, morális és politikai. A morális legitimitás esetben morális elvek vagy értékek alapján, míg politikai legitimitás esetében politikai célokból, érdekekből, szükségletekből vagy akár kényszerekből történik meg az elfogadás.
Márki-Zay Pétert két ízben – 2018. február 25-én és 2019. október 13-án – meglehetősen nagy többséggel választották meg a dél-alföldi település vezetőjének, a voksolás pedig teljesen szabályszerű volt. Ha ezt vesszük figyelembe, akkor jogi-közjogi legitimitása mindenképpen fennállhatna. A morális, illetve politikai legitimációja azonban a legutóbbi hírek szerint, melyek alapján a támogatottsága csökkent, valamint számos helyi beruházás „őszintesége és tartalma” hagyott kérdéseket maga után; ingoványos talajon mozog. E két utóbbi ismérv azonban akár átléphető is lenne, hiszen polgármesteri mandátuma 2024-ig tart, illetve tartana, ugyanakkor e harmadik láb – a jogi – ezekben a napokban szintén bizonytalansági tényező lett.
Márki-Zay Péter és felesége 2021. december 20-án az Index fotóján
A jogelméletinek, de inkább politikainak tűnő csörte kapcsán ugyanis megnéztem Márki-Zay Péter eddigi peres ügyeit. Az ezekből fakadó következtetések fényében érdemes megvizsgálni a helyzetet. Márki-Zay Pétert a Szegedi Törvényszék 2020. december 9-én jogerősen 1 év próbára bocsátotta. A próbára bocsátásról a 2012. évi, Büntető Törvénykönyvről szóló C. törvény a következőket írja:
- § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.
- § (1) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha
- a) a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik,
- b) a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, vagy
- c) a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik.
A fentiek azt jelentették, hogy amennyiben később más ügyekben jogerősen is elmarasztalják a polgármestert, akkor a bíróságnak már nincs lehetősége próbára bocsátást kiszabni abban az esetben, ha ilyen ítéletek 2021. december 9-ig megszületnek. Ilyenek történtek is, hiszen további büntetéseket szabtak ki rá, ezeket pedig a következőképpen szabályozza a törvény:
- § (1) Büntetések
- a) a szabadságvesztés,
- b) az elzárás,
- c) a közérdekű munka,
- d) a pénzbüntetés,
- e) a foglalkozástól eltiltás,
- f) a járművezetéstől eltiltás,
- g) a kitiltás,
- h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
- i) a kiutasítás.
A dolog itt lesz érdekes, hiszen most kell elővenni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt, amely az önkormányzati képviselők méltatlanságát tárgyalja, ami nem csupán az önkormányzati képviselőkre, hanem e tekintetben azonos jogállásuk lévén a polgármesterekre is vonatkozik. A törvény a következőképpen rendelkezik:
- § (1) Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,
- b)* akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;
- f) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;
Nyilvánvaló, hogy a Hódmezővásárhely Város gyorshír szolgálata az f, pontra hivatkozik, ugyanakkor a törvény kimondja a következőket is:
- § (1) A polgármester e tisztsége megszűnik:
- e) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával;
Ebben az olvasatban viszont már kissé más a helyzet.
Márki-Zay Péter ellen már több jogerős elmarasztaló ítélet is született: a legtöbb esetben személyiségi jogi perben. Miklós Anikó helyi iskolaigazgató ügye viszont büntetőügy volt, ebben jogerősen pert vesztett 2020. december 9-én, a büntetése egy év próbára bocsátás volt. 2021. január 26-án – tehát bőven a próbaidő alatt – újabb büntetőperben ítélték el, ekkor 250 napi elzárásnak megfelelő 500 ezer forint pénzbírságot kapott, akkor még nem jogerősen, de 2021. június 24-én már úgy is. Hozzáteszem: Cseri Tamás és Benkő Zsolt már közzé is tette a számukra kötelezően előírt helyreigazítást, Márki-Zay Péter viszont nem, s emiatt az egyik fideszes képviselő 2021. december 16-án indítványozta is vele szemben a méltatlansági eljárás megindítását.
Összegezve: a két egymást követő, Márki-Zay Pétert elmarasztaló jogerős ítélet dátuma 2020.12.09., valamint 2021.06.24. A harmadik – szintén büntetőügy, melynek felperese Lázár János volt – jogerős ítélet 2021.09.03-i dátumú, ekkor Márki-Zay Pétert 200 ezer forint megfizetésére kötelezték rágalmazás bűntettének elkövetése miatt. A fent idézett törvény világosan fogalmaz:
A polgármester e tisztsége megszűnik sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával.
Bírói megítélés kérdése lehet, hogy a jogot miként alkalmazzák, ugyanakkor a harmadik jogerős ítéletet már akár a sorozatos (egymástól 10 hónapos távolságra sem lévő, minimum egy esetben próbára bocsátási idő alatt elkövetett) törvénysértés jelzővel is lehet illetni. Mivel a közgyűlésben Márki-Zaynak erős többsége van, a testület minden bizonnyal nem fogja kimondani a méltatlanságát, s az ügy a kormányhivatalhoz kerül. Ha szigorúan betű szerint értelmezzük a fentebb idézett paragrafust, akkor Márki-Zay Pétert a sorozatos törvénysértés állapotában találjuk, hiszen a fentiek mellett például itt van négy korábbi eset is:
2019.04.23-án jogerősen pert vesztett a hódmezővásárhelyi kórházzal szemben, emiatt 800 ezer forint pénzbírságot kapott, elégtételadásra kötelezték és eltiltották a további jogsértéstől a Szegedi Ítélőtáblán. A Kúria a döntést 2020.11.26-án erősítette meg.
2019.10.02-án jogerősen pert vesztett Havasi Katalin hódmezővásárhelyi orvossal, korábbi önkormányzati képviselővel szemben, amikor súlyosan megsértette a jó hírnevét, emiatt 1 millió forint pénzbírságot kapott, valamint nyilvános elégtételadásra kötelezték. A sajtóhírek szerint ez nem történt meg.
2019.12.07-én jogerősen sajtópert vesztett a promenad.hu helyi hírportál ellen a Kúrián. (A polgármester 2021.09.12-én újabb két sajtópert bukott el.)
2020.05.27-én jogerősen pert vesztett Juhász Tünde kormánymegbízott és Holubán Csilla hivatalvezető ellen jó hírnév megsértése miatt és 400-400 ezer forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte a Szegedi Ítélőtábla.
Majd ezt követték a „többiek”:
2020.12.09-én a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék helybenhagyta a Csongrádi Járásbíróság ítéletét, megállapította a hódmezővásárhelyi polgármester bűnösségét Miklós Anikó helyi iskolaigazgatóval szemben, s egy évre próbára bocsátotta.
2021.06.24-én nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt ítélte 300 ezer forintos pénzbüntetésre Márki-Zay Pétert a Szegedi Törvényszék. A hódmezővásárhelyi polgármester ezúttal Juhász Tünde kormánymegbízottról és Holubán Csilla járási hivatalvezetőről állította, hogy úgy adtak olasz szemét behozatalára engedélyt, hogy tisztában voltak ennek káros következményeivel.
2021.09.03-án jogerősen 200 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a Szegedi Törvényszék Márki-Zay Pétert, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjére, amiért a becsület csorbítására alkalmas tényt állított Lázár Jánosról, vagyis rágalmazta elődjét, a fideszes országgyűlési képviselőt. Ha a sajtópereket kihagyom, (ilyeneket vesztett, de nyert is) akkor a jogerős ítéletek dátuma:
2019.04.23, 2019.10.02., 2020.05.27., 2020.12.09., 2021.06.24., 2021.09.03. Durván félévente egy ítélet, személyiségi jogi és büntetőügyek vegyesen.
A fentiek okán érdemes elgondolkozni az előzőekben kifejtett legitimitási téziseken: vajon Márki-Zay Péter esetében a jogi-közjogi, a morális, valamint a politikai legitimitás közül akad-e olyan, amelyik még fennáll az esetében. Könnyen elképzelhető, hogy erre a kérdésre az ellenzéki együttműködés pártjai hamarabb válaszolnak, – különösen Gyurcsány Ferenc látványos hátralépésének,Jakab Péter december 20-i figyelmeztető posztjának, illetve a nagy port felvert közvéleménykutatás tükrében – mint a helyi közgyűlés, vagy akár a kormányhivatal, hiszen a jogi legitimáció megállapítása a paragrafusokon, míg a másik kettő jórészt az akaraton múlik.