Mert a politika is lehet érdekes

PoliPraktika

Öt ma is élő politikai merénylő

2016. november 10. - Herczeg Sándor

A XX. század hemzsegett a politikai indítékú gyilkosságoktól. Némelyik tettes még börtönben ül, mások már szabadultak és olyan is akadt, akinek megbocsátott a sérüléseit túlélő áldozat.

Az okok a figyelemfelkeltéstől az elvakult vallási hiten át a konkrét politikai bosszúig teljesen vegyes képet mutatnak. A legtöbben hosszú évtizedekig bűnhődtek cselekedetükért.

Sirhan Bishara Sirhan (1944.03.19. - )

A palesztin keresztény családba született Sirhan soha nem lett amerikai állampolgár annak ellenére sem, hogy szülei ott telepedtek le. Jordániai állampolgárságát megtartva csatlakozott a rózsakeresztesekhez egy elég sanyarú gyermekkort követően. A fiatalember buzgó vallásos volt, csatlakozott a baptistákhoz, majd az adventistákhoz, később pedig az okkultizmusban merült el, 1965 után pedig istállófiúként dolgozott egy kaliforniai ranchon. 1968. június 3-án többen látták a férfit Ambassador Hotelben, amint megfigyelte az épület felépítését, június 4-én pedig megvásárolta azt az Iver-Johnson Cadet típusú pisztolyt, amivel tettét végrehajtotta. Robert F. Kennedy szenátor, aki akkor már elnökjelölt volt, június 5-én nagy győzelmet aratott a kaliforniai előválasztáson, ennek megünneplésére érkezett a hotelbe, ahol este beszédet mondott.

sirhan_fiatal.jpg

Sirhan Sirhan a merénylet elkövetésének idején

(a fotó forrása: whowhatwhy.org)

Éjfél körül, kisebb társasággal elhagyta a hotel báltermében rendezett ünnepséget, és, hogy útját lerövidítse, a konyhán át indult lakosztálya felé. A népes helyiség zűrzavarát kihasználva Sirhan többször rálőtt az elnökjelöltre, megsebesítve Kennedy számos kísérőjét is. Az elnökjelöltet négy találat érte, a támadás után azonnal az Irgalmas Szamaritánus Kórházba szállították, ahol 26 órával később belehalt sérüléseibe. Sirhan később azt vallotta, hogy sértette Kennedy kiállása Izrael mellett az 1967. évi konfliktus során, ezért több hónapon keresztül tervezte a gyilkosságot, amely után Sirhant a helyszínen elfogták, majd 1969. április 23-án először halálra, három évvel később pedig életfogytiglani börtönre ítélték. Azóta sem engedték szabadon, így 2016-ban már a 45. évét tölti a rácsok mögött. Jelenleg San Diego-ban ül, ügyét 2021-ben tárgyalhatják újra, ami akkor már a 16. ilyen jellegű meghallgatás lesz.

1455148739431.jpg

Sirhan 2015-ben

(a fotó forrása: foxnews.com)

Lynette Alice Fromme (1948.10.22. - )

Az idén 68 éves nő Santa Monica-ban született, édesapja repüléstechnikai mérnök volt. Gyermekkorában kitűnőn táncolt, de egy költözést követően a drogokhoz és az italhoz fordult. 1967-ben már depresszióban szenvedett, s ekkor találkozott a későbbi szektaalapító Charles Manson-nal, akit 1969-ben tartóztattak le a hírhedt Tate/La Bianca-gyilkosságok miatt. Fromme nem vett részt az emberölésekben, a bíróság megsértéséért viszont elítélték. 1973-ban újra költözött, ezúttal azért, hogy továbbra is Manson közelében maradhasson, aki akkor került a Folsom börtönbe. A nő az életfogytiglanra ítélt bűnöző bűvkörében maradva tulajdonképpen a követőkkel élt együtt, majd újabb gyilkosság kapcsán került a hatóságok érdeklődési körébe. Ezt is megúszta, mindössze két és fél hónapot tartották fogva. 1975. szeptember 5-én reggel Fromme-nak sikerült Gerald Ford amerikai elnök közelébe férkőznie – állítólag azért, hogy felhívja a figyelmét az amerikai vörösfenyő kihalásának veszélyére - és fegyvert fognia rá, félautomata pisztolya azonban az utolsó pillanatban felmondta a szolgálatot. Az elnöknek nem esett bántódása, a merényletkísérletet viszont komolyan vették és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Fromme elzárása alatt is Manson híve maradt, többszöri meghallgatás után sem engedték ki. 2009 augusztusában, 34, börtönben töltött esztendőt követően érezhette újra a szabad levegőt. A New York állambeli Marcy-ba  költözött. A merénylethez használt, de csütörtököt mondott fegyvert az elnöki múzeumban őrzik.

lynette.jpg

Lynette Fromme elfogása után 1975. szeptember 5-én

(a fotó forrása: abcnews.com)

John Warnock Hinckley Jr. (1955.05.29. - )

A kifejezetten gazdag családba született Hinckley gyermek- és fiatalkorában számtalan sportban kipróbálta magát, tudott zongorázni, sőt jól is tanult, két ízben osztályelnök volt. Az egyetemről mégis kiesett és dalszerzőként próbálkozott, melyben nem ért el átütő sikereket. Ekkoriban fordult a fegyverek és az antidepresszánsok felé. A Taxisofőr című filmet látva habarodott bele Jodie Fosterbe, s ezt követően csupán az töltötte ki a napjait, miképpen hívja fel önmagára a színésznő figyelmét. A repülőgép-eltérítéstől az öngyilkosságig sok dolog foglalkoztatta, de aztán az akkor még friss elnöki mandátummal rendelkező Ronald Reagan elleni merényletet választotta. Végül 1981. március 30-án délután megtette, amit eltervezett. Az elnök éppen egy washingtoni konferenciáról távozott, amikor merénylője hat lövést eresztett az irányába, melyek nyomán nemcsak Reagan, hanem a kíséretéhez tartozó Thomas Delahanty és Timothy McCarthy, valamint a sajtótitkárként dolgozó James Brady is megsebesült, utóbbi a bal oldalára meg is bénult, melytől 2014-es haláláig szenvedett.

john_hinckley_jr_mugshot.jpg

A merényletkísérlet utáni rendőrségi fotó

(a fotó forrása. empowered-partnerships.com)

Hinckley betegségei végül az ellene folyó perben is bizonyítást nyertek, ezért elrendelték pszichiátriai kezelését, amely mára sem zárult le teljesen. 1999-ben részleges, felügyelet melletti látogatásokat engedélyeztek számára, melyet 2000-ben visszavontak. Többszöri felülvizsgálatot és szakvéleményeket követően végül 2016. szeptember 10-én engedték haza édesanyjához, de továbbra sem mozoghat teljesen szabadon, heti három napot dolgoznia kell, orvosát pedig rendszeresen fel kell keresnie, a sajtónyilatkozatoktól pedig eltiltották.

27b9668400000578-3051364-image-a-14_1429745825848dailymail_co_uk.jpg

John Hinckley 2015-ben

(a fotó forrása: dailymail.co.uk)

Mehmet Ali Agca (1958.01.09. - )

A Törökországban született Agca hamar belekóstolt a bűn világába, hiszen már egészen fiatalon csempészként tevékenykedett a bolgár-török határon. Később csatlakozott a Szürke Farkasok nevű szervezethez, ahol későbbi bűntársaival is megismerkedett. A II. János Pál pápa elleni merényletet állítása szerint három társával együtt, a bolgár titkosszolgálat segítségével hajtották végre. A szövevényes és egyes források szerint tisztázatlan ügynek a mai napig nincs minden részletében pontos menete. Annyi bizonyos, hogy 1981. május 13-án a nyitott pápamobilon utazó egyházfőre Agca négy lövést adott le, s minden golyó célba is talált, súlyosan megsebesítve a nemrégiben megválasztott II. János Pált. A merénylőt a helyszínen a biztonsági főnök, apácák és más szemtanúk segítségével elfogták.

agcathetimes_com_fiatal.jpg

A rendőrök gyűrűjében 1981-ben

(a fotó forrása: thetimes.com)

1981 júliusában Rómában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A katolikus egyházfő később meglepően jó kapcsolatot ápolt Agcával, 1983-ban meg is látogatta börtönében támadóját, aki hamarosan katolizált. A pápa kérésére a török férfi 2000-ben kegyelmet kapott Carlo Ciampi köztársasági elnöktől, balszerencséjére azonban Törökországban ismét börtönbe vetették egykori bűntettei miatt. Innen 2010-ben szabadult, fogsága alatt számos – alaptalan – figyelmeztető levelet írt Benedek pápának, hogy visszatartsa őt az országba tervezett látogatásától. 2014 decemberében Agca azzal keltett feltűnést, hogy virágot vitt az általa 1981-ben meggyilkolni kívánt pápa síremlékéhez. Tettéért összesen 29 évet töltött a világtól elzárva.

_79951803_025220784-1.jpg

Mehmet Ali Agca 2014-ben a pápa síremlékénél tett látogatása alkalmával

(a fotó forrása: bbc.com)

Jigal Amir (1970.05.23. - )

A joghallgató fiatalember ortodox zsidó volt, s ellenezte az Oslói Egyezmény aláírását, ezért dühe az akkori izraeli miniszterelnökre, Jichák Rabinra irányult, aki 1995. november 4-én egy tömeggyűlésre látogatott el az Izráel királyai térre Tel-Avivban, amelyet az egyezményt támogatók tartottak. Amikor a gyűlés véget ért, Rabin éppen a városháza lépcsőin lefelé menve, kocsija nyitott ajtaja felé tartott, amikor Amir egy félautomata fegyverből három lövést adott le rá. Két lövés Rabint találta el, míg a harmadik könnyebben megsebesítette Joram Rubint, Rabin testőreinek egyikét. Rabint jelentős késéssel szállították a közeli Ichilov Kórházba, ahol kevesebb mint 40 perc múlva a műtőasztalon halt bele a vérveszteségbe és tüdősérülésbe.

amir_novinky_cz.jpg

Jigal Amir

(a fotó forrása: novinky.cz)

Amirt Rabin testőrei azonnal elfogták. 1996 márciusában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Amir 2004-ben megnősült, egy elvált, négy gyermekes asszonyt vett el, de 2005-ben megtagadták tőle, hogy a fogságban élhessen nemi életet feleségével. Ezt a döntést 2006-ban felülvizsgálták, így a párnak 2007-ben közös gyermeke is születhetett. Ennek ellenére nem engedték szabadon, 21 éve ül börtönben Izraelben.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://polipraktika.blog.hu/api/trackback/id/tr1411945901

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fritz Gerlich 2016.11.11. 15:29:10

Jó lett volna úgy megírni ezt a posztot, hogy az egyes merénylők nevei után rögtön ott legyen, hogy kit is öltek meg. Elég fárasztó volt végigolvasni, minden egyes név után a Google -ben meg kellett nézni kit is nyírt ki, mert nem mindegyik volt érdekes gyerekkorától végigolvasva. Ezt leszámítva jó a poszt és érdekes a téma is!

exec 2016.11.11. 16:49:19

a volt papa es merenyloje kozti kesobbi kapcsolat tenyleg erdekes lehet rola tobbet is olvasni mashol.