Mert a politika is lehet érdekes

PoliPraktika

Ez volt az első igazi koncepciós per

2016. augusztus 20. - Herczeg Sándor

1934. december elsején egy Leonyid Nyikolajev nevű fiatalember lelőtte Szergej Kirovot, a bolsevik párt leningrádi szervezetének főtitkárát. A rendkívül népszerű politikus elleni merénylet adta meg az alaphangot Sztálinnak arra, hogy megnyissa a koncepciós perek sorát, melynek gyakorlatát később az összes csatlósállam átvette. Az elsőre - melyre 80 éve, 1936. augusztus 19-i kezdettel kerítettek sort - rögtön 16 halálos ítélet jutott. Hat nappal később, augusztus 25-én, az összes vádlottat kivégezték.

A pert öt nap alatt zavarták le Moszkvában, többük esetében olyan pártembereket állítva a bíróság elé, akik közül sokan már nem is számítottak aktívnak. A tizenhat vádlott közül kiemelkedett G. E. Zinovjev és L. B. Kamenyev, akik korábban még a hármas pártvezetés gyakorlatát szorgalmazták Sztálinnak, látva annak autoriter vezetési stílusát a kialakuló személyi kultusz árnyékában. A rendszer sem őket, sem a többieket nem kímélte, kegyelemre egyikük sem számíthatott az első koncepciós perben, amelyet később számos előre eldöntött kimenetelű tárgyalás követett. Sok esetben úgy, hogy a megvádoltak olyan cselekményeket is elismertek, melyekhez semmilyen közük nem volt, azokról nem is tudtak. A koncepció 1945 után szinte mindenhol ugyanaz volt, a szovjet generalisszimusz hasonlóan irányította a bíróságokat, mint Rákosi Mátyás Magyarországon. A sztálini terror első, törvényi köntösbe bujtatott áldozatainak többségét csupán 1988-ban rehabilitálta a Szovjetunió, melynek akkor már alig három év volt hátra a létezéséből.

zinovjev_kamenyev.jpg

A két "főbűnös": Zinovjev és Kamenyev

(a kép forrása: moscowtrials.weebly.com)

Grigorij Jevszejevics Zinovjev (1883 – 1936)

A marxizmus-leninizmus egyik fő ideológusa korábban is megjárta Sztálin börtöneit, hiszen már 1933-ban lecsukták. Onnan még kiszabadult és újságíróként dolgozott, de nem hagyta abba vezérének dicsőítését. Ez sem segített rajta, pedig még a börtönből is megígérte, hogy bevallja a Kirov elleni merényletben való részvételét. A többi vádlottal együtt 1936. augusztus 25-én agyonlőtték. 1961-ben már szóba került a rehabilitálása, de ez végül csak a XXVIII. pártkongresszuson történt meg 1988-ban.

Lev Boriszovics Kamenyev (1883 – 1936)

A per másik nagyágyúja a párt politikai és központi bizottságának is tagja volt, s a teoretikusok között tartották számon. Őt már 1927-ben kizárták a pártból, ahová 1928-ban még visszavették. Trockijjal ápolt kapcsolata azonban nem maradt titokban, ezért Szibériába száműzték, ahonnan 1933-ban egy irodalmi intézet vezetésére tért vissza. Nem volt különösebben aktív, de Sztálin nem felejtette el korábbi tetteit és őt is elővette a később „tizenhatok pere” néven elhíresült tárgyalásba. Még annak tükrében is Sztálin követésére buzdította gyermekeit, hogy sejtette kivégzését. Nem is kerülte el a sorsát. Főbe lőtték.

Grigorij Jeremejevics Jevdokimov (1884 – 1936)

Az élelmiszeripari népbiztosként is tevékenykedő politikus, a korai forradalmárok közé tartozott. Őt is elítélték már korábban, hiszen 1927-ben kizárták a pártból, majd 1928-as visszavételét követően 1934-ben letartóztatták, s nyolc évet kapott. Két évre rá mégis hitt Sztálin azon ígéretének, hogy megkímélik az életét, ezért beismerte az összeesküvést, s magára vette a trockizmus vádját is. Hiba volt. Augusztus 25-én az ő feje mögött is eldördült a halálos lövés.

Ivan Nikitics Szmirnov (1880 – 1936)

A különböző vezetői posztokat betöltő bolsevik politikus egyes információk szerint korábbi népirtásokban is szerepet vállalt, majd Zinovjev közvetlen munkatársa lett, később pedig postaügyi népbiztosként tevékenykedett. 1923-tól Trockij nézeteit vallotta, majd önkritikát gyakorolt, de a száműzetést nem kerülte el. A nehéziparban töltött évek után 1933-ban újra elővették és öt évre ítélték. 1936-ban bekerült az első koncepciós per vádlottjai közé, a verdikt számára is a főbelövés volt. Társai többségéhez hasonlóan 1988-ban rehabilitálták és visszavették a pártba.

Arutunovics Vagarszak Ter-Vaganian (1893 – 1936)

A per idején 43 éves politikus az örmények kommunista pártját vezette 1936-ban és Sztálin útjában állt, ezért ültette a vádlottak padjára. Rajta sem segített a „beismerés”, melynek során bevallotta, hogy egy sor magas rangú pártvezető ellen szőtt merényletekben játszott döntő szerepet. A többiekkel egy napon végezték ki.

Ivan Petrovics Bakajev (1887 – 1936)

A politikus a pétervári szovjet titkára volt már az októberi forradalom idején is.  A központi bizottság tagjaként 1920-tól Zinovjev munkatársa volt. Tizenhat társához kísértetiesen hasonlóan, 1927-ben zárták ki a pártból, s később már nem is játszott döntő szerepet. Kirov halála után azonban újra elővették az ügyét, s összeesküvéssel vádolták meg. Az ítélethozatal másnapján kivégezték.

Szergej Vitaljevics Mracsovszkij (1883 – 1936)

A hadsereg szolgálatában álló bolseviket Trockij egyik legszorosabb munkatársának tartották. A perben elvállalta a rá kiosztott szerepet, sőt azt is elmondta, hogy 1929-es, száműzetéséből való visszatérését követően csak a látszat kedvéért állt a hatalom mellé. Ennek megfelelően kapta meg a halálos ítéletet, melyet 24 órán belül végre is hajtottak rajta.

Jefim Alekszandrovics Dreitzer (1894 – 1936)

Az első világháborúban katonaként szolgáló Dreitzer 1917-ben már szovjet forradalmár volt, később pedig a Vörös Hadsereg tisztje lett. 1923-tól Trockij hívei közé számított, sőt személyi testőre volt. Kínában is megfordult katonai tanácsadóként. Ő nem adta olcsón a bőrét, hiszen több hét kínzás után „vallotta” be a az összeesküvést. 1936. augusztus 25-én lőtték fejbe, s a családja sem úszta meg, hiszen legtöbbjüket Szibériába száműzték.

Eduard Szolomonovics Holtzman (1882 – 1936)

A lengyel származású kommunista nagyon korán kapcsolatba került a párttal, s később Trockij követője lett, ennek eredményeként 1927-ben őt is kizárták. Visszakerülése után egy állami cégnél kapott megbízást, azonban 1936-ban régi ügyei miatt újra előkerült és 1936 elején letartóztatták. Tagadta a vádakat, de ez nem segített rajta. A többi vádlottal azonos napon kapta meg a halálos lövést. 1988-ban őt is rehabilitálták.

Iszak Isszajevics Reingold (1896 – 1936)

A párt gazdasági és pénzügyi vonalán sok megbízatást kapó Reingold 1927-ben jutott a kizárás sorsára, majd 1928-ban visszavonta korábbi nézeteit és sikerült más pozíciókat kapnia. Trockijhoz fűződő viszonya azonban nem merült feledésbe, ezért 1934-ben ismét lakat alá került, 1935-ben pedig ismét távoznia kellett. Egy évvel később a tizenhatok perében vádolták meg merényletek előkészítésével és ellenforradalmi terrorista szervezetekben való közreműködéssel. Kivégezték. A tárgyalást 1988-ban felülvizsgáló pártkongresszus rehabilitálta.

Richard Vitoldovics Pickel (1896 – 1936)

Pickel szintén 1917-ben csatlakozott a forradalomhoz, majd a Vörös Hadsereg tisztjeként teljesített szolgálatot politikai komisszárként. Zinovjev belső köréhez tartozott, ezért 1927-ben ő is a kizárás sorsára jutott. A Kirov-gyilkosságot követően terrorista csoport szervezésével gyanúsították meg, ezért 1936-ban a per részese lett. A többi vádlotthoz hasonlóan agyonlőtték.

Valentin Pavlovics Olberg (1907 – 1936)

A zürich-i születésű, a német trockista vonalhoz köthető fiatal kommunista 1927-ben még Berlinben élt, ahol történelmet tanult és 1930-tól folytatott élénk levelezést az akkor már ellenzékbe szoruló politikussal. Olberg 1933-ban választottak új hazájának a Szovjetuniót, ott már mérnökként kapott állást. 1936-ban tartóztatták le. A börtönben elszenvedett megfélemlítések hatására bevallotta a rá rótt vádakat, utóbb pedig kegyelemért folyamodott. Nem kapta meg. Kivégzésekor 29 éves volt, a legfiatalabb az elítéltek közül.

Konon Boriszovics Berman-Jurin (1901 – 1936)

A lett származású politikai aktivista 1921-től volt a kommunista párt tagja, majd Németországban is tevékenykedett „Emel” álnév alatt. 1933-ban települt a Szovjetunióba, ahol 1936-ban az NKVD letartóztatta. Többek között azzal vádolták, hogy közvetlenül Trockijtól kapott parancsot merényletek elkövetésére. Állítólagos bűneit ő is bevallotta, ennek ellenére 1936. augusztus 25-én őt is kivégezték.

Ilja-David Izrailevics Krugjanszkij  (1897 – 1936)

A szintén lett nemzetiségű kommunista is korán csatlakozott a párthoz, 1926-ban a Komintern részéről már németországi aktivista munkát kapott, s főleg a szakszervezeti vonalon mozgott. A „Fritz David” nevet is használta. 1936-ban került az NKVD látókörébe és Berman-Jurinnal együtt csukták le, hasonló vádakkal. Vele együtt végezték. Krugjanszkij eszméinek Sara nevű felesége is áldozatul esett, ő 12 évet kapott, majd az akkori időszaknak megfelelően a táborban nyoma veszett.

Moissej Iljics Lurje (1897 – 1936) és Nathan Lazarevics Lurje (1901 – 1936)

A szintén nem született orosz Nathan Lurje 1932-ben települt a Szovjetunióba Lengyelországból. Az orvos végzettségű Lurje előéletéről csak kevéssel több forrás áll rendelkezésre, mint Moissej Lurje perben betöltött szerepéről, de az információk szerint mindketten a német trockista vonalhoz tartoztak és a tárgyaláson is együtt vádolták meg őket. Mindkettejüket kivégezték.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://polipraktika.blog.hu/api/trackback/id/tr4910595804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Coco Binky · http://cocobinky.blog.hu 2016.08.21. 16:06:28

Sztálin -- a nagy mérgező. Behtyerev akadémikus-pszichiáter felállította Sztálin diagnózisát miszerint súlyos és gyógyíthatatlan paranoid skizofrén. Behtyerevet még aznap este megmérgezték. Egyike volt azoknak, akiket megmérgeztetett, mint például Lenin feleségét a születésnapjára küldött citromos tortával. Behtyerev utána nagy dísztemetést kapott mint az orosz nép nagy halottja és Sztálin álszent módon ott pózolt szomorú arccal a ravatalánál, ahogy ezt a Youtube-n is lehet korabeli filmfelvételen látni. De rengeteg más döbbenetes és kegyetlen dolga volt Sztálinnak.

Bicepsz Elek77 2016.08.21. 16:22:39

Elotte is voltak koncepcios perek csak nem a Szovjetunioban!
Ahogy a hires 1992-es Sztalin filmben:
Zinovjev: "A car nyomozoi ezekhez kepest uriemberek voltak!!"
Sztalin: "Igen? ES hol van most a cár?"[t.i. főbelötték a Politbüró parancsára csaladostul, per nélkül]..

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.21. 16:27:31

"Eduard Szolomonovics Holtzman (1882 – 1936) A lengyel származású kommunista"

"Konon Boriszovics Berman-Jurin (1901 – 1936) A lett származású politikai aktivista"

"Ilja-David Izrailevics Krugjanszkij (1897 – 1936) A szintén lett nemzetiségű kommunista"

Ne viccelj! Mindhárman zsidók, azaz nem lengyelek, nem lettek. Valószínáleg ők lennének alegjobban megdöbbenve, hogy valaki lelengyelezi, lelettezi őket...

inebhedj - szerintem 2016.08.21. 16:35:42

Hűha.

Hát nem ez volt az első, az igazi.

Közel sem ez volt. Már 1918-19-ben voltak koncepciós perek, de pl. a 20-as évek végi nagy előadások (Iparpárt, Sahti, Csajanov) főhőseit is rég felfalták a férgek (s remélhetőleg nem a zekek), mikor sor került a posztban leírt sorozatra, amelyben a leggroteszkebb, hogy épp azokat szokás kiemelni a több százezres hullámból, akik semmivel sem voltak jobbak azoknál, akik elintézték őket.

A posztban leírt hullám fontosságát épp a kimosakodó kommunisták erősítették Sztálin halála után, mintha csak ez lett volna, ez lett volna az első, a legnagyobb, a legfontosabb, és csak a kommunistákat érintette volna, mégpedig épp ezeket, épp a legjobbakat, a mártírokat.

Pediglen a dolgok természetéből fakadóan nincs okunk feltételezni, hogy bármi másképp lett volna, ha nem Trockij, hanem Sztálin kerül a jégcsákány végére, Kobát merényelik meg, s nem Kirovot, ha Zinovjev helyett Dzsugasvili kapja a golyót, ha Lenin helyett őt viszi el a szélütés. (Az első koncentrációs tábort is Lenin állítatja fel a "gyanúsak", a "nemzet ganaja", az értelmiség elkülönítésére, 1918. nyarán.)

Bicepsz Elek77 2016.08.21. 16:39:24

@Coco Binky: Molotov szerint Berija dicsekedett neki, hogy o tette el Sztalint lab alol, mintegy megelozo csapast merve.
Amugy erdemes megnezni mi volt 1917 elott. Annak egyenes folytatasa volt kesobb is(pl. az angol titkosszolgalat nyakik benne volt a Raszputyin elleni merenyletben vagy a Lenin elleni merenyletkiserletben is).
A masik dolog: Visinszkij leningradi fougyesz irta ala a Lenin elleni letartoztatasi parancsolt 1917 nyaran. Kesobb Sztalin ezt a pancelszekrenyeben orizte,Visinszkijbol meg fougyesz lett a koncepcios perekben.

Weißkopf 2016.08.21. 16:42:48

Noch dazu: Lev Kamenyev zsidó családban született, eredeti neve Lev Rosenfeld; Zinovjev eredeti neve Ovszej-Gerson Aronovics Radomiszlszkij, kispolgári zsidó családba született (Wikipédia).

Weißkopf 2016.08.21. 16:48:18

@inebhedj - szerintem: "akik semmivel sem voltak jobbak azoknál, akik elintézték őket." Bizony, erre mondta/írta Czakó Gábor a 77 magyar rémmesében (Rajk újratemetése kapcsán, az egyik résztvevő szájával): "Szegény Laci, ha élne, de közénk lövetne!"

Coco Binky · http://cocobinky.blog.hu 2016.08.21. 17:22:09

@Bicepsz Elek77: Pont ezekben a napokban olvastam cikket Berija titkos laboratóriumáról. :)

www.eg.ru/daily/politics/54142/

www.eg.ru/upimg/oblozhkanew/5319.jpg <--- kép, hogy milyen bizarr üvegekben tárolta Berija a mérgeket.

"Később Sztálin ezt a páncélszekrényében őrizte" -- Sztálin tudott Lenin összes viselt dolgáról és gyűlölte Lenint...

belekotty 2016.08.21. 17:22:17

Hogy hogy a liberálisok semmiben sem voltak hibásak itt?

Measurer 2016.08.21. 18:12:11

Kiemelném, hogy mi a közös a Juhász-Fapál és a Zinovjev perben:
"the investigating and judicial authorities were not in possession of all the facts revealing the troe role of the Zinovievite leaders"
Mint ahogy a Zinovjev-perben Visinszkijnek sem állt rendelkezésre "valamennyi bizonyíték", amely Zinovjevék bűnösségét igazolta volna, a magyar ügyészségnek sem álltt rendelkezésére "minden" bizonyíték, az ügyészségi koncepción és a Fővárosi Törvényszék által Juhász és Fapál elítélésére még elegendőnek tartott "logikai következtetésen" kivül, vagyis semmiféle bizonyiték, arra vonatkozóan, hogy a Fapál részére bérelt lakást a HM szabályzatát megsértve adta volna át Juhász majd Szekeres a nyugdijas tábornoknak -mint annyí másnak is, akik ellen egyébként még eljárás sem indult.

A koncepciós per ismérvei a valamilyen - politikai okból- megcélzott vádlottak kiszemelése (pl. leszámolás Sztálin ellenfeleivel, vagy a választási programban megígért tisztogatás, rendcsinálás vagy éppen a hatalom saját jogellenes tevékenységének fedezése), és egy az elítéléshez vezető - hamis bizonyítékoktól, politikai magyarázatoktól hemzsegő - büntetőjogi koncepció, amelyet egy gyűlöletkeltő kampány erősít fel.
A kormány által irányított médiának az indulatok felkorácsolásában nagy szerepe van..
Korábbi magyar példa, a Rajk per.
schauprozesse.phil.hhu.de/ungarn/der-rajk-prozess/

kasu 2016.08.21. 18:39:21

Az emberiség története teli van politikai, koncepciós, törvénytelen, kegyetlen gyilkolászással. A hatalom, a pénz, a befolyás... Nincs min csodálkozni.
Ez az, ami örök, amíg az ember él. A többi állat az életösztönében gyilkol, az ember állat a hatalomért és nagyon sokszor az élvezetért. Meggyőződésből. A saját anyját, apját is. Lukács leírta: megölhetjük-e az anyánkat? Általában nem, kivéve, ha osztályellenséggé válik."

xxyati 2016.08.21. 19:26:17

@kasu: Így van. És diktátorok újra és újra vannak, max a módszerek változnak.

schurrer 2016.08.21. 19:47:46

@a BircaHang Média szerk.: Na ezért is hülyeség a kommunizmust zsidó összeesküvésként beállítani az idióta széljobbosoknak. Grúz volt az..

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.21. 20:29:36

@Shaja:

A korai szovjet vezetésben kb. 40 % volt a zsidó, később ez erősen csökkent.

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.21. 20:38:27

@schurrer:

Nem volt se zsidó, se grúz összeesküvés. Nem volt etnikai alapja.

Szalay Miklós 2016.08.21. 21:00:24

Apropó kommunizmus, itt egy összefoglaló írás az ideológiákról, az ideológiagyártás eszközeiről, a propagandáról, arról, hogy az emberek miért olyan fogékonyak az ideológiákra, stb...:

egyvilag.hu/temak.shtml#temaid072

(A legfelső sor a kép tetején, "Ideológiák". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ.)

Érdekes lehet továbbá a Demokrácia és diktatúra című rész is.

ózdi cigány 2016.08.21. 21:00:32

@a BircaHang Média szerk.: De ezekszerint téged a zsidók fizetnek.

ózdi cigány 2016.08.21. 21:01:04

@Szalay Miklós: Kurva anyádat már ezzel az állandó önreklámozásoddal!

schurrer 2016.08.21. 21:11:28

@a BircaHang Média szerk.: Tehát komolyan válaszoltál, értem. Köszönöm, most már nekem is világos.

ka_TARZI_s 2016.08.21. 21:24:01

Egyik kommunista megölte a másik kommunistát. Hol itt a probléma?

a szürkebarát ötven árnyalata 2016.08.22. 10:42:14

Maffialeszámolás némi színjátékkal körítve.

Vepvavet (törölt) 2016.10.01. 20:24:52

@kasu: Lukács a saját családjával nem játszott volna, azt gondolom.

Ezt a nemzetközi népének írta, hogy ez a dialektika nektek. Ez az elvárás veletek szemben.

De ha ezek akkor ilyenekre képesek voltak, akkor mennyivel lesz jobb a most következő válság? Ezek a "kommunisták" tökélyre vitték az embertelenséget. A GULAG könyvnek egy sajátos hangulata van.

Hogy sok zsidó volt, az egy dolog. Humánusabb dolgokban is nagy szerepet vállaltak, mint pl. az atombomba. Sok háborútól véd meg minket, remélhetőleg a jövőben is. Nem akartam cinikus lenni.