Az egykori belügyminiszter ma többször is elszundikált az ellene újraindított per közben. A kommunista politikus ennél jobban már nem is fejezhette volna ki a fennálló rendszer iránti gyűlöletét és tökéletes érdektelenségét. Ezért – is – kellene élete végéig börtönbe zárni.

Nincs kétségem afelől, hogy Biszku nem fogja megismerni a rácsok közelségének érzését, hiszen a rétestésztaként húzódó ügy végét mi nem látjuk, ő pedig nem biztos, hogy megéri. Bár ez utóbbi csupán hipotézis, mégis annak örülnék legjobban, ha végigszenvedné a teljes eljárást, az esetleges ítéletről nem is beszélve. Amit most tett, az a demokrácia aljas és szemét módon végrehajtott megcsúfolása, valamint a bíróság leköpése. Sejtem, hogy sokan felhördülnek most, hiszen egy 94 éves öregember bármikor elaludhat. Inkább húznék lapot 19-re, mintsem elhiggyem azt, hogy Biszku Béla fáradt volt. Nem, nem volt az.

Biszku Béla és Kádár János 1968-ban a Parlamentben

(a fotó forrása: Index/Pálfai Gábor)

Kétszeri elalvása nem más, mint az egész életében megszokott hatalmi gőg és arrogancia, illetve az a totalitárius rendszer szellemiségéből fakadó ellentmondást nem tűrő álláspont, ami a Biszkuhoz hasonló elvtársak ismérve volt közel 50 éven át. Most megengedheti magának, hogy ezt átmentse 2015-re, s mi ez ellen nem tehetünk semmit. Vajon mi lett volna, ha Nagy Imre ezt teszi, mit lépett volna az akkori grémium, ha Mansfeld Péter szúnyókál egyet a tárgyalásán. A helyszínen hülyére verik mindkettőt.

Biszku Béla most annak a társadalmi berendezkedésnek az előnyeit élvezi, ami ellen egész életében küzdött, sőt, rettegett annak eljövetelétől. Káprázatosan skizofrén állapot, hogy olyan jogokat adunk neki, amelyeket egyébként ő nem tekint helyénvalónak. Védője pedig az ügy politikai kontextusba helyezése ellen tiltakozik, miközben Biszku uralma alatt százakat végeztek ki ideológiai meggyőződésük miatt.

Biszku Béla a tárgyalóteremben 2015. október 2-án

(a fotó forrása: Blikk online)

Biszku Béla elérte, amit akart. Sorsa a rendszerváltás utáni 25-ik esztendőben már nagyon keveseket érdekel igazán. Akikhez egyáltalán eljut a per híre, többségükben legyintenek, mondván: minek egy 94 éves vénemberrel foglalkozni. Ezt Biszku is pontosan tudja, így magasról tesz a demokráciára, a bíróságra, az ügyészre és a tárgyalására 1956-os pólóban érkező jobbikos fiatalokra is.

Simán leköpte mindegyiket. S mivel retorzió nélkül megtehette, ezért Biszku Béla győzött.

De pirruszi sikert aratott és Isten verdiktje sokkal fájdalmasabb lesz.

Ja, és még valami Biszku elvtárs: hosszabb is.