A végtelen jele. A Magyarországon tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek között van olyan, akinek a lelkén öt gyilkosság szárad. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának 2014-es döntése értelmében ügyük 40 év elteltével felülvizsgálható, de akkor sem lesz kötelező szabadon engedni őket. Kik azok, akik talán életük végéig a rácsok mögött maradnak? Tettesek és tetteik. Első rész.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Kommunikációs Főosztályának 2016. márciusi tájékoztatása szerint jelenleg 46-an töltik tényleges életfogytiglani büntetésüket, további 2 elítélt esetében a döntés még nem emelkedett jogerőre. Ők az ország több intézetében ülnek, többek között Szegeden, Budapesten és Sopronkőhidán. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztést az első Orbán-kormány idején vezették be, a jogszabály 1999. március elsejétől hatályos. A sok vitát kiváltó jogszabály egészen 2015-ig tartotta magát, hiszen 2014. május 20-án az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyar László elítélt kapcsán a törvény megváltoztatására szólította fel a kormányt. A Kúria 2015-ös határozata is fenntartotta a tényleges életfogytiglan intézményét, csupán annyi változást eszközölt, hogy az ítélet 40 esztendő elteltével egy bírói testület által felülvizsgálható, viszont a köztársasági elnök még ekkor is élhet vétójogával.

Ők azok, akik a Magyarországon jelenleg kiszabható legsúlyosabb ítéletet kapták:

Áldott József, „az idegenlégiós”

A korábban az idegenlégiót is megjárt 29 éves Áldott, valamint bűntársa, a budapesti Burgyán Szabolcs egy telekeladási ígérettel 2003 év elején csaltak Balatonfűzfőre egy férfit. Később Áldott első lövésével megsebesítette, majd szó szerint kivégezte áldozatát, hiszen a homlokába is golyót eresztett. A vállalkozó Mercedesét egy másik társa, Ozsváth Tamás vitte a fővárosba, ahol a kocsit eladták. Még ugyanebben az évben akarták elkövetni a következő gyilkosságot, a budapesti B.R.-t Királyszentistvánra hívták azzal az ürüggyel, hogy jó áron vásárolhat meg egy autót. Kiszemelt áldozatuk sírját Áldott József és újabb társa, Balai Tamás már napközben megásta. B.R.-t  Áldott fejbe lőtte, de a sértett csodával határos módon túlélte a lövést.  A Győri Ítélőtábla 2007. október 3-án jogerősen bűnösnek mondta ki Áldott Józsefet előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében, amiért életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. A tárgyalás során a fellebbviteli főügyészség a másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak esetében súlyosbítást kért, ők első fokon kilenc, kilenc, illetve tizenkét évet kaptak. Ezeket az ítéleteket másodfokon is helyben hagyták.

Áldott József a szegedi Csillag egyik karácsonyi ünnepségén

(a fotó forrása: borsonline.hu)

Bereczki Sándor, a romonyai kettős gyilkos

A képzett sportlövő, s korábban egy pécsi cég logisztikai igazgatójaként is dolgozó Bereczki 2011. augusztus 31-én a Baranya megyei Romonyán ölte meg Sz. Ivettet és a szintén ügyvédként dolgozó barátját, W. Ferencet. A tettes azt megelőzően a nő élettársa volt. Az ítélet szerint a házban elsőként a férfival végzett, majd a menekülni szándékozó nőt is lelőtte. A gyilkosságra felkészült, hiszen egy kést, valamint lőfegyvert és százötven lőszert vitt magával. Hétszer tüzelt, melyekből egy-egy lövést áldozatai fejébe eresztett. Bereczki nem menekült el, maga hívta ki a rendőrséget, akiknek öngyilkossági szándékát hangoztatta. Erről sikerült őt lebeszélni, majd meg is adta magát. A Pécsi Ítélőtábla 2013. szeptember 24-én jogerősen tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta.

Bereczki Sándor

(a fotó forrása: borsonline.hu)

Bódi Zsolt, „az oktogoni lövöldöző”

Az akkoriban nagy publicitást kapott gyilkossági ügynek két halálos áldozata volt. Bódi 2000. június 4-én este összeveszett barátnőjével, majd ezt követően öngyilkossági szándékkal pisztolyt vett magához. Vallomása szerint útközben egy hangoskodó társaság haladt el mellette, ami idegessé tette. Hamarosan bement az Oktogonnál levő McDonald's étterembe, ahol meglátta a korábbi három zajos fiatalt. Rövid várakozás után visszament a helyiségbe és közvetlen közelről fejbe lőtte B. Róbertet és K. Lajost, valamint mellbe lőtte B.Krisztiánt. B. Róbert és B. Krisztián a kórházban belehalt sérüléseibe, K. Lajos túlélte fejlövését, azonban egyik szemét elvesztette és 30 százalékos munkaképesség-csökkenést szenvedett. A Fővárosi Ítélőtábla 2003. szeptember 30-án emelte jogerőre Bódi tényleges életfogytiglani börtönbüntetését.

Bódi Zsolt bilincsben a bíróságon

(a fotó forrása: borsonline.hu)

Bogdán József, Kertész József és Polcz Erika - Szita Bence gyilkosai

Az évtized egyik legkegyetlenebb emberölési ügyében három tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki 2014. január 10-én a Pécsi Ítélőtábla.  A bíróság az elsőrendű vádlott, többszörösen büntetett előéletű Bogdán Józsefet és a másodrendű Kertész Józsefet 14. életévét be nem töltött személy elleni, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, Bogdán esetében nyereségvágyból is elkövetett emberölésben társtettesként, a gyerek egykori nevelőanyját, Polcz Erikát a négyszeresen minősített emberölésre felbujtásban találta bűnösnek. Ő voltak azok, akik 2012. október 29-én, a Somogy megyei Sántos külterületén meggyilkolták a 11 esztendős Szita Bencét. A kisfiún huszonnégy késszúrást találtak, a vizsgálatot végzők összesen ötvenkét sérülést soroltak fel, köztük koponya- és agysérülést, járomcsonttörést, darabos töréseket az állcsonton, illetve légcső- és májlebenyszakadást. Az eljárás során kiderült az is, hogy Szita Bence a borzalmas sérülések ellenére még élt, amikor gyilkosai elföldelték. A sírt Kertész József ásta meg, Bogdán a gyermeket ütlegelte. A felbujtó Polcz Erika volt, ő az első nő, aki kiérdemelte a TÉSZ-t. A Kalocsai Fegyházban tartják fogva, gyermekei elfordultak tőle, csak édesanyja tartja vele a kapcsolatot.

Bogdán József, Kertész József és Polcz Erika

(a fotó forrása: revolucio.blogin.hu)

Boi Gyula, „a komádi családirtó”

A korábban már többször is elítélt Boi Gyula - alul a nemzetimarhulat.blog oldalról származó fényképen - volt az első, akit a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés 1999. márciusi hatálybalépése után, a jogszabályra hivatkozva zártak a szegedi Csillag börtönbe. A vádlott egy korábbi börtönbüntetéséből szabadulva tért haza Komádra, de élettársa akkor már egy másik férfival folytatott viszonyt. 1999. május 14-én egy erről szól vitát követően fogott egy baltát, majd fokával fejbe ütötte az ágyon két közös gyermekük mellett fekvő élettársát. Ezután leragasztotta az asszony száját és tovább csapkodta a fejszével a nő fejét. A későbbi szakértői vélemények szerint legalább tizenhatszor találta el. Közben azonban felébredt az asszony mellett fekvő kilenc éves kislány, ezért őrá is lesújtott a férfi. Hatszor. Eközben egyszer eltalálta az ágyon legbelül fekvő hat esztendős kisfiát is, aki elvesztette az eszméletét. A haldokló gyereket Boi Gyula egy zsinórral megfojtotta. Ő a legrégebben rácsok mögött ülő TÉSZ-es rab, 2000. április 26-án, idén 16 esztendeje kapta jogerős büntetését.

C.G. Florin és Gabor Victor, az ötszörös rablógyilkosok

A magyarul jól beszélő, de román állampolgárságú férfi egy 8 fős banda tagjaként 14 bűncselekményt követett el. Támadásaikat 2010 októbere és 2011 januárja között hajtották végre, kivétel nélkül idős, védtelen embereket szemeltek ki célpontjuknak. Brutalitásukra jellemző, hogy akcióikat öt áldozatuk nem élte túl, köztük a Dopeman nevű rapper nagyszülei, a 90 éves Kövesdi Péter és 86 éves felesége, akik néhány nappal később belehaltak a bántalmazásba. Az idős férfi karjáról egyébként csontig levágták a húst, neje füléből pedig kitépték a fülbevalót. A bandára a többi esetben is a kíméletlenség volt jellemző, agresszivitásuk nem volt indokolható. A Fővárosi Ítélőtábla végül 2015. szeptember 22-én a társaság két tagjára, C.G. Florin mellett G. Victorra is jogerősen tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt.

Gabor Victor

(a fotó forrása: rtl.hu)

Éberling József, a nyárlőrinci prostituált-gyilkos

Ismerősei körében is meglepetést okozott a 33 éves férfi, hiszen tisztes, kisgyermekes családapának gondolták. Azt azonban nem tudták, hogy Éberling József több esetben is igénybe vette már örömlányok szolgáltatásait. Az egyik ilyen alkalommal gyilkolt is. 2010. október 2-án a 44-es út mentén ölt meg egy prostituáltat, a Nyárlőrinc és Lakitelek között lévő vasútállomás közelében. A vádirat szerint a nő megjegyzéseket tett rá, mire Éberling pofon ütötte. Az ebből kialakult dulakodásban a férfi – az aktus sikertelenségének titokban tartása miatt – ököllel, majd gépkocsiemelővel verte a 18 éves nőt még akkor is, amikor az a földre rogyott. A tettes az erdőbe cipelte a holttestet, majd ott betakarta. Ez az eset sokáig felderítetlen maradt. Második áldozatát már korábbról ismerte, a köztük lévő újabb aktusra 2012. augusztus 29-én került sor. Éberling észrevette, hogy a nőnek sok pénze van. Elhatározta, hogy megöli, ezért késsel hátba szúrta, majd – miközben többször beledöfte a kést – bevonszolta az erdőbe. A sértett - T. Krisztina - halottnak tettette magát, így Éberling magához vette a nála talált 22 ezer forintot és magára hagyta a lányt, aki később egy közeli tanyán kért segítséget. Éberling Józsefet 2016. január 28-án több emberen aljas célból, különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból elkövetett emberölésben és annak kísérletében a Szegedi Ítélőtábla mondta ki bűnösnek, s mindezért tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta.

Éberling József 

(a fotó forrása: keol.hu)

Greskó László, „az alsószuhai családirtó”

Még a számtalan erőszakos halált megtapasztalt rendőröket is megdöbbentette az a látvány, ami 2007. február 14-én egy alsószuhai családi házban fogadta őket. A többszörösen büntetett előéletű, 45 éves Greskó László egy családi vitát követően az utca melletti magas temetődombról egy napig leste párja és két gyermeke hazatértét. Sötétedés után kivágta az üveget helyettesítő fóliát és a verandát keresztül, baltával a kezében hatolt be az épületbe. Elsőként 18 éves László nevű fiával végzett, majd kislányát, a 10 éves Izabellát és 38 éves feleségét, Erikát gyilkolta meg, egyes hírforrások szerint a balta mellett kést is használva. Másnap Miskolcon, egy buszpályaudvaron bóbiskolt, amikor lecsaptak rá a rendőrök. 2008. október 21-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. A verdikt ellen példátlan módon még az ügyvéd sem nyújtott be fellebbezést, így az első fokon jogerőssé vált. Greskó egyébként nem élt az utolsó szó jogával, sőt a bíróságon sem tett vallomást.

Jordán Bálint, az öcsödi darabolós gyilkos

Az akkori vádirat szerint a 34 éves Jordán 2008-ban szülői engedéllyel költözött össze egy öcsödi ingatlanban a per másodrendű vádlottjával, az akkor 15 esztendős Jakab Benedekkel. 2010 májusában a fiatalember unokatestvérét, a 22 éves Jakab Zsoltot gyilkolták meg, majd októberben egy barátjukat, a 17 éves Tóth Lászlót hívták meg magukhoz. Őt kegyetlenül végezték ki, a holttestet feldarabolták, egy részét a kertben elásták, a további maradványokat pedig kemencében égették el. A két férfi életét – akik először barátokként, majd szeretői viszonyban éltek együtt – vad szexuális kicsapongások jellemezték. A Debreceni Ítélőtábla 2013. november 13-án Jordán Bálintot tényleges életfogytiglani büntetésre ítélte, míg társa 20 évet kapott.

Jordán Bálint a tárgyalóteremben

(a fotó forrása: haon.hu/Matey István)

Kabai Csaba, a mezőtúri kettős gyilkos

Az idős mezőtúri házaspárt meggyilkoló Kabai nem először került összeütközésbe a törvénnyel, hiszen vagyon elleni bűncselekményekért 2006-ban másfél évet kapott. Szabadulását követően alkalmi munkából élt, így ismerkedett meg későbbi áldozataival is. 2009. június 15-én szeretett volna további haladékot kérni adóssága rendezésére, ezért felkereste a házaspárt. A 79 éves férfival ezen szólalkozott össze, majd olyannyira feldühödött, hogy egy ásónyéllel ütlegelni kezdte az idős embereket, majd egy késsel többszörösen átmetszette a férfi torkát. Kabai nem hagyta el rögtön a helyszínt, hanem értékek után kutatott. Kegyetlenségére jellemző, hogy áldozatai kölyökkutyáját a nyakszirt csontjának eltörésével, puszta kézzel ölte meg, mivel idegesítette az ugatás. A kettős gyilkosság elkövetése után a Peresi-holtág nádasában bujkált, másfél heti kutatás után, menekülés közben fogták el. A Debreceni Ítélőtábla Kabai Csabát 2012. április 25-én jogerősen tényleges életfogytiglani fegyházzal sújtotta.

Kardos Attila, a bodroghalmi bozótvágós gyilkos

A részeges életmódot folytató, anyagi csődbe jutott 38 éves férfi 2007. január elsején gyilkossággal kezdte az évet. Ekkor boldog új esztendőt kívánni ment át a szomszédban élő idős házaspárhoz, akikkel egyébként nem volt rossz viszonyban, hiszen látogatásai alkalmával étellel és itallal kínálták, sőt olykor kisebb összegekkel is kisegítették. Most azonban összevesztek, melyet követően Kardos feldúlva hazament, s ott mintegy 1-1,5 liter bort ivott meg. Ezen felbátorodva már baseballütővel és egy fél méter hosszú bozótvágó késsel tért vissza 70 éves szomszédjához, akivel ismét vitatkozni kezdett. Kardos kisvártatva az ütővel és a késsel addig csapkodta az öregember fejét, amíg az bele nem halt sérüléseibe. A gyilkos ekkor el akarta hagyni a helyszínt, de az áldozat felesége – mit sem sejtve a történtekről – a házba invitálta. A lebukástól való félelmében Kardos Attila az idős asszonyt is megölte, késével legalább 35-ször szúrta és szabdalta össze a nőt. A Debreceni Ítélőtábla 2012. május 22-én Kardos Attilát előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés, valamint kétrendbeli kifosztás bűntettében és lopás vétségében találta bűnösnek, s mindezért tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte.

Kardos Attila

(a fotó forrása: napiaszonline.hu)

Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt, a romagyilkosságok elkövetői

A tények szerint Kiss Árpád és testvére, Kiss István, valamint Pető Zsolt 2008-ban és 2009-ben összesen kilenc helyszínen hajtottak végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó akcióban vett részt sofőrként. A bűncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyermek halt meg, míg további öt ember szenvedett súlyos sérüléseket. Az ügy rendkívül sokáig húzódott, a tettesekre végül harmadfokon, 2016. január 12-én a Kúria szabta ki a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést. A végleges ítéletből kiderül: az elkövetők mindösszesen 78 alkalommal lőttek, emellett 11 darab Molotov-koktélt dobtak különböző célpontokra, s ezzel összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették. Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án pedig Kislétán hajtottak végre támadást. A kislétai és a tiszalöki támadásnak egy-egy - özv. Balogh Mária és Kóka Jenő - , a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két - Nagy József, Nagy Tiborné, valamint Csorba Róbert és kisfia, az ötéves Csorba Róbert - halálos áldozata volt. Csontos 13 éves börtönbüntetése még másodfokon, 2015-ben jogerőre emelkedett.

Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt és Csontos István

(a fotó forrása: pestisracok.hu)

Kruchió Tibor, a hajléktalan sorozatgyilkos

A szegény családban született Kruchió a rendszerváltást követően lett hajléktalan, időnként szállón, máskor pedig lakatlan szegedi házakban húzta meg magát. Bűncselekmény-sorozatát akkor kezdte el, amikor egy ismerőse révén 2001-ben megismerkedett a börtönből éppen kiszabadult Kocsis Lajossal. Tőlük szerzett tudomást arról, hogy egy idősebb nőismerősük lakásán nagyobb összegű készpénz, arany ékszer és egyéb érték van. 2001. szeptember 3-án a sértett fiának kiadva magát jutott be a házba, majd a lakásba belépve bántalmazta az idős asszonyt, s ennek során egy fürdőköpeny övével megfojtotta. A gyilkosság után 160-170 ezer forint értékű készpénzt és aranyat, valamint 8-10 üveg márkás röviditalt, egy bőrkabátot és egy táskát vitt magával. Közben közös barátjuk, Dimovics József közölte Kruchió Tiborral és Kocsis Lajossal, hogy feladja magát a rendőrségen, abban bízva, hogy akkor enyhébb büntetést kap. Kruchió és Kocsis a lebukástól félve úgy döntöttek, hogy megölik társukat. 2001. szeptember 21-én nagyobb mennyiségű nyugtatót kevertek Dimovics italába, s amikor a férfi elaludt, a hajnali órákban a mellkasára nehezedtek, egy párnával megfojtották áldozatukat, akit még aznap egy kiskundorozsmai lakatlan tanya melletti kiszáradt kútba rejtették. Később újabb bűncselekményeket is elkövettek, amihez már lőfegyvert is szereztek. Ekkor kaptak fülest, hogy egy 67 éves kiskundorozsmai nőnél nagyobb összegű pénz van.
Kruchió Tibor és Kocsis Lajos október 25-én az idős asszonyra a melléképületben rátámadtak, a kiáltozó nőt a pénz átadására szólították fel. Kruchió ekkor a pisztolyt az áldozat fejére szorította és az főbe lőtte. Az asszony pénztárcájában mindössze 3 ezer forintot találtak. Ámokfutásuknak még nem volt vége, hiszen egy szórakozóhelyen megismerkedtek K. Tiborral, akinél nagyobb pénzösszeget sejtettek. 2001. szeptember 26-án reggel 5 óra körül elautóztak a szegedi Tarján lakótelepre, s fél órával később, amikor K. Tibor kilépett a házból, Kruchió a férfira támadt. Pisztollyal fenyegetőzve szólította fel a táska átadására, ám az ellenállt, mire Kruchió lelőtte. Áldozata november 9-én halt bele sérüléseibe.  Utolsó bűncselekményét 2001. szeptember 26-án délelőtt követte el, ekkor egy szegedi színesfém-felvásárló telepet rabolt ki, az alkalmazottat egy vascsővel fejen ütötte, majd 40-70 ezer forint közötti összeggel távozott. A Szegedi Ítélőtábla – jóváhagyva a Csongrád Megyei Bíróság döntését - társtettesként, több emberen, előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból elkövetett emberölés, rablás és lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés bűntettében találta bűnösnek és 2004. március 25-én tényleges életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtotta. Az ítélet kihirdetése után kiderült, hogy Kruchió Tibor súlyos rákbeteg, de betegségéből a börtönkórház orvosai kigyógyították. Kocsis Lajos szintén életfogytiglant kapott, de ő 30 év után szabadulhat.

Kun Tamás, a csepeli iskolai gyilkos

„Kivégzésszerűek voltak azok a lövések, amelyek kioltották Takács József intézményvezető és Papp László tanár életét 2009. január 7-én a Csepel-sziget Általános és Szakiskolában” – ez a mondat az igazságügyi szakértők szájából hangzott el abban a perben, amelyben Kun Tamás elsőrendű és Deme Gábor másodrendű vádlott állt bírái előtt, s az ügy Deme miatt némi politikai színezetet is kapott. A csepel.info korabeli, az ügyészségre hivatkozó tudósítása szerint „a kettős gyilkosság előzménye az volt, hogy Deme igazgatóként fiktív megbízási szerződésekkel, valótlan, teljesítés nélküli számlákkal sokmilliós kárt okozott a halmozottan hátrányos helyzetű, problémás gyermekekkel foglalkozó alapítványi iskolának. Amikor a szabálytalanságokra 2008 őszén egy állami vizsgálat fényt derített, az alapítványt vezető Takács József megpróbálta tisztázni a történteket, és úgy vélte, azok mögött Deme állhat, ezért el is akarta távolítani az iskolából. Ugyanakkor Deme az eljárás során elkezdte pénzügyi visszaélésekkel vádolni Takácsot és a szocialistákat. Korábban meghallgatott tanúk elmondták, hogy Deme akkoriban azt hangoztatta: nem hagyja, hogy tönkretegyék, nem engedheti meg magának, hogy az állását elveszítse, mert házvásárláshoz hitelre van szüksége.” Az eljárás során kiderült, hogy a második áldozat könyörgött az életéért, de gyilkosát ez nem hatotta meg, lelőtte őt is. A ravaszt Kun húzta meg, Deme pedig segédkezett a bizonyítékok eltüntetésében. Büntetésük ezzel arányban állt. A Fővárosi Ítélőtábla 2013. április 25-én előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett gyilkosság miatt Kun Tamást tettesként tényleges életfogytiglani büntetésre, Deme Gábort bűnsegédként életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Deme legkorábban 36 év után szabadulhat. 

Kun Tamás a bíróságon 

(a fotó forrása: Index Marjai János/MTI)

László Lajos, „a húsvéti gyilkos”

A 36 éves inotai illetőségű férfi valóban locsolkodni ment Várpalotára, az ünnep jellegéből adódóan azonban hamar felöntött a garatra. Eközben tért be az általa egyébként régebb óta ismert – egy nőismerőse főbérlője volt – 74 éves asszonyhoz. László vallomásában azt állította, hogy feldühödött, mivel a nő nem engedte használni a vonalas telefonját. A férfi nem volt ismeretlen a hatóságok előtt, hiszen korábban több erőszakos bűncselekményt elkövetett, az elmeorvosi szakvélemény szerint teljesen érzéketlen cselekedeteinek következménye iránt. Ez 2012. április 9-én is bebizonyosodott, hiszen az idős asszonyra legalább másfél tucat erős ütést mért, a halált pedig a fojtogatás, illetve az orrcsonttörésből származó vér légutakba kerülése okozta. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtáblán Majoros Gábor ügyész a férfi egyik régebbi cinikus megjegyzésével illusztrálta László Lajos jellemét, hiszen akkor úgy nyilatkozott, hogy „minek egy halotthoz mentőt hívni”. A gyilkos – aki megpróbált erőszakot is tenni az asszonyon – 2014. október 7-én jogerősen tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést kapott.

Lehóczki Lajos, a visszaeső hajléktalan gyilkos

A Heves Megyei Hírlap 1993. július 19-i lapszámában megjelent hír alapján Lehóczki Lajosnak már akkor egy gyilkossággal kellett elszámolnia. A cikk szerint „nem voltak szerencsések az utóbbi évei. Saját magának is szembe kellett néznie a munkanélküliséggel, emellett a Mátyás király úti lakásukba beköltözött két évvel idősebb nővére, Györgyi is. A nőnek szintén nem volt munkája. Lehóczki felesége nem tűrte sokáig ezt az állapotot, és 1992-ben eltávozott gyerekével együtt édesanyjához. Érthető volt a döntése, hiszen a testvérpár nehezen elviselhető volt, mindketten gyakran és alaposan néztek a pohár fenekére.” 1993. február 25-én délelőtt Lehóczki arra kérte nővérét, hogy főzzön neki tojáslevest, majd ezt követően egy szórakozóhelyre ment. Onnan este nyolc tájban ittasan tért haza, s mivel nem volt kész az étel, sőt a hűtőben sem talált semmit, összeveszett nővérével. A szóváltás során került elő egy 18 centiméter hosszú konyhakés, amivel a nő először saját magát fenyegette, majd a férfi felé szúrt, elvágva annak combját. A küzdelemben Lehóczki kerekedett felül, a megszerzett kést pedig a nő mellkasába döfte. Nővére pár percen belül meghalt. A férfi ezt követően átment a szomszédba és bevallotta tettét, melyet a bíróság később 8 év börtönbüntetéssel sújtott. Lehóczki Lajos szabadulását követően sem tért jó útra, hiszen 2004. október 26-án hajléktalan társát, a 31 éves T. Miklóst szadista módon gyilkolta meg. Az öntudatlan, súlyosan ittas állapotban lévő férfira benzint locsolt és meggyújtotta. A visszaesőként végrehajtott bűncselekmény miatt az 51 éves Lehóczki Lajost 2006 júniusában a Fővárosi Ítélőtábla különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt tényleges életfogytiglani büntetésre ítélte.

Maczák Zoltán, „a battonyai szadista”

Az elképzelhetetlen gaztetteket végrehajtó Maczáknak már korábban sem voltak ismeretlenek a börtön rácsai, hiszen vagyon elleni bűncselekményekért már hétszer ítélték el. Amit azonban Sztáncs Zoltánnal és feleségével, Sztáncsné Kecskés Adrienn-nel együtt követett el, az hármuknak összesen minimum 107 év börtönt ért. Áldozatuk, az akkor 21 esztendős B. Réka alkalmi munkákból tartotta fent magát és 2006-ban költözött Sztáncsék battonyai házába, ahol 2007-től - korábbi börtönbüntetéséből szabadulva - Maczák is élt, akinek egyébként Sztáncsnétól volt egy kislánya. Ő szintén a házban lakott. Maczák később felmelegítette kapcsolatát korábbi párjával, s ez ellen az új férjnek sem volt kifogása. B. Réka terrorizálása 2007-ben kezdődött, melynek oka szerelemféltés volt. Először tenyérrel és ököllel ütötték majd megrugdosták, 2010-ben viszont Sztáncs Zoltán már kötéllel is fojtogatta. B. Réka öngyilkosságot kísérelt meg, egy időre el is hagyta Battonyát, majd később visszaköltözött. Vesztére, mert megpróbáltatásai folytatódtak. Az Index korabeli cikke szerint „elektromos árammal, forrasztópákával, égő cigarettával kínozták, különböző eszközökkel ütlegelték, fogóval tépték ki a fogait, tűket szúrtak a körmei alá, eltörték a karját, bordáit és veséi is megsérültek. A nő a bántalmazások hatására kerekesszékbe kényszerült és pelenkázni kellett.” 2010 júniusában egy másik ügy kapcsán Sztáncs Zoltánt elvitték a rendőrök. Ezt követően Maczák Zoltán a már szinte magatehetetlen nőt árammal is megkínozta. A bántalmazások következtében 2010. június 21-én B. Réka meghalt, holttestét elásták, a maradványokat októberben fedezték fel a hatóságok. A Szegedi Ítélőtábla 2015. június 29-én tényleges életfogytiglani büntetéssel sújtotta Maczák Zoltánt. Sztáncs Zoltán legkorábban 32, Sztáncsné Kecskés Adrienn 37 év után hagyhatja el a fegyházat.

Maczák Zoltán, Sztáncs Zoltán és Sztáncsné Kecskés Adrienn

(a fotó forrása: nemzetiarcvonal.net)

Magyar Róbert, „a fekete sereg vezetője”

Az eredetileg edelényi származású, korábban harcművészetet is tanuló férfi Budapestre kerülése után hamar kemény vagánynak számított. Zsarolás, önbíráskodás és kábítószerrel való visszaélés miatt 2000-ben négy évre zárták be, majd onnan kiszabadulva tette át a székhelyét a fővárosba, ahol hamar megszervezte a később „fekete sereg”-ként elhíresült bandáját. Több száz fegyverest – egyes hírek szerint akár ezret is – tudott mozgósítani, s ezt ki is használta. A társaság prostituáltak futtatásából, védelmi pénzekből, bűnözők és vállalkozók lehúzásából, valamint pénzbehajtásból élt, de olykor bűnözői csoportok közötti konfliktusokban is „rendet tettek”. Magyar Róbert egy ilyen eset kapcsán került összetűzésbe az alvilágban Ragyás Tóniként emlegetett Hendlein Antallal, aki a verekedés során majdnem megölte Magyart. A gyanú szerint ez nem maradt megbosszulatlanul, a tény pedig az, hogy Ragyásba 2003 nyarának végén 10 golyót lőttek egy budapesti billiárdszalon előtt. Magyar később is számos bűncselekményt hajtott végre embereivel, míg végül előzetes letartóztatásba, majd 2008-ban házi őrizetbe helyezték. Innen 2010-ben egészen Spanyolországig szökött. Másfél esztendős bujkálása alatt jogerősen tényleges életfogytiglant kapott, kézre kerítése után került sor perének újrafelvételére. Végül a Fővárosi Törvényszék 2014. január 22-én hagyta helyben a korábbi döntést, Magyar Róbert ítéletét újra jogerőre emelve. Társai sem úszták meg olcsón, összesen 153 év börtönt osztottak ki rájuk.

Magyar Róbert

(a fotó forrása: rtl.hu)

Makula György, „a váci börtöngyilkos”

Egy korábbi gyilkosságért már a váci börtön vendégszeretetét élvezhette az agresszivitásáról ismert Makula György, aki a másodrendű vádlott, Raffael Lajossal együtt a rácsok mögött verték agyon 63 éves cellatársukat, Sz. Lászlót 2010 szilveszterén.  A vádirat szerint a két elítélt nyugtatókat szedett be, majd annak hatására szétrúgtak egy asztalt, sőt, terveik között egy őr túszul ejtése is szerepelt. Ennek sikertelensége után kezdték el cukkolni idősebb zárkatársukat azzal, hogy pedofil. Amikor az nem reagált a vádakra, az „Ananász” és „Búza” becenévre hallgató Makula és Raffael – akik egyébként korábban egymással is verekedtek - begorombult és gyakorlatilag halálra verték Sz. Lászlót. A két tettes a bűncselekmény után felvágta az ereit, de megmentették őket. Makula György különös visszaesőként – korábban Egerben szíven szúrt egy férfit, ezért ült az új gyilkosság időpontjában – 2012-ben kapott tényleges életfogytiglani börtönbüntetést, míg Raffael Lajosra 20 esztendőt szabtak ki. Raffael 2013 májusában öngyilkos lett.

Makula György (középen, bilincsben) a bíróságon

(a fotó forrása: blikk.hu)

Mészáros Béla és Mészáros Tibor, a Baunok-házaspár gyilkosai

A nagy port felvert 2011-es ügyben egy korábbi élvonalbeli futballista, Herczku Szabolcs is szerepelt, ő bűnsegédként 25 évet kapott. A Mészáros-testvérek anyagi gondjaik megoldását várták attól, hogy 2011. november 17-én elrabolják Baunok István közismert szolnoki vállalkozót és annak feleségét. A kivitelezésbe azonban több hiba csúszott, hiszen a riasztópisztollyal megfenyegetett Baunok, miután az elkövetők 60 millió forintot követeltek tőle, kiszaladt a házból és segítségért kiáltozott. A vállalkozónak – mint kiderült - nem volt ennyi pénze otthon, ezért nejével együtt Újszász külterületére hurcolták, s ott arra kényszerítették, hogy utalja el nekik az összeget. Baunok azonban nem tudta a kódot, így a tranzakció sikertelen volt. Mészárosék attól való félelmükben, hogy tettük kiderül, elhatározták: a házaspárt eltüntetik. A 61 éves asszonyt megütötték, s mivel leragasztották a száját is, a nő saját vérétől fulladt meg. Férjét hozzákötözték és a két testet bedobták egy kútba. Baunok István ott fulladt meg. A Szegedi Ítélőtábla 2015. április 29-én társtettesként, különös kegyetlenséggel, aljas indokból, több ember és védekezésre képtelen személyek sérelmére elkövetett emberölés bűntettében, valamint más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek Mészáros Bélát és testvérét, Mészáros Tibort. Mindkettejüket tényleges életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtották.

Mészáros Béla, Mészáros Tibor és Herczku Szabolcs a bíróságon

(a fotó forrása: Index Mészáros János/MTI)

A tényleges életfogytiglani ítélettel sújtott bűnözőkre a legszigorúbb fogva tartási szabályok vonatkoznak. Részükre speciális körleteket alakítottak ki, melyeket egyébként igen ritkán hagyhatnak el, bent esznek és mosakodnak, sőt, általában ott is dolgozhatnak. Ezen körülményekről írt „Az idő rabságában” címmel kitűnő tanulmányt Kiszely Pál és Nagy István, a témával kapcsolatban pedig egy szintén érdekfeszítő könyvet jegyzett az egyébként a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkáraként dolgozó  - s ehhez az íráshoz is nagy segítséget nyújtó - dr. Bátyi Zoltán újságíró, valamint szerzőtársa, Arató László, „Életfogytiglan – Az apró kortyokban fogyasztott halál” címmel. Az ilyen büntetéssel sújtottak száma egyébként a 2010-es évek eleje óta ugrásszerűen nőtt meg. A 2007 őszén elítélt Áldott József még csak a 12-ik TÉSZ-es rab volt, mára már 46-an kapták meg a jogerős büntetésüket, ami azt jelenti, hogy nem egészen 9 esztendő alatt 34 új jogerős tényleges életfogytiglani verdikt született, míg az azt megelőző 7 esztendőben csupán 12.

Folytatjuk...

A cikk elkészítéséhez, illetve annak jogi szakértői hátteréhez - szerzőtársként - dr. Atalay Borbála ügyvéd, gazdasági büntetőjogi szakjogász nyújtott segítséget.