Volt, akit csak úgy ismertek: „Kócos”. Akadt, aki önkéntesként a sebesülteket igyekezett menteni. Nem mindig ismerték a veszélyt, talán fel sem mérték. Nem mindegyikük volt makulátlan előéletű, de sorsuk 1956-ban egy irányba mutatott és végül életüket adták azért, amiben hittek.