Mert a politika is lehet érdekes

PoliPraktika

12 ostromló és védő a Köztársaság térről

2016. október 29. - Herczeg Sándor

Tagadhatatlan, hogy az 1956-os forradalom egyik legvitatottabb eseménye az október 30-án lezajlott Köztársaság téri csata volt, amikor a felkelők a budapesti pártbizottság székházát támadták meg. A küzdelem utóéletéhez szorosan hozzátartozik az egypártrendszer által felnagyított, ám kétségtelenül vérgőzös lincselés, melyben a jogos harag kegyetlen bosszúval társult. Egyes források szerint az események miatt 36 halálos ítélet született olyanok esetében is, akik nem közvetlenül vettek részt a magukat megadó foglyok kivégzésében. A forradalmárok leginkább egyszerű munkások voltak, ellenfeleik között azonban nem csupán magas rangú katonatisztek, hanem odavezényelt sorkatonák és a pártközpont civil munkatársai is ott voltak. 12 ostromló és védő rövid életútja, amely 1956. október 30-án találkozott.

A szabadságharcot követő megtorlás során, a Köztársaság téri történéseket feldolgozó perek közül kiemelkedik Galgóczi Zoltán és társai ügye, hiszen a nyugati tudósítók fényképei alapján leginkább rájuk tudták rábizonyítani az ostromot követő népítéletben való részvételt. Ezt egyébként a korabeli forradalmi sajtó is elítélte, sőt az akkor a helyszínen tartózkodó felkelők túlnyomó része sem támogatta. Sokan még az épületben tartózkodó államvédelmisek közül is megmentettek embereket a lincseléstől. Ezeket a tényeket később az állampárt elhallgatta. Galgócziék perében első fokon Tutsek Gusztáv hét halálos verdiktet hozott, mindezt másodfokon Borbély János tanácsa is jóváhagyta. Mindannyiukat kivégezték.

koztarasag-ter-total-nyugi-56-25-11-2.jpg

A megostromlott és elfoglalt pártszékház a Köztársaság téren. A forradalmi nemzetőrség már lezárta a területet, az épületet és környékét a feltételezett földalatti börtönök miatt kutatják.

(Fotó: Nagy Gyula, forrás: Fortepan, 444.hu)

Az ostromlók:

Bakos Gyuláné Salabert Erzsébet (1930.08.10. – 1958.11.28.)

A házasságon kívül született gyerek apját nem ismerte, menhelyen nevelkedett. Segédmunkás volt, csavargásért javító-nevelő munkára ítélték, később dolgozott, de az erkölcsrendészet tiltott kéjelgésért és csavargásért többször felelősségre vonta. Mindkét házasságon kívül született gyerekét állami gondozásba adta.1956. október 23-án, Budapesten egy moziból kijövet találkozott a körúton tüntető diákokkal, akikhez csatlakozott. Jelen volt a Rádió ostrománál. A főváros több pontján segítette a fegyveres ellenállást, részt vett a Köztársaság téri pártház ostromában is, ahol fegyvereket, lőszert osztott. A vád szerint közreműködött az azt követő atrocitásokban is, akkori élettársával, a vele egy napon később kivégzett Nagy Józseffel együtt. Az 1957. március 15-i ünnepségre földíszített óbudai Halászkert ablakaiból letépte és a földre dobva összetaposta a vörös szalagokat. Szervezkedésben és mozgalomban való részvétel és gyilkosság vádjával halálra ítélték. 1958. november 28-án kivégezték.

bakos-gyulane_orszlanosudvar.jpg

Burgermeiszter József (1938.04.07. – 1958.11.28.)

Az általános iskola elvégzése után az Egyesült Izzóban kezdett dolgozni, itt lett szerszámkészítő tanuló. 1954-ben szabadult föl, ezt követően letartóztatásáig szakmájában dolgozott. Utolsó munkahelye a Landler Jenő Járműjavító Üzem volt. 1956. október 23-án éppen szabadságon volt, Nagymaroson értesült a budapesti eseményekről. Másnap a fővárosba utazott, bement munkahelyére, majd munkatársaival együtt a belvárosba körülnézni, este pedig hazautazott. 1956. október 28-át követően Budapesten csatlakozott a Hársfa utcai fegyveres csoporthoz, részt vett a Köztársaság téri pártház ostromában; a vád szerint az azt követő atrocitásokban is. November 4-e után bekapcsolódott a szovjet csapatok elleni harcokba, majd hazautazott Nagymarosra, és jelentkezett a Nemzetőrségbe. Szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélték. 1958. november 28-án kivégezték.

Galgóczi Zoltán (1933.03.09. – 1958.11.28.)

Apja a világháború idején a Dunai Repülőgépgyár igazgatója volt, anyja 1953-ban öngyilkos lett. Galgóczi a gyógypedagógiai iskolában három elemit végzett el. Először a forradalom bukása után volt állandó munkahelye, ekkor Oroszlányban, majd Úrkúton dolgozott vájárként. 1956. október 25-én Oroszlányban az egybegyűlt tömeg átvágta a büntetés-végre- hajtási munkahely szálláskörletének drótkerítését, és minden elítéltet kiszabadított. Galgóczi kiszabadulván néhány társával azonnal a fővárosba indult, ahová október 28-án érkeztek meg. Itt Nagy Józseffel, a per másodrendű vádlottjával azonnal jelentkezett a Wesselényi utcai felkelőcsoportnál, és másnap jelen voltak a forradalmi bizottság megválasztásán is. Részt vett a fegyveres felkelésben, a Köztársaság téri pártház ostromában, melynek során megsebesült. A vád szerint közreműködött az elfogott védők bántalmazásában és kivégzésében is. Társaival lefegyverezték az Eötvös utcai fegyverraktár őrségét. November 4-e után társaival a szovjet csapatoknak nagy veszteséget okozva folytatta a harcot. A forradalom leverése után a bíróság a felelősségét más, nem politikai jellegű ügyekben is megállapította. Szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélték. 1958. november 28-án kivégezték.

Lachky Albert (1933.10.06. – 1958.11.28.)

Szülei 1927-ben vándoroltak ki a Felvidékről Belgiumba, ahonnan 1939-ben települtek vissza Magyarországra. A négy polgári elvégzése után a Kábel- és Műanyaggyárban kitanulta a szerszámkészítő lakatos szakmát. 1952-ben szerzett segédlevelet. Letartóztatásáig ez volt az egyetlen munkahelye. Tagja volt a DISZ-nek. 1956. október 23-án munkahelyén értesült a tüntetésről, itt szerzett tudomást a forradalmi követelésekről. Budapesten részt vett a tüntetésen, csatlakozott a fegyveres felkeléshez. Lachky - a rev.hu fotóján bal oldalt lent - ott volt a Parlamentnél, a Szikra nyomdánál, a Rádió ostrománál és a Köztársaság téri pártház elfoglalásánál is. A vád szerint részt vett az elfogott védők kivégzésében, az iratok elégetésében. November 4-e után harcolt a szovjet csapatok ellen, majd Nagymaroson jelentkezett a Nemzetőrségbe. 1957. március 14-én gúnyos megjegyzéseket tett a felvonuló munkásőrökre. Ezért őrizetbe vették, majd szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélték. 1958. november 28-án kivégezték.

00002376.jpg

Nagy József (1929.09.12. – 1958.11.28.)

Szüleit nem ismerte, nevelőszülőknél nőtt fel. Tízévesen került Budapestre, ekkor nevelőapja a saját nevére vette. A fővárosban fejezte be az általános iskolát, ezt követően szabógépésznek tanult. 1945-ben egy szovjet alakulathoz csapódva bebarangolta az országot, átszökött Nyugatra, ahonnan csak 1946 legvégén tért haza. Többször került bíróság elé lopásért, csavargásért - egy alkalommal statáriális eljárás során tizenkét évi fogházra ítélték, ám kegyelmet kapott, így hamarosan szabadlábra került. Az elítéltetései közötti időkben csavargott, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Oroszlányi rabmunkahelyéről a felkelők szabadították ki. 1956. október 28-án Budapesten csatlakozott a fegyveres felkeléshez, részt vett a Köztársaság téri pártház ostromában, és a vád szerint az elfogottak kivégzésében. Csoportjának fegyvert szerzett az Eötvös utcai fegyverraktárból. November 4-e után társaival a szovjet csapatoknak nagy veszteséget okozva folytatta a fegyveres harcot. Szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélték. 1958. november 28-án kivégezték.

Simon Gábor (1934.03.24. – 1958.11.28.)

Házasságon kívül született, apját nem ismerte, anyja szövőnő volt. Hatéves koráig menhelyen nevelkedett, ekkor anyja férjhez ment, és magához vette a fiát. Az elemi iskola elvégzése után kitanulta a szabó szakmát. Tizenhat éves korában elhagyta a szülői házat. 1952-től különböző köztörvényes cselekmények vádjával többször folyt ellene bírósági eljárás. A különböző büntetései közötti időkben szabóként, illetve varrógépműszerészként dolgozott. A forradalom a kecskeméti börtönben érte. Október 26-án a tüntető tömeg betörte a börtön kapuját, és kiszabadította az elítélteket. Ő azonnal a fővárosba indult, 28-án érkezett Pestimrére. Október 30-án indult el a belváros felé, hogy civil ruhát szerezzen magának. A Kilián laktanya közelében találkozott Galgóczi Zoltánnal, akit korábbi büntetései során ismert meg. Ezt követően csatlakozott a Baross téri fegyveres csoporthoz. Társaival november 4-én egész nap harcban álltak a Keleti pályaudvar felől támadó szovjet csapatokkal. Alegységével ezután a Szabadság Szállóból lőtte a szovjeteket, de miután több belövést is kaptak, ezért kénytelenek voltak az épületet feladni. Ezután csatlakozott a Garay utcai csoporthoz, és november 9-ig harcolt a szovjet túlerő ellen. 1957 elején letartóztatták, majd halálra ítélték szervezkedés vezetése, és a tűzharcban áldozatul esett szovjet katonák halála miatt, gyilkosság vádjával. 1958. november 28-án kivégezték.

8068_58_6ak.jpg

A fotón Galgóczi Zoltán (1.)  Nagy József (2.), Lachky Albert (3.) és Burgermeiszter József (4.) szerepel. Jobboldalról előtérben: Simon Gábor

(a fotó forrása: eorsllaszlo.hu)

Vass Lajos (1936.01.18. – 1958.11.28.)

A hat elemi elvégzése után dolgozni kezdett: alkalmi segédmunkákból tartotta el magát. Már tizenhat éves korában bíróság elé került lopásért, ezt követően is több alkalommal ítélték el köztörvényes bűncselekmények miatt. Legutolsó büntetéséből 1956 nyarán szabadult, az oroszlányi büntetés-végrehajtási munkahelyen ismerkedett meg a majdani per elsőrendű vádlottjával, Galgóczi Zoltánnal. Szabadulását követően postai segédmunkás volt. 1956. október 24-én, Budapesten csatlakozott a Práter utcai felkelő csoporthoz. A főváros több pontján segítette a fegyveres ellenállást. Október 30-án részt vett a Köztársaság téri pártház ostromában, a vád szerint az azt követő atrocitásokban is. November 4-e után társaival a szovjet csapatoknak nagy veszteséget okozva folytatta az ellenállást. Szervezkedés vezetése, gyilkosság és egyéb vádak alapján halálra ítélték. 1958. november 28-án kivégezték.

koztarsasag-ter-hullak-2-56-10-10-2.jpg

A pártszékházat védő, meggyilkolt ávósok a Köztársaság téren. Tetemüket fedetlenül hagyták, Rákosi-címert, júdáspénzt, kanalat tettek mellkasukra vagy a szájukra, illetve az azonosítás érdekében a személyi igazolványukat.

(Fotó: Nagy Gyula, forrás: Fortepan, 444.hu) 

A fenti életrajzi adatokat egyrészt az 1956-os kivégezettekkel foglalkozó hivatalos dokumentumok közlik, de néhány, ott nem megjelent adat az Index fórumáról származik, ahol egy Tiborc név alatt hozzászóló 2000-ben publikált még részletesebb elemeket mindegyik elítélthez. Ezek valóságtartalma nem bizonyított. Eörsi László 2006-ban megjelent könyvében leírta, hogy „a mintegy nyolcvan védő öt-hatszáz ostromlóval állt szemben. A védők közül huszonöten vesztették életüket (négyen a pártközpont munkatársai közül, három honvédtiszt, 18 karhatalmista, közülük 17 sorkatona), és legalább ennyien szenvedtek súlyos sérülést. A támadók veszteségeit 15-20 főre becsülöm. Közülük több mint ötven sebesültet helyeztek el a kórházakban. A Köztársaság téri eseményben való részvétel 56 bírósági eljárásban szerepelt a vádlottak bűnlajstromában. A 107 vádlottból végül harminchatot ítéltek halálra és végeztek ki.”

A védők:

Mező Imre (1905.12.13. – 1956.11.01.)

Szegény parasztcsalád gyermeke. Tizenhat évesen szabóinas lett Kisvárdán. Felszabadulása után 1927-ben Belgiumba költözött. Bekapcsolódott a belga munkásmozgalomba, 1929-tól a belga kommunista párt tagja. Őt bízták meg az antwerpeni magyar kommunistákat egyesítő csoport vezetésével. 1936-ban feleségével együtt csatlakozott a spanyol polgárháborúban harcoló nemzetközi egységhez, a Nemzetközi Brigádhoz, részt vett a Madrid környéki harcokban, kétszer is súlyosan megsebesült. A polgárháború után Franciaországba menekült, ahol a hatóságok internálták. Szabadon bocsátása után a vidéki francia ellenállás, a hazafias milícia egyik szervezője. 1943-ban a Francia Kommunista Párt Párizsba küldte, ő lett a külföldi kommunistákat egyesítő csoport vezetője. Részt vett az 1944. augusztus 17-i párizsi felkelés előkészítésében, illetve a déli kerületekben folyó harcok irányításában. 1945 júniusában hazatért, és az MKP, majd az MDP budapesti szervezetének munkatársa, később az MDP Nagy-Budapesti Bizottsága Szervezési Osztályának vezetője. 1950-től az MDP Budapesti Bizottsága titkára. 1953–1954-ben a Szakszervezetek Országos Tanácsa Termelési Osztályának vezetője, 1954-től ismét a budapesti pártbizottság titkára. 1956. július 18-tól az MDP Központi Vezetőségének tagja. 1956. október 23-án a budapesti pártbizottság küldöttségének vezetőjeként a tervezett felvonulás engedélyezésére kérte a pártvezetést. Október 26-án tagja lett az MDP KV Katonai Bizottságának. 30-án a Köztársaság téri MDP-székház elfoglalásakor az épületből kilépő Mező Imrére rálőttek, halálosan megsebesült, és november elsején meghalt. Ennek részletei azonban a mai napig nem világosak, a legtöbb forrás arra épít, hogy a magát megadó Mezőt a „Falábú Jancsi”-ként ismert Mesz János lőtte le, de konkrét bizonyíték erre sincs. 1956. november 12-i temetésén mindössze hatan voltak jelen.

Kállai Éva (1917.03.31. – 1957.04.14.)

Tizenöt évesen egy nagykereskedésben kezdett dolgozni, kifutói, eladói és irodai teendőket látott el. Bátyja esztergályos volt a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben, 1936 őszén ő vitte el húgát a vasas szakszervezet ifjúsági csoportjába. Kállai Éva itt kapcsolódott be a mozgalomba. Egy ideig Ságvári Endre munkatársa volt, 1942-től vezette az OIB-t. Pest környékén szervezkedett, Felsőgallán a bányászifjúságot tanította, megismerkedett a proletárréteg életével. 1942 júniusában tartóztatták le, három hetet töltött vizsgálati fogságban az Andrássy-laktanyában, ahol ütlegeléssel próbálták vallomástételre bírni. A gyötrelmek hatására rosszul lett, orvost hívtak hozzá, aki injekciót adott neki, ám a hatása elmaradt. Később letakarták csomagolópapírral. A hadbíróság 14 hónap ítélte, melyből tíz hónapot a nagykanizsai internáló táborban töltött, később pedig a Conti utcai börtönben raboskodott. Szabadulása után 1944. március 22-én tagja lett az illegális KMP-nek, a sajtó munkatársaként dolgozott. 1945-től a VIII. kerületi pártbizottságnál tevékenykedett mint irodavezető, később a Magyar Dolgozók Pártja Budapest XI. kerületi pártbizottságának első titkára lett. 1940-től több évet is börtönben töltött, 1951 és 1953 között pártiskolai igazgatóként működött. 1946-ban házasságot kötött Szántó Miklóssal. (Kállai Éva férje egyébként szintén megsebesült a téren, de végül túlélte a támadást. 2015-ben, 99 éves korában hunyt el.) 1954 végén nevezték ki az MDP Budapesti Pártbizottság információs csoportjának a vezetőjévé. Az 1956-os forradalom során mindvégig a Köztársaság téri pártházban tartózkodott, csupán egyszer ment haza október 23-a után, hogy láthassa gyermekeit. 1956. október 30-án akkor ugrott le a pártház második emeleti ablakából, amikor a felkelők a folyosón egyre közeledtek szobájához. Hat havi szenvedés után hunyt el 1957 áprilisában. Mikor megmondták neki, hogy már csak a természet segíthet, Kállai Éva így felelt: "Ugyan doktor úr, ön materialista és tudja, hogy ha a szervezet feléli tartalékát - nincs tovább Nálam ez történt." 

Kucsera Zoltán (1935.05. – 1956.10.30.)

Ózdon született. Édesapja az Ózdi Kohászati Üzemekben volt hengerész, négyszeres élmunkás. Gépipari technikumot végzett. Az iskola elvégzése után egy évre behívták katonai szolgálatra. 1955-ben vonult be Szegedre, majd Budapestre került és mesterlövészi kiképzést kapott. Jó eredményeiért többször kapott jutalomszabadságot, és őrvezetői rendfokozatot ért el. A pártház védőjeként, mint mesterlövész, az első emeleten, az épület bal szárnyán kapott tüzelőállást. John Sadovy fotóin – melyeket a Galgóczi-per során is felhasznált a bíróság – ő a 2-es számmal megjelölt katona azok között, akiket az ostrom után falhoz állítottak. A többiek a csodával határos módon túlélték a sortüzet, Kucsera viszont meghalt. Holttestét többszöri exhumálás után sem sikerült megtalálni és azonosítani.

8068_58_1ak.jpg

(a fotó forrása: eorsilaszlo.hu)

Elek László (1935.05.14. – 1956.10.30.)

Sárospatakon született. Az 1974-ben megjelent, Hollós Ervin-Lajtai Vera által jegyzett, állampárti szemszögből megírt és a felkelést ellenforradalomként megítélő könyv adatai szerint nyugtalan fiatalsága volt. Három évig Csehszlovákiában élt, itt egy porcelángyárban dolgozott, majd visszakerülve Magyarországra, szállítómunkás lett. Tagja volt a DISZ-nek, szerette a sportot, különösen az ökölvívást; csapata 1951-ben serleget is nyert. Víg kedélyű, életszerető fiatal volt. Bár menekülhetett volna, az akkori források szerint az ostrom után így szólt a forradalmárokhoz: „Én is közéjük tartozom!" Ez végül megpecsételte sorsát, meglincselésének fotója pedig bejárta a világsajtót.

elek.jpg

Elek László meglincselése a Köztársaság téren 1956. október 30-án

(a fotó forrása: mek.oszk.hu)

Schulz László (1916.06. – 1956.10.30.)

Kistarcsán, munkáscsaládban született. Apja vésnök volt. A polgári iskola elvégzése után fodrász szakmát tanult. A második világháború alatt katona, majd munkaszolgálatos volt. 1944-ben Sopronkőhidára, majd Mauthausen-be hurcolták, ahonnan 1945 nyarán tért vissza. 1945-ben belépett a Kommunista Pártba és a szakszervezetbe. Részt vett a szövetkezetek alapításában és ő vezette az első fodrásszövetkezetek üzletet.
Közben pártiskolát és katonai akadémiát végzett. Ennek eredményeként hadnagyi rendfokozattal kiképző politikai tisztként is szolgált. 1949-től a Budapesti Pártbizottságon folytatta mesterségét, de egyben alapszervezeti titkárként, illetve kultúr- és sportfelelősként is munkálkodott. A Hollós-Lajtai könyv szerint a pártház ostroma után lőtték hasba, a kórházban pedig már nem tudták megmenteni az életét.

koztarasaag-ter-foglyok-56-15-05-2.jpg

Fontos fénykép Nagy Gyulától: ez a fotó bizonyítja, hogy a Köztársaság téri ostromlók nem lincseltek meg minden ávóst. Ezt a csapatot foglyul ejtették és éppen elvezetik őket

(Fotó: Nagy Gyula, forrás: Fortepan, 444.hu)

Az igazsághoz mindenképpen hozzátartozik, hogy a szervezett fegyveres csoportok közül számosan igyekeztek menteni a foglyokat, nem egyet a felbőszült tömeg kezéből ragadva ki, de fellépésük csak csökkenteni tudta az áldozatok számát. A pártház elfoglalása után a tömeg törte-zúzta a berendezést, az utcán égette a könyveket és az iratokat, majd megindult a legenda szülte föld alatti, titkos börtönök utáni több napig tartó eredménytelen kutatás. Az ostromnak és az azt követő népítéletnek 23 áldozata volt a védők közül, ugyanakkor a támadók is legalább ennyi embert vesztettek, de az ő sorsuk kevésbé ismert. Így csupán az 1956-os utcai harcokban elesetteket bemutató névsorból és a dátumból következtethetünk arra, hogy a pártszékházért dúló csata forradalmár áldozata volt például Berki György segédmunkás (1940.01.05.), aki arclövés következtében hunyt el, Kőhalmi József Sándor segédmunkás (1940.01.17.), akivel koponyalövés végzett, Potzi László segédmunkás (1936.09.23.), akit sorozatlövés ért, vagy Teodor Péter segédmunkás (1922.04.05.), akit fejbe lőttek Tonka Károly darus, MÁVAG-dolgozóhoz (1924.07.24.) hasonlóan. Az elkövetkező napokban valamennyi forradalmi szervezet szót emelt a forradalom tisztaságának védelmében, a lincselések ellen.

igazsag_okt_31.png(Forrás: napitortenelemforras.blog.hu)

Október 31-én még népítélet áldozatává lett egy ÁVH-s százados Budapesten, ám a forradalmi követelések utolsó pontjának kielégítésével (semlegesség kimondása) és a forradalmi karhatalom, a nemzetőrség felállításával sikerült megfékezni az utcai erőszakot.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://polipraktika.blog.hu/api/trackback/id/tr5911913481

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

DFK 2016.10.31. 06:18:40

Mező Imrét állítólag hátulról saját elvtársai lőtték le. Kicsit olyan a poszt, mintha mentegetni akarná az ÁVHsokat. Vajon a Gestapo vagy az SS tagjairól szület(het)ne ilyen írás? Nyilván nem, és jó okkal. Az ávósok semmivel se voltak jobbak, mások mint a gestaposok.

Május 40. 2016.10.31. 06:31:29

Aha, '56 tulajdonképpen börtönviselt ellenforradalmárok és jellemes ávósok küzdelme volt.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2016.10.31. 07:13:05

Nagyon jó kis válogatás, kinek a megrendelésésre készült?

NGkiraly 2016.10.31. 07:18:22

Gondoltam egy jó hétfő reggeli történelmi kitekintés lesz. Aztán rájöttem, hogy a poszt-toló méltó szereplője lehetne például a heti hetesnek (kis betűvel). Netán a poszt-toló valamely államvédelmis rokona megsérült/meghalt az ostromnál, azért ez az "objektív" összeállítás.
Ha valaki kíváncsi kik a kommunisták, olvassa el Frankel Leó életrajzát!

NGkiraly 2016.10.31. 07:20:24

Akit érdekel hogy valóban léteztek-e a pártház alatti börtönök (igen), az nézze meg Dézsy Zoltán Pincebörtök című kétrészes dokumentumfilmjét. Abban még a bejárat pontos helye is benne van.

luis5 2016.10.31. 07:20:53

Index: tipikus reakcio. Ha a kormany a forradalom jelentosegerol dicsosegerol beszel akkor ezek elohuzzak az ""szegenysorsu hos AVOs" portrejat.
Varom a kimuvelt jellemes SS tisztekrol szolo sorozatot!

luis5 2016.10.31. 07:21:26

Index: tipikus reakcio. Ha a kormany a forradalom jelentosegerol dicsosegerol beszel akkor ezek elohuzzak az ""szegenysorsu hos AVOs" portrejat.
Varom a kimuvelt jellemes SS tisztekrol szolo sorozatot!

Denise Hogyisdugják 2016.10.31. 07:40:40

Ezek szerint nem csak nekem szúrt szemet a "kissé" elfogultnak tűnő poszt. Világ proletárjai egyesüljetek! :-/

wartburg1963 2016.10.31. 07:44:53

@DFK: Nem akarja mentegetni. A Köztársaság téri pártházat gyakorlatilag kizárólag sorállományú karhatalmisták védték, akiket az ÁVH hivatásos és tiszti állománya, nyomozói és kihallgatói által (jellemzően 1950-53 közt) elkövetett tömeges törvénysértésekkel még a legnagyobb igyekezettel sem lehet. Emellett három honvédtisztet lincselt meg a megvadult tömeg, egyikük sem volt ÁVH-s. A "kiművelt SS tisztekről" szóló, tökéletesen hamis párhuzam már csak emiatt is ostobaság.
Azt is tudomásul kell venni, hogy a köztársaság téri események kapcsán elítéltek és kivégzettek döntő többsége valóban a klasszikus lumpenproletár rétegből került ki. Ezt leginkább ötvenhat tragédiájának, s nem a cikkírónak kellene felróni.
Azt egyébként még a szerző által is Gyurkó-könyv is megemlíti, hogy jónéhány védő életét szintén a téren összegyűlt tömeg mentett meg, számos esetben igen nagy egyéni bátorságról és emberségről téve tanúbizonyságot. A szintén említett Eörsi-könyv egyébként az egyik legjobb, legpontosabb leírása és rekonstrukciója a hatvan éve történt tragikus eseményeknek.

NGkiraly 2016.10.31. 07:51:16

Netán ott voltál? Talán olyanokat kellene megkérdezni, akik jelen voltak (és még élnek). A "proletárok" által összehordott történelemhamisítást nem tekinteném autentikus forrásnak.
Ha a védők ma élnének, biztosan kétfarkú kutya plakátokat ragasztanának vagy ligetet védenének...

Tökönrúgott Feleségek 2016.10.31. 07:56:37

@DFK: Mező Imre a Péterfy Sándor utcai kórházban halt meg pár nappal 30-a után és az őt látogatók szerint a hátán feküdt az ágyban. Nem valószínű, hogy egy hátlövés után ráfektették a friss sebre.

NGkiraly 2016.10.31. 07:59:34

@Tökönrúgott Feleségek: Az igazság fájdalmas :-) Ilyenkor már nem tudtok mit mondani mint az ellenfelet személyében kritizálni. Havas médiaiskola?

wartburg1963 2016.10.31. 08:02:15

@NGkiraly: Mert Te érvelsz, cáfolsz, nemigaz?

Tökönrúgott Feleségek 2016.10.31. 08:04:20

@NGkiraly: "Ha a védők ma élnének, biztosan kétfarkú kutya plakátokat ragasztanának vagy ligetet védenének..." ne haragudj, de ha ezt te komolyan gondoltad, tényleg menj el pszichiáterhez! Javaslom Grazot :)

DFK 2016.10.31. 09:12:59

@wartburg1963: Aha, ugye még véletlenül sem válogatták ki, ki lett sorállományú karhatalmista. Az auschwitzi irodisták is ártatlanok, ugye? Mikor lesz vége a kettős mércének?

NGkiraly 2016.10.31. 09:46:46

@Tökönrúgott Feleségek: Ha már személyeskedünk: "Tökönrúgott feleségek" - a név árulkodó. Az én feleségemnek nincs töke, nem is merül fel bennem. A körúton belüli liberális értelmiségnél (ávósok méltó örökösei) gyakori szokás hogy töke van a menyasszonynak, így tökön is lehet rúgni

Tertullianus, a filozófus 2016.10.31. 09:53:27

Én ott voltam, bár ne lettem volna.
Mindkét "oldal" hazudik.

Thomas Dantes 2016.10.31. 09:57:31

Sajnos, ez némelyeknek kicsit bonyolult. Sőt túl bonyolult. Szó nincs róla, hogy bárki felmenteni akarná a védőket. Aki ilyet képzeleg az nem normális. Heti hetes meg ligetvédők idekeverése, komoly elmebetegség. Aki ennyire beteges, hogy nem tud szabadulni az aktuálpolitikától és nem lát a gyűlöletétől, az menthetetlen.

Amúgy csak megjegyezném a forradalmárok: baloldali emberek voltak. Nagy Imre nem kapitalista rendszert hanem emberarcú szocializmust akart. A munkások és egyetemisták akik kimentek 1956-ban tüntetni nem teljes rendszerváltást, hanem a rendszer reformálását, normális működését akarták, meg hogy kitakarodjanak a szovjet csapatok. El kéne olvasni az akkori követeléseket. Ez tény.

A lincselés pedig nem elfogadható. Épp ez a lényeg, ha jobb rendszert akar egy forradalom, akkor jobban kell a dolgokat intézni, tehát legyen törvényes tárgyalás. Ítéljék el a bűnösöket, de ne a tömeg lincseljen Épp ez tesz minket jobbá a diktatúra képviselőitől ,hogy nem ölünk csak úgy.
Aki ezt nem érti, és helyesnek tartja a a lincselést, egy fokkal se különb a diktatúra hű kiszolgálóitól és nem érti a forradalom eszméjét, hogy miért kell másképp csinálni, nem ölhetünk kínozhatunk embereket. Még akkor sem ha bűnösök. Mert bűnösséget a bíróságnak kell megállapítania és a büntetést kiszabnia, így működik egy normális ország, és ők 1956-ban normális országot akartak. Érthető-e ez? Nem? sajnálom, akkor nincs mit tenni. Aki nem érti, menthetetlenül ostoba.

Persze, sajnos a forradalmakkal az ilyen események gyakorta együtt járnak, 1848-ban is volt egy lincseléses eset. A népharag ilyen esetekben gyakorta elszabadul tömeghisztéria alakul ki.

NGkiraly 2016.10.31. 09:58:39

@wartburg1963: Igazából a tényeket összegyűjtötték sokan (ilyen téren igazából a '90-es évek elején keletkezett irodalom autentikus). Dézsy fent idézett dokumentumfilmje elég sok eddig nem cáfolt tényt összegyűjtött a pártház ostromáról.
Igazán a probléma, hogy a fenti cikk láthatóan abba az irányba indul el, hogy a szerző egyoldalú kiemelésén keresztül (lásd fent, médiaiskola) megkísérelje azt a benyomást kelteni az olvasóban, hogy a forradalmárokban a büntetett előélet a közös, míg a szegény meglincselt karhatalmisták velejéig jó emberek voltak.
Tudod nem létezik olyan parancs amire sorállományú katonaként ne tűntem volna el azonnal a pártház közeléből ha odavezényelnek és a forradalmi tömeg elkezdi azt megostromolni. Nem véletlenül voltak az őseim sem a pesti utcán és nem az állami épületek tetején. Oda megbízható emberek kellettek (a bérkommentelés is ilyen)

Thomas Dantes 2016.10.31. 09:59:27

@NGkiraly: Igen. A liberalizmus az ÁVH örököse. Csak épp az ÁVH ami a párt karhatalmi szervezete volt ideológiájában tökéletesen szemben állt a liberalizmussla, hiszen a liberalizmus az egyén szabadságát tartja legfontosabbnak, míg az ÁVH feladata épp az egyén szabadságának korlátozása volt.

Szóval legalább az alapfogalmakat ismernéd.

Geszler Herrmann 2016.10.31. 10:06:03

@wartburg1963: Hát persze, hogy neked történelmietlen a párhuzam elvtárs. Mert az SS-be egy idő után nem csak önként lehetett bekerülni és nem sorozással? Ugye? A wermacht tiszteket nem lincseltek meg és minden esetben ártatlanok voltak?
Illetve egy nagyon fontos apróság: miért is kezdődött a Köztársaság téri pártház ostroma?
Mezős Imre meg Kállai Éva meg nem eszme örültek voltak akik a végsőkig ki akarták szolgálni a gyilkos rendszert?

NGkiraly 2016.10.31. 10:08:09

@Thomas Dantes: Ott voltál, hát persze. Ha ott lettél volna nem mondanál ilyeneket és tudnád hogy hány avós gyereke volt eszdéeszes. Azt is tudnád milyen jelszavak hangzottak el a pesti utcán (próbáltál volna baloldali lenni, ne is éltél)

Alick 2016.10.31. 10:18:07

Tehát a felkelők - közöttük koréliai csempészek és más bűnözők - a beosztott/sorállományú rohamosztagosokat lincselték meg, miközben Vader és a főadmirálisok messze jártak.
"rebel scum" :)

Thomas Dantes 2016.10.31. 10:24:50

@NGkiraly: Én olyat nem írtam hogy ott voltam, még ezt se sikerült. Másrészt de baloldali emberek voltak. Talán elkéne olvasni a követeléseiket, azok nagyrésze kimondottan ,,balos" -szocialista-kommunista dolog volt. Ja, hogy a tényeket is letagadod, Attól még tények maradnak.

Szóval ne HAZUDJ. 56 a baloldal forradalma volt, a balról akarták a rendszert megreformálni. Se a liberálisoknak se a jobb oldalnak semmi köze az egészhez, nem is igazán voltak ilyenek. A sztálinista-rákosista rendszert akarták megdönteni.

Nagy Imrét akarták miniszterelnöknek aki vérbeli kommunista volt. Ez nem zavarja a kis világodat? Nem mi?
16 pontot nem olvastad? Nem mi? Nem zavarja a kis világodat.
Bár igaz, akartak több párt rendszert, és titkos választásokat, de!
Szóba nem került a MDP-az állampárt! megszüntetése csak a párt megreformálását követelték. Gondolom ez se zavar.
A TSZCS-ket, az ipari normákat nem megszüntetni akarták hanem csak hogy vizsgálják felül!
Ezzel párhuzamosan a munkások több helyen is a norma lejjebb vitelét kérték, meg hogy a gyár tényleg a kommunsita elvek alapján működjön.
56 és az azt megelőző hónapok nem rákosista vezetői is mind balosok voltak, vagy mint Nagy Imre aki kimondottan kommunista vagy volt korábbi szocdemek.

Na persze, én vagyok a hülye, hogy olyannak válaszolok aki visszabüfögi a mostani kormánypropagandát, hogy a liberálisok meg mindenki aki nem szereti a Fideszt a= ÁVH. Én is halottam ezt a baromságot a múlt héten, de nem érdekel hogy milyen ügyesen tudod visszaböfögni.

króm nickel 2016.10.31. 10:27:55

A védők (és az áldozatok) többsége egyszerű sorkatona volt, akit odavezényeltek. Miután a megadásról tárgyalni próbáló Mező Imrét lelőtték, már csak a saját életükért harcoltak.
Az ítélkezés helyett inkább gondolkodjunk el, mi mit tettünk volna másként a helyükben.

Tökönrúgott Feleségek 2016.10.31. 10:29:38

@NGkiraly: Na, a feleségem (szigorúan tök nélküli, hagyományos p***cival + 2 gyerek) egy jót nevetett a "levezetéseden"! :))

exterminador 2016.10.31. 10:54:21

Nem tudom, mit kell ezen vitatkozni: ha a pártház ostromlói (ami mindenképpen meglehetősen szemét dolog volt egyébként) közül a felsoroltak köztörvényes börtöntöltelékek voltak, akkor azok voltak. Tudomásul kell venni, léphetünk tovább.

firg_firg 2016.10.31. 10:56:58

@Május 40.: +1
Nekem is ugy tunik hogy kicsit egyoldalu lett ez a valogatas. A forradalmarok kb lumpenprolik akik meg az apjukat se ismertek, a bortont is megjartak, vagy epp kurvalkodtak. A vedok meg csalados es szorgalmas jomunksemberek meg hosok akik onkent valasztjak a martirhalalt.
Biztos volt ilyen is meg olyan is de ez a valogatas atommod elfogultnak tunik az AVO sok javara.

NGkiraly 2016.10.31. 11:16:02

@firg_firg: Mosdatják a felmenőiket

diopszid 2016.10.31. 11:17:57

Kissé egyoldalú az írás, de arra mindenképpen jó, hogy rávilágítson, semmi sem csak fehér vagy fekete. Katyn, Hiroshima, Drezda helye is Nürnbergben lett volna, de a győztesnek mindig igaza van. Ezért 1989-ig minden ellenforradalmár náci és köztörvényes bűnöző volt, 1989-től pedig minden forradalmár patyolat lelkű hős lett. Természetesen egyik sem igaz.

NGkiraly 2016.10.31. 11:19:42

@Thomas Dantes: Nem visszabüfögöm a kormánypropagandát, hanem örülök, hogy a kormányon lévő politikai erő az én álláspontomat képviseli. Nagy különbség.
Próbáljátok 1956-ot "baloldali reformként" előadni, de a valóság más.
Annyira szerették a magyarok a TSZCS-ket, hogy az elnököket traktor mögé kötve húzták végig a főutcán. Az más kérdés, hogy a párton belüli ellenzék is megpróbálta kihasználni a lehetőséget.

Tökönrúgott Feleségek 2016.10.31. 11:20:14

@firg_firg: Teljesen jogos, amit írsz, de ha a "legismertebb" forradalmároknak, valamint az ÁVH-s sorkatonáknak ez volt az élete, mit lehet még írni? Egyébként olvasd el a könyvet, ami a 293 (lehet, hogy nem pontosan) '56 után kivégzett mártír életrajzát közli, max. 10 embert találsz, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Ez van. Viszont az jut az eszembe, hogy ebben a nagy kormánypropagandában hol van Iván-Kovács (a Corvin köz első parancsnoka - kivégezték, ellentétben Pongrátz-cal, aki megpattant és 2005-ben halt meg), és Angyal István, aki a börtönben írt gondolatai alapján szín kommunista volt (kivégezték 1958-ban)? És Szabó bácsi? Dudás József?

NGkiraly 2016.10.31. 11:20:23

@Tökönrúgott Feleségek: Reméljük a híváslistádat is meg mered mutatni az asszonynak :-)

GallaiG 2016.10.31. 11:21:13

@DFK:
"Kicsit olyan a poszt, mintha mentegetni akarná az ÁVH-sokat."

Nem kicsit, nagyon! Igazán megható a "meggyilkolt ávósok"-ról szóló hazug dicshimnusz.

Volt ugye a pénteki "karbantartás", meg van a "nemzeti, kommunistaellenes" csapat Kedves Vezérünk oldalán. Így máris összeáll a kép, miért nincs egy szó se arról, hogyan lőtték a pártszékházból a "szegény sorsú" ávósok a népet, a sérülteket ellátni próbáló mentősöket, a sajtósokat, a világhírű francia fotóst, akit a bentről jövő ávós lövések öltek meg. Az ő neve is "kifelejtődött" az írásból: Jean-Pierre Pedrazzini

hessenwinkel.wordpress.com/2012/10/19/jean-pierre-pedrazzini-az-1956-os-forradalom-fotoriportere/

Akinek a barátját, rokonát érte a bentről leadott, sunyi lövések sora, az mit érzett, amikor elhaladt az elfogott, ávós gyilkosok előtt? Vajon?

DFK 2016.10.31. 11:24:46

@króm nickel: nem igaz. A karhatalmisták ha sorállományúak voltak is, csak megbízható kommunisták lehettek. Ők mind a vörösterror kiszolgálói voltak.

DFK 2016.10.31. 11:27:42

@GallaiG: így igaz, itt a poszter és a komcsi kommentelők elhallgatják, hogy a pártházból a mentősökre is lőttek. Utána miért számíthattak kegyelemre, irgalomra? Bizony a pártház védői aljas férgek voltak.

DFK 2016.10.31. 11:31:34

Igen, az ostromlók között előfordultak köztörvényesként elítéltek (ami lehetett koncepciós ítélet is). De a pártház védői MIND bűnözők voltak.

Herczeg Sándor 2016.10.31. 11:32:56

Kedves kommentelők!

A következő sorok azoknak szólnak, akik ÁVH-barátsággal, vagy éppen a kommunisták iránti rokonszenvvel vádoltak meg. Nyilván tájékozatlanságból tették, s eddigi írásaim közül egyet sem olvastak el.

A tények makacs dolgok. Az, hogy az ostromlók közül többen köztörvényes bűncselekmények miatt ültek, semmit nem von le abból, hogy a forradalom egy önkényuralmi, autoriter rendszer ellen tört ki. Mindazonáltal a Köztársaság téren történt lincselést - ahogyan azt a cikkben is írtam - a korabeli forradalmi sajtó és minden felkelőcsoport egységesen elítélte.

Kár lenne tagadni, hogy ennek egyszerű sorkatonák is áldozatul estek. Nyilván megtagadhatták volna a parancsot, vagy netán átállhattak volna a felkelők oldalára, de ezt érdemes az akkori idők kontextusába helyezni, s úgy megnézni. Nem hiszem, hogy 2016-ban ezt mi helyesen láthatjuk.

Nem beszélve arról a tényről - s ezt is jeleztem az írásban - hogy a fennmaradt forrásokat is érdemes a helyén kezelni. A forradalmárok életrajzát például egy "Tiborc" nevű hozzászóló 2000-ben közölt anyaga alapján egészítettem ki, ami éppúgy lehet pontatlan, mint ahogyan egyértelműen elfogult és állampárthoz hű a Hollós-Lajtai könyv, melyből a védők életrajzi elemeit gyűjtöttem ki.

Aki pedig az előző rendszer, főképpen az ÁVH és a kommunista ideológia iránti rokonszenvvel vádol, óriási tévedésben van. Az akkor történteket mélységesen elítélem, de sokakkal ellentétben ez nálam nem okoz vakságot. Ennek bizonyítékait pont itt a blogon lehet megtalálni, s azok kedvéért, akik nem látnak messzebb az orruknál - néhány példa:

polipraktika.blog.hu/2016/10/18/tenyleg_kadar_janos_nepe_vagyunk

polipraktika.blog.hu/2016/04/04/akik_biszku_belat_istenitik

polipraktika.blog.hu/2015/06/01/a_biszku-ugy_25_ev_szegyene

polipraktika.blog.hu/2015/12/05/46_erv_biszku_bela_eletfogytiglana_mellett

polipraktika.blog.hu/2015/12/17/szembekopott_rendszervaltas

Üdvözlettel:

Herczeg Sándor

maxval bircaman BircaHang szerkesztőség · http://bircahang.org 2016.10.31. 11:43:37

@diopszid:

A történelem sosem tények halmaza, hanem interpretáció.

Tökönrúgott Feleségek 2016.10.31. 11:47:05

@maxval bircaman BircaHang szerkesztőség: Egyetértek, bár a "sosem" az túl kizáró kifejezés (imo).

GallaiG 2016.10.31. 11:55:44

@DFK:
Szerkesztő-kém a hozzászólásaink után rögtön bedobta a felezős trükköt: már nem első kattintásra jönnek be a hozzászólások a cikkel együtt közvetlenül, hanem egy másik linken, csak a hozzászólás feliratra kattintva láthatóak a kommentek. Máris max. fele-annyian nézik a hozzászólásokat, mint 20 perce: tiszta "nyereség".
Nemsokára a címlapról is eltűnik, bocsánat kedves bloggazda, ha ez az igazságra utalás ára!

Elhiszem, hogy nem az ávós gyilkosok oldalán áll a cikkíró, de nehogy már a forradalmi sajtó önkritikus tárgyilagossága szolgálja az ávós gyilkosok védelmét! Bizony, arra is gondolni kellene, kik mire használhatják az ember írását, akár - bármennyire is hihető - eredeti szándékán túl!

Lám, máris megjelent a moszkva-barát (-bérenc) trollcsapat, hogy megpróbálja, a kommunizmus bűneit relativizálni, és egy szintre hazudni a forradalmárokat a diktatúra népgyilkos mészárosaival!

Thomas Dantes 2016.10.31. 11:58:06

@NGkiraly: Nem, nem más. Mondtam már: fejezd be a hazudozást. Én tényekről beszéltem. Te semmit meg nem cáfolsz ,csak ismételgeted a Fidesz baromságait.
A 16 pontot olvastad? Mefesz? A különféle Munkástanácsok követelései? Nagy Imre?
Na? Ezek megvannak? Akkor mit hazudozol össze hogy nem baloldaliak?

Thomas Dantes 2016.10.31. 12:01:18

@GallaiG: Ilyet senki se csinált. Te állítasz valótlanságot, hogy Moszkva barát bérencek írnak ide. Te hazudsz. Senki nem próbálta a kommunizmus relativizálni, senki nem mondta hogy a forradalmárok olyanok mint a diktatúra mészárosai.
Te hazudsz, mert ilyesmit senki nem írt.

króm nickel 2016.10.31. 12:04:05

@DFK: "A karhatalmisták ha sorállományúak voltak is, csak megbízható kommunisták lehettek"
Rosszul tudod.
Ha valaki büntetlen előéletű volt, és munkásszármazású, akkor jó eséllyel sorozhatták határőrnek (zöld ávó), vagy karhatalmistának (kék ávó). A budapesti objektumokat 56-ban többnyire a zöld ávó katonái védték.

Thomas Dantes 2016.10.31. 12:10:44

1848-ban a többség, akik a forradalmat csinálták, illetve a reformer politikusok, gondolkodók nagy többsége nem akart totális ,,rendszerváltást" hanem a meglévő rendszer reformálását. Azaz, a királyság, a király marad, de felelős minisztérium, választás, stb.
Csak a radikálisok akarták már márciusban a király vesztét mint Petőfi egyébként. A trónfosztás kimondása jóval később már más okból történt.
De 1789-ben a forradalom elején a többség nem akarta a királyság eltörlését csak a abszolutizmus végét, reformokat! ételt! alkotmányt, a harmadik rend nagyobb képviseletét, stb.

A legtöbb forradalomban ez már csak így van, eleinte csak a fennálló rendszer megreformálásáról van szó, és nem a megdöntéséről, és általában a rendszer megdöntését akaró radikálisok vannak kisebbségben. Az már más kérdés, hogy a későbbiekben a forradalom hogyan folyatódik, radikalizálódik-e.

Tehát mégegyszer: 1956 is reformálásról szólt.

Mit követelt a tömeg? Nagy Imrét. Ki volt Nagy Imre? Egy ismert kommuniusta politikus, aki enyhítést, reformokat, ,,emberarcú szocializmust" akart.
Akkor mi az hogy nem baloldali dolog volt? Ki volt jobb oldali? Nagy Imre? Jobbos komcsi? Olyan nincs. Akik Nagy Imrét akarták a kormányba? Tehát a nem baloldali érzelmű tömeg, a vérbalos Nagy Imrét akarta?
Ne vicceljünk már.

NGkiraly 2016.10.31. 12:41:58

@Herczeg Sándor: A Tisztelt Poszt-tolónak igaza van abban, hogy ezen első és egyetlen általam ismert anyaga alapján ítéltem meg. A beidézett további anyagok alapján mentesítem az elfogultság gyanúja alól, valószínűleg a forrásokkal lesz a probléma.
Ugyanakkor jóval többen vettek részt a téren zajlott eseményekben (éppúgy, mint 2006-ban, akkor sem volt a többség futballhuligán és nem volt minden rendőr liberálisbérenc, mégis tudnánk egy ilyen összeállítást készíteni), így szerencsétlen az összeállítás.
Viszont Dézsy filmjéből kiderül, hogy jóval többen voltak a pártházban annál, mint ahányan a pártház elestekor a nép kezére kerültek. Itt jön a képbe a titkos börtönök kérdése, a pártház védőinek krémje az első emeleti tanácsterem mögötti titkos lépcsőn keresztül távozott a pincerendszerbe (a film végén a téren folytatott fúrás igazolja a pincerendszer létezését).
A liberális (nemsokára zöldpárti és viccpárti) trolloknak pedig csak annyit válaszolnék, mivel Horthy vagy Szálasi ekkor már nem volt a magyar közélet része, így maradt Nagy Imre, mint alternatíva. 1848 kapcsán pedig nem ártana tenni egy nemzetközi kitekintést: az 1848-as forradalmi események nem hasonlíthatók az 1956-os eseményekhez.

Thomas Dantes 2016.10.31. 13:17:35

@NGkiraly: Még szerencse, hogy Szálasi a nyilas háborús bűnös nem volt a magyar közélet része.
Ismételten állítasz valótlant. Nagy Imre népszerű volt, és nem azért mert nem volt más alternatíva, hanem mert Rákosival szemben népszerű intézkedéseket vezetett volna be 56 előtt.

Igenis össze lehet hasonlítani minden forradalmat egymással. Ez nem úgy van ,hogy te kijelented márpedig nem.

A titkos pincerendszer létét eddig semmi nem igazolta. Nem mondom hogy nem létezik, de eddig nem találtak rá bizonyítékot.

A liberálisozás meg csak azt mutatja, hogy mennyire egy Fidesz-droid vagy. Nem is érted a fogalom jelentését. A kit bites agyadban vagytok ti jók , meg mindenki más aki gonosz liberális. Na ez nem így van.
Például a reformkor nagyjai, mind libsik voltak. De szívás mi? Az a rohadt lipsi hazaáruló Széchenyi....vagy hogy gondoltad?

Jó oké, tudom én ,hogy a Fidesz megmondta a libsi az ellenség, így mindenki aki nem Fideszes az ellenség és libsi
Ki is mondta hogy aki nincs velünk az ellenünk van? Na? Ki csinált folyton hazug ellenségképet? Rákosi.

És hát persze bizonyítani a hülyeségedet, hogy márpedig nem a baloldal csinálta 56-ot nem sikerült, éls még csak véletlenül sem vagy képes érdemben reagálni.

NGkiraly 2016.10.31. 14:26:07

@Thomas Dantes: Látom ráhibáztam ki vagy :-)
Nagy Imre élelmezési miniszter nagyon népszerű lehetett amikor elrendelte az ún. "padlássöprést". Legalább utánanéznél mielőtt valamit állítasz.
Fentebb alátámasztottam a pincerendszer létezését. A fúró a székház előtt megállt, közműtérképen nem jelölt beton műtárgyba ütközött. Cáfold meg, de előbb nézd meg a videót.
Igen, ha így tetszik Fidesz-droid vagyok mert van értékrendem, származásom, tartásom és még nagyon sok minden más, amit értelmezni sem tudtok.
Rosenfeld Mátyás azt hiszem inkább nektek lehet példakép,ez látszik a kommunikációdból. Eddig mit bizonyítottál? Azt amit fentebb leírtam mint feltételezést már mind bebizonyítottad magadról. Mellőzöm a további reakciót, mindenki leszűrheti a tanulságokat ha végigolvassa a kommenteket.

David Bowman 2016.10.31. 14:36:17

Szerencsétlen bakák voltak a "járulékos áldozatok".

Nagyorrú Barbi 2016.10.31. 15:28:00

Meg kéne kérdezni a büdös bolsikat is. Lendvai elvtársnő, kovács elvtárs,stb.stb...Ugyan szóljanak már hozzá az atv-n...

Etniez 2016.10.31. 16:46:22

Elég érdekesnek látszik ez a felsorolás, felmeríti a válogatás gyanúját.
Egyik oldal csupa börtönviselt vagy ex-kurva, a másik oldal meg tisztalelkű galambászok gyülekezete.
Gyanítom, hogy a teljes igazság valahol a kettő között lehet, mindkét oldalon.

Etniez 2016.10.31. 16:47:02

@Etniez: Azt meg ne felejtsük el, hogy a történelmet mindig a győztesek írják, így tekintsünk a periratokra és jellemzésekre.

Thomas Dantes 2016.10.31. 16:57:43

@NGkiraly: Mégis mire hibáztál rá, Na ki vagyok? Hát a hülyeségedtől ki vagyok az biztos.
Tudod mi hiányzik még? Dobd be, hogy Soros ügynök. Az kéne még.

Nem támasztottál alá semmit, és az értő olvasás sem megy. Azt írtam, nincs rá bizonyíték, nem állítom hogy nem létezett a pincerendszer, de jelenleg nincs rá bizonyíték. Nem sikerült felfogni.

Még csak véletlenül sem példaképem Rákosi, még csak baloldali sem vagyok, nem hogy kommunista. Gratulálok, újabb agyatlan hülyeség. Hogy sikerül ilyeneket szülni? Honnan jön ez?

De egyébként így van. Mindenki leszűrheti a következtetést, annyit hazudsz, hogy az már külön díjat érdemelne.

És nem, továbbra sem sikerült bizonyítani hogy nem baloldali forradalom lett volna 56.
Az hogy libsizel meg hogy azzal személyeskedsz ,hogy Rákosi a példaképem,attól még nem lesz igazad.

De megismétlem: 16 pont
Mefesz
Nagy Imre
Munkástanácsok követelései

Na csak ennyi.

A liberalizmus továbbra sem egyenlő Rákosival, vagy AVH-val, vagy Rákosiék világnézetével, sőt azzal ellentétes.

wartburg1963 2016.10.31. 19:13:42

@DFK: Az auschwitzi irodisták többnyire a foglyok voltak. Ne beszélj baromságokat.
A témához szólj hozzá (ha tudsz), de ne csúsztass, ne relativizált, ne hazudozz, kérlek - köszönöm!

wartburg1963 2016.10.31. 19:54:47

Látom, sokan nem tudnak mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy ötvenhat a maga tizenhárom napjával időben is, célkitűzéseiben is, s résztvevőiben/vezetőiben is változó és heterogén volt. A kezdeti, baloldali (ma úgy mondanánk: reform-)értelmiség, jórészt egyetemisták, az értelmiség és a szervezett-szakszervezeti munkásság által indult és vezetett felkelés arculata, jelszavai napról-napra változott. Sajnos minden forrás, dokumentum azt igazolja, hogy az ostromlók és a későbbi lincselők között finoman szólva is felülreprezentáltak voltak a börtönből kiengedett, illetve korábban büntetett előéletű fegyveresek. S az is tény, hogy a nép haragját (ezúttal is) egyszerű sorkatonákon vezette le. Mindez nem változtat azon, hogy az ÁVH tömegesen követte el a törvénytelenségeket - jellemzően ezek legsúlyosabb áldozatai sokszor maguk is kommunisták voltak (Rajk, Szőnyi, Szalai). El kell szakadni a fekete-fehér "igazságoktól", mert így még egy kevésbé összetett és heterogén történelmi eseményt sem lehet értékelni, megérteni, megítélni.
A bloggerhez (H.S.):
"Mindazonáltal a Köztársaság téren történt lincselést - ahogyan azt a cikkben is írtam - a korabeli forradalmi sajtó és minden felkelőcsoport egységesen elítélte."
A kor sajtóját átolvasva egyébiránt én nem találtam nyomát ennek. A másnapi Népszava például így ír:
"A szürke fodros felhők mögül előkúszik a nap. Meleg sugarai végigsimogatják az utca népét. Béke és csend honol mindenütt. A járókelők hosszú sora lepi el a gyalogjárót, az úttestet. Mosolyognak az arcok, ragyognak a szemek. Vége a harcnak! De van, ami még emlékeztet rá. Az úttest közepén hét-nyolc töröttablakú, golyószántotta villamoskocsi áll. Vádló emlékei az elmúlt napoknak." Ennyi. Pedig a lábuknál fogva felakasztott holttestek napokig ott lógtak a tér fáin. Hasonlóképpen nem emlékszem, hogy egyébként a szintén MDP-vezetőségi tag Nagy Imre dokumentálhatóan elítélte volna a lincseléseket. De természetesen szívesen veszem, ha belinkelsz olyan cikket, ami az általad leírtakat támasztja alá.
Komoly-komor téma, jó lenne (hamis) mítoszok és aktuálpolitikai lózungok helyett érdemi hozzászólásokat olvasni itt.

Árkászati Hadimérnökség 2016.10.31. 22:33:08

Azt mondjátok, interpretáció.
Hát akkor Mező Imrét hogyan interpretáljuk?
Egész életében kommunista felforgató volt, aki a spanyol polgárháborúban moszkovita kommunistaként vett részt, nemcsak a fasiszta-falangista Franco ellen harcolt, de a nem kommunista, modernizáló, liberálisokból, polgáriakból, anarchistákból, demokratákból, "trockistákból" stb. álló oldal ellen is fellépve (ld. Hódolat Katalóniának, ld. Gerő Ernő, "a barcelonai mészáros"). Aztán megjelent Párizsban, a francia kommunista-sztálinista párt "küldötteként", pártutasításra, hogy a sztálinisták részt szerezzenek a felszabadításból, ellenpólussá lehessenek, politikai tényezővé válhassanak a nemzeti, a polgári, a katolikus, a konzervatív, a liberális stb. ellenállással (és a belőlük újra kinövő politikai pártokkal) szemben. Meg persze a Szabad Franciaország nyugat által elismert és támogatott katonai és politikai erejével szemben, a nyugati szövetségesekkel szemben.
Nagy Imrét hogyan interpretáljuk?
Persze, hogy Rákosi és a rákosisták ellen lehetett őt zászlóra tűzni. Miért is? Mert rendes politikai ellenfelek már nem voltak. Emigrációban vagy börtönben (sokan közülük szovjet börtönben) vagy táborban (sokan közülük szovjet táborban) voltak a magyar nem-kommunista politikusok, vagy halottak voltak, legtöbben nem öregségük vagy betegségük miatt voltak halottak, hanem a Mező-féle sztálinisták miatt.
Mintha '89-ben csak Kádár és Grósz között lehetett volna választani.
Éppen ezért nyomultak a nem kommunista ellenzékiek, hogy az MSZMP-s "reformkörökkel" és "reformkommunistákkal" (akik hagyományaik miatt nyilván megengedőek lettek volna a kádáristákkal és kommunista vágányon tartották volna az országot) szemben megjelenjen az EKA és a többi szervezet, és a "reformból" "rendszerváltás" legyen.
Még így is egy rakás fos lett, nem nyugat és demokrácia, hát mi lett '56-ban, amikor elit tekintetében csak az "egyikfajta" és a "másikfajta" sztálinista garnitúra közti választás merülhetett fel.
Nagy Imre is egy mocskos sztálinista volt, csak egy másik mocskos sztálinista, Rákosi ellenzéke volt. Irónikus, hogy egy harmadik mocskos sztálinista, Kádár János nyírta ki. Az a Kádár, aki maga is ölt már korábban mocskos sztálinistát, Rajkot, és akit Rákosi akart kinyírni.
És akinek ebből a mocskos sztálinista körtáncból elege lett, az szépen kiment az utcára, és megpróbált annyi kommunistát megölni, amennyit csak lehetett.
Ez pedig az '56-os forradalmi események egyik interpretációja.
A bűnözői múltról annyit, hogy a diktatúrák kedvelt eljárása a politikai (gyökerű) állásfoglalásokat és tetteket köztörvényes szósszal leönteni, és így diszkreditálni, kompromittálni azokat, akik a "rendszerrel" szemben állnak. Példa? Példa lehet a kétkezi munkájából önmaga uraként megélni szándékozó szakképzett vagy ügyes "maszek", aki úgy lóg ki a rendszerből, hogy "közveszélyes munkakerülő", "csavargó", példa lehet a "100%-os részvételű" "választásokon" részvételre buzdító apparatcsikot a picsába hangosan elküldő "garázda", példa lehet a "feketéző", a "népgazdaság megkárosítója", aki próbálta a tetőcserepet "megszerezni" a házára, vagy a "megszerzett" cserepet svarcban elszállíttatni a házához, amikor csak állami vállalatok szállíthattak állami teherautón.
Amúgy ennek a cikknek egyik lehetséges interpretációja az, hogy a sztálinista, vagy a későbbi kádári retorikával leírtak (pl. fehér könyvek) kritikátlan beidézésével be akarja sározni '56 nem-kommunista résztvevőit, és mentegetni akarja azokat, akik ellen fellázadtak (e cikkben Mező Imre, a sztálinista felforgató, aki jutalomként kapta pozícióját, és a Mező Imrék, Rákosik, Gerők, Kádárok, Rajkok, Nagy Imrék, Farkas Mihályok, Piros Lászlók kiválasztási mechanizmusa szerint sorozott és kiképzett ÁVO-ÁVH-karhatalmistákat.
Zárójel 1.: a karhatalmista, aki a sztálinista-rákosista ávós kiképzés után még hordta az ávós gúnyát, és azt 1956. október 23. után egy héttel (ami alatt történt pl. az első szovjet roham, a 25-i Kossuth téri sortűz avagy "véres csütörtök") az nem ártatlan kórista, ahogy Berecz elvtársék szerették volna láttatni még a '80-as években, és biztos, hogy vagy vér tapadt a kezéhez, vagy akarta, hogy vér tapadjon (ld. Kucsera Zoltán "ártatlan", "sorozott" mesterlövész és az arcon-fejbe lőttek, illetve a szintén bentről lelőtt mentős).
Zárójel 2.: Nagy Imrét a sztálinista kommunisták az első "demokratikus" kormány belügyminiszterévé erőltették. Tőle Rajk, majd Kádár vette át a stafétát, szintén finom emberek. Nagy a '30-as évek szovjet sztálini hatalmi iskoláját járta. Ha nem a sztálinista ördög maga, akkor is legfeljebb egy bukott sztálinista angyal. Csak azért tekinthetnek rá üdvözítőként, mert Kádár őt hirdette ki főbűnösnek, és november 4-ével elveszett annak lehetősége, hogy kiderüljön róla, ki is valójában. Így legkevésbé éppen azt tudjuk, vezetőnek milyen lett volna. De hogy milyen volt, azt tudjuk. Egy sztálinista rohadék volt, csak éppen a legkevésbé rohadék a többi rohadék közül.

Árkászati Hadimérnökség 2016.10.31. 23:23:02

@wartburg1963:
1. felülreprezentált bűnözők - a diktatúrák köztörvényes bűnné tesznek olyan cselekményeket, ami rendszerük működésével vagy működtetésével ellentétes, aztán a rendszerrel szemben állókra köztörvényes bűnözőkként hivatkozva diszkreditálják őket - ld. feketézés, közveszélyes munkakerülés, csavargás, népgazdaság megkárosítása stb. Ne higgyünk annak a bűnlajstromnak, amit egy diktatúra állít össze, másrészt ne higgyük, hogy fegyvert ragadni könnyű - biztos, hogy többen lesznek a felkelők között, akik "bűnözői karrierjük" csúcsaként ragadnak fegyvert, mint akik a politikai véleménynyilvánítás gyakorlati formájaként győzik le félelmüket.
A felsorolt lincselők közül három is az oroszlányi rabmunkából került ki. Olyan kényszermunkások, akiket a világ egyik legrosszabb munkahelyére az ÁVH-sokkal terelt a sztálini hatalom. Ha valódi bűnözők voltak, ha politikai elítéltek, nem lehet tőlük elvitatni a jogot, hogy fogva tartóikra fegyvert emeljenek. Mert egy héttel korábban bizony azok emeltek rájuk fegyvert, és nem egyszer meg is húzták a ravaszt. Esetükben nem lincselésnek kell mindezt tekinteni, hanem rabszolgalázadásnak.
2. ártatlan sorozottak - a rendszer szempontjai szerint kiválasztott, kiképzett, jutalmazott, hűségre nevelt és karrierjükben elindított ÁVH-sok. Öt nappal a parlament előtti véres csütörtök, hat nappal a szovjetek első bevonulása, hét nappal a rádiónál történtek (mentőautón szállított fegyverek), hét nappal az ÁVH mozgósítása (Gerő) után miért lehet még ma is hinni az ÁVH-sok ártatlanságában?
Nézzék meg az A másik ember vonatkozó részletét. 1987-ben nem volt kérdés, hogy Kósa Ferenc megmutathatja-e az '56-ban mentőautóban cirkáló ÁVH-sokat. Maga a kádári rendszer ismerte el és tette közzé, amint ÁVH-sok éppen nem menekülnek, hanem vadásznak a budapesti utcán. Szép alakítás Eperjestől és Varga Zoltántól.
3. Rajk és a többi sztálinista csak az ÁVO leghíresebb áldozatai voltak. De a kulákok, a kitelepítettek, a nem sztálinisták (kisgazdák, konzervatívok, liberálisok), az agyonvertek-bebörtönzöttek-megfélemlítettek ezrei, az egész nyomorult, besúgásba, félelembe, némaságba süppedt, disszidenseitől, reményétől, emberségétől megfosztott ország, a nyolc-tíz évüktől megfosztott milliók is az ÁVO-ÁVH áldozatai. Annak az ÁVO-ÁVH-nak az áldozatai, aminek tagjai, tisztjei, altisztjei, hivatásos és sorállománya éjjel-nappal izzadva verte a foglyokat a börtönben, lőtt a határon kimenekülőkre, lőtt a kitelepítésből, a munkatáborokból kiszökőkre, kísérte a kényszermunkásokat a bányákba.

DFK 2016.11.01. 04:35:42

@wartburg1963: nem én, hanem te és elvbarátaid relativizáltok:kicsinyítítek a komcsi terroristák bűneit. Már ha nem ártatlanoknak tekintitek őket.

wartburg1963 2016.11.01. 10:08:42

@Árkászati Hadimérnökség:
Senki nem tekintette-tekinti ártatlannak az ÁVH-t. Ilyet sem a blogger, sem az épeszűbb, objektívabb kommentelők, sem pedig én magam nem írtam. Ugyanakkor a köztársaság téri (és más, pl. miskolci) lincselések elkövetőire hősként, vagy akár jogos igazságtevőként tekinteni semmiképpen sem lehet.
"a diktatúrák köztörvényes bűnné tesznek olyan cselekményeket, ami rendszerük működésével vagy működtetésével ellentétes, aztán a rendszerrel szemben állókra köztörvényes bűnözőkként hivatkozva diszkreditálják őket" Már megbocsáss, de ezeknek az embereknek egy része valóban köztörvényes bűnözőként ült korábban (ahogy ezt maguk sem tagadták soha). Lopást, betörést a "népgazdaság megkárosításaként" relativizálni szerintem felesleges és hamis mítoszgyártás. Ahogy nyilván a kivégzett védők sem voltak bűntelenek - de ilyet, ismétlem, nem is állított senki. Ugyanakkor nem véletlen, hogy hasonló cselekményekre csak október vége felé került sor, amikor megnyíltak a börtönök kapui. A rádió ostrománál kétszer ennyien estek el, mégsem ez vált mementóvá. A Szabad Nép székház korábbi elfoglalásakor szintén nem történt lincselés.
Valamiért hajlamosak vagyunk fekete-fehérben gondolkodni, s forrásdokumentumok, könyvek olvasása, megértése és értékelése helyett sztereotípiákban gondolkozni. A múltban és a jelenben egyaránt. S érvek, vita helyett relativizálni, majd komcsizni, zsidózni, nácizni - ki-ki ízlése szerint: tessék visszaolvasni a kommentek között! Pedig most diktatúra sincs, amely elvárná, megkövetelné az ilyesfajta egydimenziós gyűlölködést - akkor miért tesszük?
A vitát lezárva egyébként egyetlen gondolatom lenne még:
Meggyőződésem, hogy ötvenhat két dolog miatt nem tudott valódi, tartalommal megtöltött ünneppé-megemlékezéssé válni, gyökeret ereszteni mind a mai napig:
egyrészt még történelmileg nagyon kevés idő telt el azóta, másrészt (s ezzel összefüggésben) a történetírás és a nemzeti emlékezet még mindig kevéssé tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy a magyar társadalom igen erősen ambivalensen viszonyul ötvenhat előzményeihez, a tizenhárom nap eseményei alatt megélt konkrét élményekhez, emberi és családi tragédiákhoz, de talán leginkább utóéletéhez (gyk: az azt követő konszolidációhoz és magához a Kádár-rendszerhez).
Ahogy írtad is: ötvenhat szereplői nem a semmiből teremtődtek, s akkor még a legfontosabbat, az ötvenhat előtti, alatti és utáni történéseket leginkább meghatározó nemzetközi és külpolitikai eseményeket még nem is említettük. Ezek értése-értelmezése nélkül ötvenhat valóban csak tartalmatlan, lyukas-zászló lengetéssé silányul az emlékezetben. Pedig szerintem többet érdemelne.
Végezetül hadd ajánljak két, a korszakkal foglalkozó könyvet.
Borhi László: Nagyhatalmi érdekek hálójában
Eörsi László: Köztársaság tér 1956

Árkászati Hadimérnökség 2016.11.01. 13:56:46

@wartburg1963: igazad van, kicsit alulfogalmaztam. Nem hiszem, hogy mindenki rendszerellenes volt, akit tolvajlásért lecsuktak a sztálinista diktatúrában, vannak köztük igazi, rendes bűnözők is. De tudom, hogy annak a diktatúrának is kedvelt eljárása volt köztörvényesíteni a rendszerellenes viselkedést (erre hoztam a példákat), és tudom, hogy Kádáréknak, mint sztálini rendszer szülötteinek nem okozott nehézséget kritika nélkül idézni a sztálini-rákosista diktatúra irataiból, hogy bárkinek a bűnösségét és bűnös előéletét bizonyítsák.
Az ÁVH-s sorozottak sem mind voltak rohadékok, de olyan környezetben képezték ki őket, olyan pályákra állították őket, ami bőven adott lehetőséget bűnössé, mai értelemben háborús, emberiesség elleni bűnöket elkövető bűnössé válni. Ha ehhez hozzávesszük azt, kik működtették az ÁVH-t, kik válogatták, képezték és irányították a sorállományt, ez a feltételezés erősödik. És ha olvassuk, nézzük a gyakran Kádáréktól is hitelesített bemutatását a rendszer ÁVH-s kiszolgálóinak, akkor ha nem is megengedjük, de logikusan beláthatjuk, hogy sok embernek volt oka arra, hogy elégtételt vegyen.
Moldova, Kádár kutyája többtízezres példányszámban adta ki az ÁVH apológiáját, riportköteteiben, regényeiben, az általam ajánlott filmben 1987-ben leforgatták, 1988-ban bemutatták az ÁVH '56-os működését (is), olvashattuk Faludyt, más, szintén Kádár-kori alkotásokból sem cenzúrázták ki a rohadékok rohadékokra jellemző viselkedését.
Meg persze rokonaim személyes emlékeit is hallhattam nem egyszer, hogyan verték, hurcolták el, fosztották ki, alázták meg őket az ÁVÓ-sok, hogyan és hol őrizték őket.
Persze Kádárék idején időnként odadobták koncnak az ÁVH-ügyet, jelezni kifelé, hogy tudnak ám ők rosszabbat csinálni, mint Kádár diktatúrája, befelé, hogy az elhajlókat hogyan tudják beáldozni. Erre (és csak erre) volt jó az MSZMP '62-es határozata az ÁVH felelősségének megállapításáról és a felelősök számonkéréséről - amit persze nem hajtottak végre, csak zsarolási alapnak használták, egyik rohadék a másik sakkban tartására.
Mindenki tudta, maguk az ÁVÓ-s és ÁVH-s sorállomány is, maga a sztálini propaganda hirdette, hogy a proletárdiktatúra legfőbb terrorszervezete az ÁVO-ÁVH. Nemcsak metaforikusan fogalmaztak ("Pártunk Ökle"), hanem a marxi-lenini-sztálini képezdékben hirdették, hogy a kommunizmusba történő átmenet gyorsítása és a sztálini párt hatalmának megteremtése érdekében van szükség a pártállam terrorszervezetének működtetésére.
És ezt nemhogy elhallgatták a besorozottak előtt, hanem beleverték a fejükbe. Aki ezt végighallgatja, és nem mer kilépni, még csak simán gyáva. De aki a kormány különböző felhívásai és rendeletei (25-én rendelet a feloszlatásról, 28-án Nagy Imre rádiófelhívása), az mi?
Kucsera őrvezető mesterlövész meg a fejlövések után örüljön, hogy a géppisztolysorozat megkímélte attól, hogy lelkiismerete kínozza élete végéig.
Volt mitől félniük, de a forradalom konszolidációs próbálkozása idején, amikor már rég elpucolhattak volna, az emeleten mesterlövész állást elfoglalni (és oda beosztani valakit) joggal alapozta meg a félelmet attól, hogy ha alul maradnak, akkor tényleg kíméletesebb megoldás nekik az ablakon kiugrani, mint bevárni az ostromlókat a folyosón. Ez olyasmi lehetett, mint a széles körben osztogatott és fogyasztott ciánkapszula tizenegy-tizenkét évvel korábban.
Ez sem relativizálás és összemosás. Ugyanis szerintem az egyik ember rohadékságát más ember rohadékságával hasonlítani nem relativizálás, hanem tiszteletadás azoknak, akik mindkettőhöz képest tisztességesek maradtak, kimondása annak, hogy a mocsokság világnézeti levezethetőségétől függetlenül mocsokság.
Igen, nem ítélem el azokat, akik a fekete egyenruhásokat akasztották '45-ben, és azokat sem, akik az ÁVH-sokat '56-ban. Miután a kormány felszólította az ÁVH-t a fegyverletételre, és miután ennek ellenére nemcsak kitartottak eszméik mellett, de belelőttek a tömegbe, számomra egyértelmű, mit vállaltak. Amit Bormann, például, meg Göbbels, meg Himmler, meg Hitler. Hogy két évvel korábban tisztességesek és ártatlanok voltak, nem számít, ahogy sztálinista, kommunista meggyőződésük sem.
Csak az aznapi tisztességtelenségük.
Van, akinek ezután jut bűnhődés, vezeklés, megtisztulás, nekik a golyó és a kötél jutott, helyben. Van, akiknek tisztességes eljárásban kiszenvedett igazságszolgáltatás, büntetés és hosszú öregség, nekik a jogosan felháborodott tömeg bosszúja.
Persze ez igazságtalan, de egy pillanatra engedjük el a képzeletünket.
1941-45-ben Európa-szerte náci bűnösöknek tartott embereket kötöttek fel a fára, a lámpavasra. Az elkövetőket, mármint akik felkötötték őket, akik előtte verték őket, akik eldöntötték, hogy megölik őket, nem büntették meg. Tudjuk, hogy ha visszajöttek a nácik, bosszút álltak, elképzelhetjük, hogy ha a nácik győztek volna, bosszút álltak volna. Ezt mutatja a példa.
Akkor azok, akik a sztálini terror csúcsszervének, az ÁVH-nak a tagjait meglincselőkre halálbüntetést szabtak ki, minek is tartsam?

pityke45 2018.10.31. 09:24:52

nagyon jó sikerült írás, és nagyon tetszett, jól kiemeli a lényeget