A legnagyobb tévedésben az van, aki azt hiszi, hogy a 2018-as választási kampány még nem kezdődött el. A kormány legutóbbi ideái közül kettő, a családi otthonteremtési kedvezmény, valamint az államosítással kapcsolatos bejelentések két olyan réteget céloznak meg, ahol a krónikus nemszavazók leginkább megtalálhatók.
Közismert axióma, hogy a fiatalok politikai aktivitása a rendszerváltás óta csekély, az éppen regnáló kormányok közül egy sem tudott számukra olyan alternatívákat felmutatni, amely kimozdította volna őket a holtpontról. A Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions 2013 végén megjelent elemzéséből világosan kiderül, hogy mely korosztályok tanúsítanak apolitikus magatartást.
Míg a fiataloknak a politika iránti érdeklődése meglehetősen lanyha, és ennek megfelelően a 25 év alattiaknak csak körülbelül fele megy el szavazni, az életkor emelkedésével párhuzamosan a szavazási hajlandóság is egyre emelkedik, és 60 év körül éri el csúcspontját (az 55 és 64 év közöttiek körében a megkérdezettek négyötöde szavazott), míg az ennél idősebbek körében megint néhány százalékponttal alacsonyabb értéket vesz fel. A fiatalok alacsony aktivitásáért számos tényező lehet felelős, de ezek közül egy mindenképpen kiemelendő. A társadalom elöregedésével a politikai napirendről hiányoznak a kifejezetten a tizenéveseket vagy a húszas éveik elején járó, még családalapítás előtt álló fiatalokat megszólító témák: a nyugdíjemelés mértéke, a nyugdíjasok utazási kedvezménye, a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása – hogy csak néhány példát említsünk a közelmúlt legfontosabb vitái közül – érthetően nem alakítanak ki erősebb bevonódást a fiatalokban. A legfiatalabbak alacsony választói aktivitása mellett mindenképpen figyelmet érdemel a legidősebbek magatartása is: az ő részvételi arányuk ugyan megközelíti a lakosság átlagát és jóval fölülmúlja a tizen- és huszonévesekét, de látványosan alacsonyabb szintű, mint a negyvenes és ötvenes generációé.
Az a látványos tanácstalanság tehát, amelyet a kormányok a 25 év alattiak problémái vonatkozásában mutattak, leginkább az urnáknál csúcsosodott ki. A családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos rendelet azonban ezt, valamint a 25-34 évesek intervallumába tartozókat mozgathatja meg leginkább. Ez utóbbi réteg szavazási hajlandósága is alatta marad az átlagnak. Ha az intézkedés néhány százalékkal megdobja a Fidesz népszerűségét ebben a csoportban, akkor egy olyan táborból sikerül meríteni, amelyből eddig senkinek nem jött össze. A közvélemény-kutatások nyilván most is a kormányzó párt kimagasló támogatottságát mutatják, de az inaktívak mégis nettó haszonnak számítanak. A CSOK ebben a tekintetben is döntő fordulat.
A 2014-es választások főszereplői
(a fotó forrása: jobbegyenes.blog.hu)
Az analízis ugyanakkor kitér a 65 év felettiekre is, akik szintén átlag alatti aktivitást mutatnak. Fontos tényező az is, hogy ebben a csoportban felülreprezentált a baloldali szimpatizánsok száma, azaz szívesebben voksolnak a szocialistákra. Amellett, hogy a pártfragmentáció az elmúlt években a baloldali szervezeteknél jelentkezett leghangsúlyosabban, az időskorúak rétegének megmozdítása a jobboldalnak is érdeke. A Fidesz legutóbbi, államosítással kapcsolatos terveit Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta ki: szerinte a szennyvíz-, ivóvíz-, gáz-, áramszolgáltatás, a távfűtés, hulladékkezelés és a közétkeztetés területén van szükség állami kontrollra, sőt a legfrissebb Kormányinfón az oktatást is hasonló kontextusban emlegette. Itt lép reflektorfénybe az a korosztály, amelynek még lehetnek emlékei az államosítással kapcsolatban, még ha szelektívek is. Tény, hogy a 65 év felettiek közül sokan nem csupán amiatt gondolnak vissza jó szívvel a rég letűnt érára, mert biztos munkahely és pénz járt számukra, hanem azért is, mert fiatalok voltak. Számukra az államosítás nem pejoratív kifejezés, hanem szép emlékek felidézése is. A kormányzati kommunikáció ezt a posztkádárista romantikát nemes egyszerűséggel válthatja szavazatokra az időskorúak vonatkozásában még azoktól is, akiknek eszük ágában sem volt állampolgári jogukkal élni.
Amennyiben a fiatalok és az idősek eddig inaktív részéről csak 4-5 százaléknyi pluszvoksot seper be a Fidesz úgy, hogy közben jelenlegi szavazóbázisát sikeresen egyben tartja, akkor a 2018-as kétharmaddal sem lesz gondja.