A halálos ítélet kimondásakor mindössze 27 esztendős Mészáros István alakja köré már akkor legendák szövődtek. Mintegy 10 éves bűnözői pályafutása a világháború utáni zavaros időszakban csúcsosodott ki. Több álnevet használt, "rendőr"igazolványt lopott, sőt annak segítségével képes volt az általa elkövetett gyilkosság helyszínéről eltüntetni a bizonyítékot. Első elfogása után az ügyészség épületéből szökött meg. Hidegvérrel végrehajtott bűncselekményeit azonban nem úszta meg.

A fodrász végzettségű Mészáros hamar rájött, hogy pénzt legkönnyebben a bűnözők szereznek, ezért már kamaszként elkötelezte magát ezen életformának. A korabeli források szerint 17 évesen lopásból élt, majd több álnevet használva követte el azokat a bűncselekményeket, amelyek hírhedtté tették.

Hekus Dönci, alias Mészáros István a bíróságon 1947-ben

(a kép forrása: chuckyeager.tumblr.com)

Többféle személyazonosságot használt, ezek közül az egyik legnevezetesebb a Horváth Ödön név, amit egy ismert focistától vett „kölcsön”, amikor 1945. szeptember 9-én betört a ferencvárosi labdarúgók öltözőjébe. Ezt használta rendőri iratnak, holott Peterdi Pál 1984-ben megjelent interjúja szerint Horváth Ödön sohasem volt rendőr, csupán az igazolvány lehetett megtévesztő. Mészáros ugyanekkor szerezte meg Kommatinger Sándor szakács iratait is, melyeket a wikipedia cikkanyaga szerint később szintén felhasznált.

1947. március 12-én Hekus Dönci Budán, a Városmajor környékén egy gyógyszertárba hatolt be a kirakaton keresztül, ám a helyszínről való távozáskor Horváth Lajos rendőrrel találkozott. A járőr igazoltatta őt és felírta füzetébe a Dönci által bemondott Kommatinger nevet. Dönci a Városmajor és Csaba utcák sarkán orvul agyonlőtte a rendőrt, az álnevét tartalmazó füzetet azonban valami miatt nem vette el a halottól, így az a nyomozók birtokába jutott. A rendőrgyilkosság után két nappal újabb betörés következett: az Üllői út 7. szám alatti műszerboltot rabolta ki, szintén a kirakaton keresztül. A rendőrök észrevették a Csaba utcai gyilkosság és a Üllői úti betörés közötti párhuzamot. Feltételezték, hogy a kirakat felőli behatolással dolgozó rabló műszerekre specializálta magát, illetve hogy idővel értékesíteni akarja majd a megszerzett műszereket, ezért az ezzel foglalkozó vállalkozókat beszervezték. Hekus azonban türelmes volt, csak hosszú idő után kezdett orvgazdákat keresni. 1947 őszén egy műszerkereskedőnél bukkant fel az egyik Csaba utcából lopott mikroszkóp, a vállalkozó ügyfélnyilvántartásából pedig ismét a Kommatinger névhez jutottak a nyomozók, ekkor vált bizonyossá, hogy a Csaba utcában agyonlőtt rendőr csakugyan gyilkosának nevét írta föl a noteszébe. 1947. április 3-án a késő délutáni órákban Dönci a Párizsi Áruházban magával csalta és az áruház gépházában téglával agyonverte Hardicsai Erzsébetet. Az áruház egy munkatársa azonban közvetlenül Dönci távozása után rátalált a lányra és fellármázta az áruházat, amelynek alkalmazottai a tettes üldözésére indultak. Döncinek nem volt ideje a helyszínről megszökni, egy szomszédos épületbe menekült, ahol azonban a házmester rázárta a kaput. A házból rendőri igazolványát használva, önmagát saját maga üldözőjének kiadva tudott megszökni. A helyszínen azonban több ruhadarabját is otthagyta, amelyeket a rendőrök az áruház raktárában helyeztek el. Dönci másnap visszament a helyszínre és újból Horváth Ödön igazolványát használva az ellene szóló bizonyítékokat magával vitte.

A történtek után nem sokkal azonban rajtavesztett, hiszen egy lopott műszer eladási kísérlete során a bolt tulajdonosa felismerte és titokban értesítette a rendőrséget, akik nagy sikerként könyvelték el az elfogást. Az akkor már óriási erőkkel keresett Mészáros a rendőrgyilkosságon kívül mindent bevallott. A köznyelvben Hekus Dönciként emlegetett bűnöző azonban nem adta fel, őrzői és az őt kihallgató bíró figyelmetlenségét kihasználva kiugrott az ügyészség első emeleti ablakából, s annak ellenére, hogy meg volt bilincselve, sőt, a lába is eltört, fogott egy taxit, majd elmenekült. Egészen Vértesszőlősig jutott, ahol a helybeliektől kért segítséget, akik feltették a Győr felé tartó vonatra. Ekkor már nagyon rosszul volt, hiszen sérült lábának állapota szinte a járást sem tette lehetővé. Ezt tetézte, hogy a vonaton egy államvédelmis tiszt felismerte, majd két rendőrrel együtt letartóztatta.

A kegyelmi kérvény elutasításáról szóló hír a Magyar Országos Tudósító 1947. november 28-i cikkében

(forrás: https://library.hungaricana.hu)

Az ítélet végrehajtásáról szóló hír az Új Dunántúl 1947. november 30-i lapszámából (a linkre kattintva nagyítható)

(forrás: https://library.hungaricana.hu)

Pintér István 1965. április 14-én megjelent cikke a Heves Megyei Népújságban (a linkre kattintva nagyítható)

(forrás: https://library.hungaricana.hu)

Mészáros 1947 novemberében megkezdődött perét óriási sajtóérdeklődés kísérte. (1972-ben még film is készült róla, szerepét Szersén Gyula játszotta.) Végül a rendőrgyilkosságot nem tudták rábizonyítani, Hardicsai Erzsébet meggyilkolását és a többi bűntettet viszont igen. Halálra ítélték, ügye mégis Tildy Zoltán köztársasági elnök elé került, aki nem találta kegyelemre méltónak, ezért 1947. november 28-án elutasította a beadványt. Másnap a gyűjtőfogház udvarán akasztották fel – a lába még ekkor is be volt gipszelve.