Mert a politika is lehet érdekes

PoliPraktika

Ők dobták az atombombát Nagaszakira

2016. augusztus 09. - Herczeg Sándor

1945. augusztus 9-én Nagaszaki fölött robbant a második világháborút tulajdonképpen végleg lezáró atombomba. A korábbi kapitányáról Bockscar névre keresztelt bombázó az elsődleges célpont, de a felhők miatt nem látható Kukora felől érkezett a város fölé, majd terhét ledobva éppen csak visszaért támaszpontjára, hiszen fogyóban volt az üzemanyaga. Három nappal ezt megelőzően Hirosima már elszenvedett egy hasonló támadást, az akkori csapatból egy ember újra részt vett az akcióban. Hasonlóan az Enola Gay legénységéhez, ők is többnyire szükségesnek ítélték a bomba ledobását.

Nagaszakiban körülbelül 260 ezren tartózkodhattak a plutóniumbomba ledobásakor. A Bockscar helyi idő szerint 10 óra 53 perc körül ért a város fölé, 11 óra 01-kor oldották ki a bombát. A Fat Man nevű bomba 47 másodperc elteltével, mintegy 1600 méter magasságban robbant fel, 21 kilotonna TNT-nek megfelelő erővel. 39 ezren azonnal életüket veszítették, 1945 végéig mintegy 70 ezren, 1985-ig további 24 ezren haltak meg. Hat nappal később, augusztus 15-én Hirohito császár rádióbeszédben jelentette be, hogy Japán feltétel nélkül leteszi a fegyvert. Több atomfegyver bevetésére tehát nem volt szükség, a Bockscar személyzetének nem kellett újra repülőre szállnia. A gépen 13-an teljesítettek szolgálatot. Ma már egyikük sem él.

nagasaki_legenyseg_honvedelem_pont_hu.jpg

A Bockscar legénysége egy korabeli fotón

(a fotó forrása: honvedelem.hu)

Philip Michael Barnes (1917.03.23. – 1998.08.16.) segéd-fegyvermérnök, Edward Kenneth Buckley (1913.08.16. – 1981.06.26.) radarkezelő, Albert Travis „Pappy” DeHart (1915.08.08. – 1976.12.31.) faroklövész, valamint John Donald Kuharek (1914.04.03. – 2001.04.24.) repülőmérnök további sorsa a feledés homályába merült, róluk csupán születési és halálozási dátumot sikerült fellelni a hosszas keresgélés ellenére is. A többiekről sincs sok.

Charles Donald Albury (1920.10.12. – 2009.05.23.) másodpilóta

A Bockscar bevetésének utolsó élő tanúja az 1945-ben 25 esztendős Albury volt, aki soha nem bánta meg a küldetést, amely szerinte egy japán szárazföldi inváziót akadályozott meg. Floridába költözött, s később kereskedelmi pilótaként dolgozott az Eastern Airlines társaságnál, ahol vezetői pozíciót is betöltött egy programban. Idős korában szívelégtelenségben szenvedett, melynek következtében Orlando városában hunyt el 2009-ben.

albury_1980_thestar_pont_com.jpg

Charles D. Albury 1980-ban

(a fotó forrása: thestar.com)

Frederick Lincoln „Dick” Ashworth (1912.01.24. – 2005.12.03.) fegyvermérnök

Nagaszakit követően Ashworth a hadsereg kötelékében maradt és egészen az altengernagyi fokozatig jutott. 1968-as nyugdíjazásáig töltött be fontos, döntéshozó pozíciókat. Szerepet játszott többek között a haditengerészeti akadémia vezetésében, szolgált az amerikai flotta helyettes főparancsnokaként, sőt az amerikai atlanti flottánál is, melyek során számtalan rangos kitüntetésben részesült. 78 évesen házasodott másodízben, miután három évtizedig élt Santa Fé-ben. 2005-ben, 93 évesen egy szívműtét közben halt meg Phoenix-ben.

Kermit King Beahan (1918.08.09. – 1989.03.10.) bombázótiszt

A sors különös fintora, hogy a fegyverszakértő Beahan pontosan aznap ünnepelte a 27. születésnapját, amikor a repülőgépe Nagaszaki fölé ért. A háború követően tovább szolgált a légierőnél, ahonnan 1964-ben alezredesi rangban távozott. Műszaki íróként, majd mérnökként dolgozott egy építőipari cégnél egészen 1985-ig. A küldetést helyesnek tartotta, de reményét fejezte ki, hogy soha többé nem kell atombombát bevetni emberek ellen. 1989-ben, 81 éves korában szívroham végzett vele Clear Lake City-ben.

Jacob Beser (1921.05.15. – 1992.06.16.) radarelhárító

A támadás idején 24 éves Beser volt az egyetlen, aki korábban a Hirosima felett ledobott atombombát szállító repülőgép személyzetének is tagja volt. A háborút követően a Westinghouse Electric Corporation mérnökeként dolgozott, majd ment nyugdíjba 1985-ben. Mindig megvédte a kormány döntését, amely Hirosimára és Nagaszakira vonatkozott, hivatkozva az amerikai áldozatokra és az esetleges japán földi betörésre. 1988-ban ezzel kapcsolatban könyvet is írt „Hiroshima and Nagasaki Revisited” címmel. Négy fia és nyolc unokája született. 1992-ben, 71 évesen rákbetegségben hunyt el Baltimore-ban.

Raymond G. Gallagher (1921.10.19. – 1999.05.02.) repülőmérnök-helyettes

A katonatisztet hősként fogadták otthonában a küldetés után. Ő maga sem tagadta a háború szörnyűségét, de nyilatkozataiban nem látott más megoldást annak gyors befejezésére. A repülőmérnök-helyettesként szolgáló Gallagher 1945 után megnősült és két gyermeket nevelt fel, majd egy kábelfektető cégnél dolgozott közel 40 esztendeig. 1995-ben a Chicago Tribune készített vele interjút, ahol a bombázást megvédve a háború lezárását nevezte meg elsőrangú prioritásnak. 1999-ben, 78 éves korában, Chicago-ban érte a halál.

Frederick John Olivi (1922.01.16. – 2004.04.08.) fegyvermérnök

A küldetés után hadnaggyá előlépett Olivi később egy B-29-es pilótája lett, majd a titkosszolgálat kötelékébe lépett. 1958-ban kapitányi rangot kapott, majd 1972-ben hagyta maga mögött az egyenruhás életet. Ezt követően egy chicago-i mélyépítési cégnél dolgozott mérnökként, ahonnan 1986-ban nyugdíjba ment. 1999-ben írt önéletrajza 2005-ben jelent meg Olaszországban. Chicago-ban hunyt el 82 esztendősen.

van_pelt_sweeney_olivi.jpg

James F. Pelt, Charles W. Sweeney és Frederick J. Olivi 1945-ben

(a fotó forrása: atomicheritage.org)

James Frederick van Pelt Jr. (1918.07.07. – 1994.12.10.) navigátor

A Nagaszakiban végrehajtott bombázás után Pelt élete gyökeres fordulatot vett, hiszen orvosi diplomát szerzett és szülész-nőgyógyászként dolgozott. 1965-ben magánpraxist indított. Riverside-ban található sírköve szerint korábban megjárta Koreát és Vietnamot is. 1994-ben hunyt el. 76 évet élt.

Abe M. Spitzer (1912.03.20. – 1984.05.27.) rádiós

Az akcióról szinte azonnal – már 1946-ban – megjelent első könyv társszerzője az akkor 34 éves katona volt, Merle Miller-rel együtt írta meg a „We dropped the atombomb” című művet, ami később még sok kiadást megélt és szemlélteti a legénység vegyes érzelmeit is. A civil szférában ruhaipari értékesítőként dolgozott. White Plains városában 72 évesen autóbalesetben vesztette életét.

Charles William Sweeney (1919.12.27. – 2004.07.16.) a Bockscar parancsnoka

Az atombombát szállító repülőgép kapitánya 1976-ig maradt aktív szolgálatban, s vezérőrnagyi rangban szerelt le. Élete végéig helyesnek ítélte meg az akciót, soha nem kérdőjelezte meg Truman elnök döntését. Idős korában élményeiről könyvet is írt, melyet Paul Tibbets, az Enola Gay parancsnoka számos ponton kérdőjelezett meg, sőt későbbi memoárjaiban néhány helyen cáfolta, illetve pontosította is. Utolsó hangfelvétele egy 2002-es dokumentumfilmben maradt vissza az utókorra. Boston-ban hunyt el 2004-ben, életének 85. évében.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://polipraktika.blog.hu/api/trackback/id/tr159911036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2016.08.09. 06:58:42

Azért azt, hogy '85-ig hányan haltak meg... minden esetben bizonyíthatóan a bomba miatt? Azért 30-40 nagyon hosszú idő ahhoz (szerintem), hogy egyértelműen az atomrobbanás következményének lehessen betudni azoknak az embereknek a halálát. Szerintem. (És ezzel nem az amcsikat védem, csak nagyon nem bírom, mikor a bulvármocsok keveredik a történelemmel)

Fleurs Du Mal 2016.08.10. 00:17:11

Nem hinném hogy a bombának sok köze volt a halálukhoz. Egyszerűen már öregek voltak. A várható élettartam az 1920-as évek amerikájában 50 körül volt; ők azért ezt jócskán túlteljesítették.

Sőt, Magyarországon a férfiak várható élettartama 72 év jelenleg. A fentebb említettek mind a mai átlagunk felett végeztek...

Fleurs Du Mal 2016.08.10. 00:21:24

Hopsz, sikeresen félreéttem a felvetést. Miért is nincs egy szerkesztés gomb a hozzászólásokhoz...

Gondolom a bombához köthető halálokat csak statisztikailag becslik. Egy egyedi rákról nehéz megmondani hogy pontosan miért alakult ki; de azt viszont jól lehet tudni hogy egy adott népességben egy adott rákfajta milyen gyakorisággal alakul ki. Amennyivel Nagaszakiban meghaladták a megbetegedések az átlagos gyakoriságot, az lett betudva a bombának (gondolom én).

2016.08.10. 03:29:27

Az atombombát sajnos be kellett vetni. Ahogy az első világháború harci gáz csatái is meghozták az eredményt és a második világháborúban senki se merte többet bevetni a vegyi harcanyagokat, úgy az atombomba hatása is elrettentett mindenkit attól, hogy bevesse később.

Tömegpusztító biológiai és vegyifegyvereket egyedül Japán vetett be a második világháborúban. Minden más ország képes volt visszafogni magát, pedig voltak hatalmas készleteik. Ezért is kijárt a japánoknak az atombomba, egy partraszállás esetén brutálisabb veszteségek lettek volna po t a japán tömegpusztító fegyverek, vegyi fegyverek miatt.

Ami hatalmas hiba volt, az az, hogy a japán császárt és családját, meg a környezetükbe lévő felelősöket nem húzták fel bitófára az amerikaiak. Sajnos azóta is fűti ez a hiba a japán sovinizmust. Ki kellett volna adni a teljes császári udvart Kínának, hogy ott kössék fel őket mind egy szálig.

Sajnos itt kezdődött az a trend, hogy Amerika nem legyőzi az ellenségeit, hanem félbehagyja a munkát és kvázi vesztesen száll ki a háborúiból, amiket amúgy meg is nyerhetne. Korea, Vietnam, Irak, Afganisztán...

2016.08.10. 07:09:41

@karandash: "Az atombombát sajnos be kellett vetni. "

Persze, hogy be kellett, mivel élesben is tesztelni akarták.
1945 nyarára egyedül Japán maradt talpon. Azt gondolom, ha blokád alá veszik, rövid időn belül megadta volna magát. Még támadni sem kellett volna.

AlbaZen 2016.08.10. 07:44:37

Szükséges rossz volt, csak azt sajnálom, hogy a Szovjetúnió felszámolására már nem volt energia, pedig azt még akkor el kellett volna végezni. És akkor nincsen vasfüggöny, Magyarország lehetett volna szabad nyugati típusú ország és ma sokkal fejlettebb lenne.

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2016.08.10. 08:05:31

@AlbaZen: mint mondjuk Kolumbia, Zimbabwe vagy épp Mexikó. Hidd el, az amcsi megszállás is épp 9lyan "jó" lett volna, mint a ruszki.

Danilein 2016.08.10. 08:07:47

Ez a nepirtas az emberiseg legnagyobb szegyene! Csodalkozom, hogy egyik se lötte föbe magat ezutan. Inkabb szamokkal dobaloznak. Csak azabaj, hogy itt nem csak katonak halltak meg hanem ket varos majd teljes lakossaga... Persze az amerikaiaknak ez akkoriban nem okozott lelkiismeret furdalast, mert a japanokat egyaltalan nem vettek emberszamba...

Csicsóka 2016.08.10. 08:10:31

Azért az beszédes, hogy a legénység megette: a japán szárazföldi inváziót kellett megakadályozniuk. A háború vége felé... Mostanában kritizálták az orosz bombázást, ahol az ISIS helyett valahogy rendszeresen egyéb Aszad elleni felkelő csoportokat és civileket találtak el a bombák. Az ami atombombák sem a japán flottát találták el.

bloglegelő 2016.08.10. 08:24:11

@Csicsóka: mert nem is a flottát akarták eltalálni. Az elrettentő fegyver, az el kell, hogy rettentsen valamitől. Katonai célpontok pusztulása ugyan mióta rettent el bárkit is, főleg Japánban ?

Igazából a nagaszaki atomtámadás vetett véget a háborúnak, nem a hirosimai.

Mert ha nem folytatják, akkor ugyan mi változott, nem ?

Az újabb atomtámadás irányt szabott az események menetének, és értelmet adott az áldozatoknak.

Annyiban azért mégsem, hogya kedves, álmoralizáló kommentelők is azóta rajtuk onanizálnak.

ja, ha meg pont nem vetik be a csúnya jenkik a kész bombát, hanem végigperzselik helyette Japánt, akkor meg az a bűnük, hogy miért nem használták, amijük volt.

Darw 2016.08.10. 08:32:02

@Danilein: Akkoriban ez volt a hadikultúra, nem érzek túl nagy különbséget aközött, hogy ledobnak egy 21 kt-s atombombát vagy 21000 egytonnás bombát. Az utóbbira is képesek lettek volna. Bármelyik országnak lett volna atombombája a háborúban, habozás nélkül beveti egy jó húsos civil célpont ellen. Itt ráadásul relatíve kisvárosokra dobták a bombát, ott volt célpontnak a milliós Kyoto is. Ott sokszorosa lett volna a pusztítás Nagaszakihoz képest. "Mert a japanokat egyaltalan nem vettek emberszamba", ahogy a németek (meg egyes magyarok) a szlávokat sem, ahogy a japánok a kínaiakat/koreaiakat sem. Az ellenséget magasztalva/szeretve még egy háborút sem nyertek meg.
És azért vegyük figyelembe, hogy most hogy állnak egyes államok a civilekhez, a háborús övezetekben. USA rengeteg pénzt áldoz a felderítésre, és a precíziós fegyverekre, hogy minimalizálják a járulékos civil veszteséget (persze az emberi hiba miatt néha sikerül sajnos egy-egy kórházat, vagy iskolát is betalálni). Ezzel szemben az oroszok inkább kazettás bombákkal támadnak tömött piacokat. Remélem érzed a különbséget.

inkvisitor 2016.08.10. 08:41:50

@karandash: A Japán császár egy kirakatfigura volt. A népesség körében hatalmas tiszteletnek örvendett, de tényleges vezetői szerepe nem volt. A tisztikar harciasabb része még a kapituláció bejelentése előtt is félre akarta állítani puccsal, hogy ne szóljon bele a dolgukba.
@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft: Japán nem akart kapitulálni. 1945 szeptemberére biológiai fegyveres támadást készítettek elő. A lakosság részére fegyverlerakatokat készítettek elő és még a kisiskolásoknak is bambuszlándzsás képzéseket tartottak, hogy hogyan harcoljanak az amerikaiak ellen. Japán NEM KAPITULÁLT VOLNA a bombák és az orosz hadüzenet együttes sokkja nélkül. A háborút túlélő tényleges veteránok (japánokról beszélek) HÁLÁSAK VOLTAK az atombombák bevetéséért, mert azt jelentette, hogy nem kellett meghalniuk. Akik ágálnak a bombák szükségtelensége mellett, azok szinte mind olyanok, akik még nem is éltek a bombák bevetésekor, és fogalmuk sincs mit akadályoztak meg.@Csicsóka: A japán flotta eddigre működésképtelen volt, és javarészt a tenger fenekén pihent. Amire a bombák mentek, azok a gyártóüzemek voltak. Amúgy a gyújtóbombázások miatt az amerikaiak már kezdtek kifogyni az elsődleges célpontokból, és haladtak a listán a másodlagos és harmadlagos célok fele. Az 1945 őszére-1946 tavaszára tervezett invázió 2 millió amerikai halottal és 30-50 millió japán halottal számolt. ez a japán populáció durván kétharmada volt.

akut schizo effektív pszichózis 2016.08.10. 08:53:55

" A háborút túlélő tényleges veteránok (japánokról beszélek) HÁLÁSAK VOLTAK az atombombák bevetéséért, mert azt jelentette, hogy nem kellett meghalniuk" inkább az ártatlan civilek dögöljenek meg.. igazi hős katonák lehettek!

2016.08.10. 08:54:25

@inkvisitor: "Japán NEM KAPITULÁLT VOLNA a bombák és az orosz hadüzenet együttes sokkja nélkül. A háborút túlélő tényleges veteránok (japánokról beszélek) HÁLÁSAK VOLTAK az atombombák bevetéséért, mert azt jelentette, hogy nem kellett meghalniuk. "

Legalábbis az amerikai propaganda szerint.

"Akik ágálnak a bombák szükségtelensége mellett, azok szinte mind olyanok, akik még nem is éltek a bombák bevetésekor, és fogalmuk sincs mit akadályoztak meg.""

Aham.... te hány éves vagy? Ahhoz, hogy emlékeid (és rálátásod) legyenek 1945-ről, legalább 10-14 évesnek kellett lenned akkor. Azaz 81-85 évesnek kell lenned most. És még ha ennyi is vagy, akkor is érzek némi logikai bukfencet a fenti sorokban. Ezek szerint senki nem mondhat véleményt mondjuk Napóleon-ról, mert ugye nem él már olyan ember, aki az ő korában még élt.

inkvisitor 2016.08.10. 08:58:29

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft: Légy szíves olvass korabeli és tényleges visszaemlékező forrásokat. A quora-n többször is beszélgettek erről a kérdésről, és a japán háború veteránok szinte kivétel nélkül azt vallották, hogy a bombák komoly katasztrófát akadályoztak meg. A bombázás ellen a fiatal japánok ágálnak, akik ugyanakkor azt mondják, hogy a japánok kedves hódítók voltak, akik segítették a meghódított területek fejlődését.

inkvisitor 2016.08.10. 09:02:57

@akut schizo effektív pszichózis: A propaganda írások csak azt mondják, hogy mennyien haltak meg az atombombáktól. Azt nem mondják, hogy a hagyományos gyújtóbombatámadások még ennél is több áldozatot szedtek BEVETÉSENKÉNT. A japánokat nem az győzte meg a megadásról, hogy mennyien haltak meg. Az mindennapos mennyiség volt. A sokkot az okozta, hogy mindezt 1 repülőgép csinálta, nem a szokásos 1000. És egy amcsi hadifogoly a kínzások közben azt mondta, hogy sorban állnak ezek a bombák a raktárban (ez a kínzásos kihallgatás mellékhatása. nem lehet megmondani, hogy mennyire igaz a vallomás. Amúgy az illető valószínűleg emiatt a vallomás miatt élte túl a háborút).

2016.08.10. 09:09:18

@inkvisitor: " Sokak szerint a robbantás hadászatilag indokolatlan volt, mivel a japánok már a megadás gondolatával foglalkoztak; az amerikai katonai és politikai vezetés főleg a lakott területre gyakorolt hatást akarta látni, és már a háború utáni erőviszonyokat akarta alakítani.

Mások szerint viszont súlyos véráldozatokat követelő hadműveleteket előztek meg, hiszen az egyetlen japán terület, Okinava szigetének elfoglalása két hónapot és 12 ezer amerikai katona életét követelte. Ezek az iszonyatos veszteségek hozzájárultak ahhoz, hogy a megadást továbbra is elutasító Japán ellen bevessék az új fegyvert."

Forrás: mult-kor.hu/20140806_miert_kellett_hirosimara_atombombat_dobni

Szóval sokak szerint indokolatlan volt. Mások szerint meg Okinava elfoglalásában 12000 amerikai halt volna meg. Szorozzuk meg ezt mondjuk 5-tel teljes Japánra vonatkoztava, az 60.000. Hány japán halt meg összesen a két támadásban? 2-300.000?

Persze az a saját szempontjukból érthető, hogy 60.000 amerikai helyett a 200.000 japán halottat választották az amcsik, na de ne akarjuk már ezt úgy eladni, hogy valami világmegváltó jóság történt!

Az amik ledobták a bombát, mert:
- kellett egy éles teszt
- demonstráni akartak a Szovjetúniónak
- kevesebb saját halott-tal úszták meg a háborút
- és leszarták, hogy hány japán hal meg.

Treff Bubi 2016.08.10. 09:12:28

Ha nem dobják le a bombákat, az egész fanatizált japán lakosságot harcba hívta volna a császár/kormány, és az amerikai katonáknak hagyományos fegyverekkel kellett volna őrjöngő civileket mészárolni.

inkvisitor 2016.08.10. 09:20:44

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft: Szorozzuk meg 5-el?
Tehát egy 71 milliós populáció meghódítása csak 5x kerül több veszteségbe, mint egy 100.000 fős területé? Valahol sántít az érvelésed.
amúgy olvasgass egy kicsit:
www.quora.com/Why-didnt-the-US-first-nuke-an-empty-place-in-Japan-to-show-the-results-of-the-nuclear-bomb-and-wait-for-their-enemies-to-surrender
Valamint: en.wikipedia.org/wiki/Operation_Downfall#Estimated_casualties

macmester 2016.08.10. 09:22:18

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft:
1. Tesztelés
2. Véráldozat csökkentése (halkan jegyzem meg japán veszteségeit is drasztikusan csökkentették ezzel)
3. z oroszoknak szólt, akikkel Berlin után farkasszemet néztek.

inkvisitor 2016.08.10. 09:28:17

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft: Ps: McArthur csak Kyushu 1/3 területének meghódításához negyedmillió amcsi halottal számolt. ez kicsivel több, mint 200.000

2016.08.10. 09:30:46

@inkvisitor: hát ha szerinted egy katonai támaszpont 100.000 fője összehasonlítható katonai erőt jelent 71 millió bambuszrudakkal felszerelt civillel, akkor szerintem nincs miről tovább beszélni.

macmester 2016.08.10. 09:39:29

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft:
az a szorozzuk meg 5-tel na az a gebasz...
usa áldozatok: 14009
usa sebesültek/pszichozis kb. 51 000
japán katonai áldozat 77 166
sebesült. kb. 13 000 (meghaltak, öngyilkosok lettek)
polgári veszteség 149 193 ez több mint 30% volt a teljes lakosságnak.
sum + 240 000 halott csak ott
Okinawa lakossága akkor kb. 400 000 fő

japán lakossága akkor kb 70-75 000 000 fő

helyes szorzó: hát barátom nem 5x hanem 50X-500x

+ anno a gyújtóbomba támadásnak Tokyo ellen becslések szerint 80–100 000 halálos áldozata volt (több mint az atomnak) és nem adták fel

macmester 2016.08.10. 09:43:13

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft:

csak halkan jegyzem meg kb. 5 500 000 szolgált a császári seregben 1945-ben, bár járványok voltak, kaja lőszer sem volt mindig elég, de akkor is...

nagyon nagyon durva lett volna, Sztálingrád kutya**** lett volna hozzá képest

inkvisitor 2016.08.10. 09:52:27

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft: Okinawa:The battle was one of the bloodiest in the Pacific, with an estimated total of over 82,000 direct casualties on both sides; 14,009 Allied deaths (over 12,500 Americans killed or missing) and 77,166 Japanese soldiers, excluding those who died from their injuries later. No figures are given for supporting Japanese forces killed. Allied grave registration forces counted 110,071 dead bodies. 42,000 to 150,000 local civilians (including all male citizens over 18, and many drafted male and female students under age 18) were killed, committed suicide or went missing, a significant proportion of the estimated pre-war 300,000 local population.[clarification needed]
Tehát volt~64-77.000 katona (plusz a civil sorozottak a helyiekből), és 300.000 civil. Ha harcok során meghalt 77.166 japán katona és a civil lakosság harmada-fele. Ezt légy szíves szorozd fel a főszigetek lakosságával. Valamint azt, hogy hogyan reagáltak volna az amerikaiak, amikor az éjjeli cseresznyevirágzás hadművelet (tengeralattjáróról indított vírusbombázás 1945 szeptemberi kezdéssel guam ellen) elkezdi szedni az áldozatait. Akkor nem nézték volna kit lőnek agyon.

2016.08.10. 09:54:34

@macmester: Aha.... mert Németországot is úgy győzték le, hogy kiirtottak mindenkit, ugye?

Ja .... nem..... elfoglalták Berlint, Hitler öngyilkos lett, aztán kapituláltak a németek.

inkvisitor 2016.08.10. 10:00:11

Kiemelés a hozzászólásomból oknawát illetően: including all male citizens over 18, and many drafted male and female students under age 18 were killed, committed suicide or went missing.
Tehát a 18 fölötti férfilakosság egyszerűen eltűnt a szigetről, valamint a katonai képzést (bambuszlándzsa gyakorlatok) kapó besorozott fiúk és lányok (33-34.00 fő) túlnyomó része meghalt vagy eltűnt.

inkvisitor 2016.08.10. 10:01:46

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft: Te csak a propaganda anyagot olvastad, vagy ténylegesen utána is néztél a dolgoknak? A németek nem voltak olyan szinten fanatizálva, mint a japánok, de így is az ország teljesen romokban hevert.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.08.10. 10:08:56

Már eccer leírtam máshol

Sztálin Jaltában megígéri a Japán elleni hadbalépést, amikor Németország kapitulál.
Május 9. A németek leteszik a fegyvert.
Az oroszok egymilliós hadsereget vonnak össze Mandzsúria határán.
De nem üzennek hadat.
Augusztus 6.-án az amcsik ledobják az urán alapú bombát Hirosimára.
Augusztus 8.-án a szovjetek hadat üzennek, de nem támadnak.
Augusztus 9.-én az amcsik ledobják plutónium alapút Nagaszakira.
Augusztus 9. után megindulnak a szovjetek és lerohanják Koreát.
Augusztus 14.-én Japánt kapitulál.

A szovjetek támadását is az amcsi atom váltotta ki, hiszen ha a japók a szovjet hadüzenet és támadás előtt teszik le a fegyvert, akkor a koreai területek a hadijog szerint a győztes fél, amcsi felügyelet alá kerültek volna.

De attól még csak írogassák egyesek, hogy az atomfegyver bevetése nem volt szükséges!
Az amcsiknak két verziójuk volt, mindkettő jó.
A szovjetek belépnek, japcsik megadják magukat, megspórolnak egy csomó amerikai életet.
A szovjetek nem lépnek be a háborúba, de a japcsik kapitulálnak és akkor minden amerikai fennhatóság alá kerül.

Vagy a szar verzió, nem vetik be az atomfegyvert és az oroszok ölbe tett kézzel nézik végig amig amerikai katonát tízzerei, esetleg százezrei halnak meg a Japán elleni szárazföldi hadműveletekben.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.08.10. 10:12:43

@inkvisitor: " És egy amcsi hadifogoly a kínzások közben azt mondta, hogy sorban állnak ezek a bombák a raktárban"

És mivel a német elindítottak 10 tonna urándioxidot Japánba, amit a japcsik tudtak és már nagyjából azt is tudták hogy a belőle előállítható plutóniumból csak néhány kiló kell egy bombához, ezt még el is hihették.

teddybear01 2016.08.10. 10:14:56

Van néhány olyan blog is, ahol komolyabb szintű történelmi munkákat is lehet olvasni, például a Japán ellen tervezett partraszállással kapcsolatban.

A '46 őszére tervezett Operation Olympic, ami a Kyushu szigeti(ez a déli fősziget) partraszállás volt tervezett amerikai vesztesége kb. 1,5-1,6 millió fő amerikai katona volt. A tapasztalatok szerint ennek kb. a harmada-ötöde halott vagy megrokkant lett volna.
Japán részről kb. 4-5 milliós veszteségtől akár több tízmilliósig becsülték a veszteséget, jelentős részben civilekkel.

Akit érdekel itt van néhány link:
lemil.blog.hu/2014/12/23/az_offenzivak_koronaja
lemil.blog.hu/2015/02/13/az_offenzivak_koronaja_ii
lemil.blog.hu/2015/08/21/a_megkesett_bosszu_i
lemil.blog.hu/2015/09/02/a_megkesett_bosszu_ii

Az is benne van a pakliban, hogy a Vörös Hadsereg mandzsúriai hadjárata félelmetesen haladt. Az Amur folyótól kiinduló szovjet haderő gyakorlatilag ledarálta a Kwantung-hadsereget, és Japán kapitulációjáig nagyobb távot tett meg harcolva, mint az európai hadszíntérségen Moszkvától Berlinig.
Az amerikai stratégák attól féltek, hogy nem fognak megállni a koreai tengerparton, hanem részt fognak venni Japán elfoglalásában is.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.08.10. 10:18:13

@teddybear01: "Az amerikai stratégák attól féltek, hogy nem fognak megállni a koreai tengerparton, hanem részt fognak venni Japán elfoglalásában is. "

Ez is az atombomba szükségességét erősíti, hiszen a japcsiknak sürgős lett a megadás, mielőtt az oroszok -akiket nem érdekelt az emberveszteség - nekiállnak partra szállni japánban.
Az atombombák ledobása bizony nagyon is lerövidítette a háborút.

inkvisitor 2016.08.10. 10:36:36

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: A főszigetek elleni orosz invázió meglehetősen esélytelen lett volna, ugyanis nem voltak partraszálló és szállító egységeik. Szárazföldön félelmetesek voltak (a japán tanko páncélját puskával át lehetett lőni, utánpótlásuk meg nem volt az amcsi tengeralattjárók miatt), de a szigetekre nem tudtak volna elegendő katonát és felszerelést átvinni amerikai segítség nélkül.

teddybear01 2016.08.10. 10:55:53

@inkvisitor: Ehhez képest gyakorlatilag menetből lerohanták Szahalint és a Kuril-szigetek több tagját.
Japán haditengerészete ekkor már túlnyomórészt megsemmisült, az oroszoknak meg volt egy komplett kereskedelmi flottája a Távol-keleten. Mivel az oroszok és a japánok a háború nagy részében semlegesek voltak, az orosz hajók a Lend-Lease Act keretén belül a kimondott hadianyag kivételével errefelé szállítottak az nyugati part kikötőből Vlagyivosztokba.

teddybear01 2016.08.10. 11:09:14

@inkvisitor: Ja és egész komoly irodalma van oroszul a tervezett Hokkaido - szigeti partraszállásnak.

molnibalage 2016.08.10. 11:17:54

@teddybear01: Kereskedelmi hajókról nem lehet partatenni nehéz felszerelést...

Szalay Miklós 2016.08.10. 11:35:27

Itt egy alapos kis összefoglaló a háborúról, arról, hogy a politikai konfliktusok kapcsán hogyan manipulálják a népet, és hogy mit lehet tenni egy békésebb világért:

egyvilag.hu/temak.shtml#temaid077

(A legfelső sor a kép tetején, "Politikai konfliktusok". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ.)

Mannlicher 2016.08.10. 12:13:54

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft:

"1945 nyarára egyedül Japán maradt talpon. Azt gondolom, ha blokád alá veszik, rövid időn belül megadta volna magát. Még támadni sem kellett volna."

Persze kényelmes megoldás lett volna, de kérdés, hogy akkor hány japán hal éhen? Adva van egy bekerített ország, ami külső forrás nélkül a szükséges mennyiségű élelmet sem tudja előállítani és a kulturális háttér miatt egy belső lázadásra, vagy a politikai elit józan belátására alapozni elég felesleges. Biztos, hogy működött volna, pár év-évtized múlva és lehet, hogy az amerikaiakat nem különösebben hatotta volna meg néhány tíz millió éhen halt japcsi civil, csak éppen minél hamarabb túl akartak esni az egészen a lehető legkisebb veszteséggel. A jaltai egyezmény után csak a teljes győzelem volt elfogadható. A klasszikus partraszállós, mindent megszállós módszer iszonyatos veszteséggel járt volna, azt is lehetett már sejteni, hogy a szovjetekkel hamarosan kenyértörésre kerül a sor, lehetőség szerint az ő terjeszkedésüket is minimalizálni kellett. Próba szerencse, van két atombombánk, és hol számít párszázezer halott egy háborúban, ahol már 50 millió ember elpusztult, köztük civilek millió számra.

„Szóval sokak szerint indokolatlan volt. Mások szerint meg Okinava elfoglalásában 12000 amerikai halt volna meg. Szorozzuk meg ezt mondjuk 5-tel teljes Japánra vonatkoztava, az 60.000. Hány japán halt meg összesen a két támadásban? 2-300.000? „

Elég nagyvonalúan kalkulálsz, minimum egy 10-es szorzó lemaradt. Egyesek azzal érvelnek, hogy Okinaván már érezhető volt a japán morál megingása és a főszigetek elleni támadás után gyorsan összeomlott volna a japán sereg. Értsd, a korábbi 1-2% helyett már a japán katonák ~10% élte túl a csatát + civil lakosság ~20-40% odaveszett (rosszkor volt rossz helyen, öngyilkos lett mer nem bírta elviselni a vereség gondolatát, stb.)
Oké, mondjuk megingott a morál és a korábbiakhoz képest x2-3 ember választja a megadást, ez hány halottat is jelent egy 70 milliós hátország és egy +2 milliós hadsereg esetén? Az amerikai veszteségek is ehhez mérhetőek lettek volna, állítólag az USA hadserege a mai napig azokat a bíbor szíveket osztogatja, amit az invázióra való felkészülés jegyében halmoztak fel.

Mannlicher 2016.08.10. 12:20:46

@akut schizo effektív pszichózis:
A sorkatonáról már hallottál? A sorozott japán katonának sem sok kedve volt meghalni, ráadásul a tapasztalatok szerint, eléggé nem elítélhető módon azok a rohadt civilek képesek feldobni a talpukat, ha nem jutnak élelemhez, vagy bekapnak egy eltévedt lövedéket, miközben két sereg randalírozik az országban.

teddybear01 2016.08.10. 12:51:50

@molnibalage: Dehogynem. Csak kikötő kell hozzá, de anélkül is lehetséges bár nehezebb.
Arromanches, a D-nap mond valamit?

inkvisitor 2016.08.10. 13:11:10

D-nap? Szerinted miért a tengerpartot támadták nagy véráldozatokkal? Mert egy kikötőt könnyű elaknásítani meg telerakni ágyúval. Jól védhető. Ha meg megtelik hajóronccsal, akkor baszhatják, és pakolhatják a tengerbe a tankjaikat, de partra nem.

2016.08.10. 13:17:45

@Mannlicher: "
Elég nagyvonalúan kalkulálsz, minimum egy 10-es szorzó lemaradt. Egyesek azzal érvelnek, hogy Okinaván már érezhető volt a japán morál megingása és a főszigetek elleni támadás után gyorsan összeomlott volna a japán sereg."

Épp erre hoztam Németország és Berlin példáját. Nem kell teljesen megsemmisíteni egy hadigépezetet ahhoz, hogy kapituláljon.

A német vezetés pont olyan fanatikus volt, mint a japán. Oszt mégis beadták a kulcsot, mikor egyértelműen látszott, hogy mi a pálya. (és Hitler is belátta valószínűleg - hiszen különben nem küldte volna fejbe magát)

2016.08.10. 13:21:02

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "Vagy a szar verzió, nem vetik be az atomfegyvert és az oroszok ölbe tett kézzel nézik végig amig amerikai katonát tízzerei, esetleg százezrei halnak meg a Japán elleni szárazföldi hadműveletekben. "

3. Vagy például belemennek egy nem feltétel nélküli megadásba....

inkvisitor 2016.08.10. 13:21:57

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft: Nem kell?
Már megbocsáss, de a két irányból támadó seregk már találkoztak egymással, az orosz csapatok már berlinen belül jártak, a menekülés esélytelen volt. Ha japán példára akarsz rákeresni, a hasonló kapitulációhoz a partraszállás, és harcoló amerikai csapatok kellettek volna Kyoto utcáin...
A német hadigépezet ekkorra teljesen megsemmisült, az utánpótlás megszűnt, a csapatok azzal harcoltak, ami náluk volt, majd kifogyva puskatussal.

inkvisitor 2016.08.10. 13:23:17

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft: A japánok a bombázás előtti héten is elutasítottak egy feltétel nélküli megadást.

2016.08.10. 13:30:07

@inkvisitor: Abban a hozzászólásban ,amire hivatkozol, "nem feltétel nélküli" (rosszul fogalmaztam, legyen: japán feltételeket is tartalmazó) megadást írtam és reagálván Mannlicher kolléga szavaira az amerikaiakra gondoltam - mármint, hogy nem csak két lehetőségük volt, ahogy ő írta, hanem ez lett volna a harmadik.

inkvisitor 2016.08.10. 13:40:21

Az amerikaiak csak feltétel nélküli megadást voltak hajlandóak elfogadni, a japánok meg olyat, amiben benne van, hogy a vezető réteg megússza. A bombák után a császár maga fogadta el azt, amiben nem csak a vezető réteg számoltatható el, hanem ő maga is lemond az isteni címről (noha az sérthetetlensége, vagyis hogy nem állítják bíróság elé az bennmaradt. Anélkül még ekkor sem fogadták volna el). A tisztikar egy része még ekkor is meg akarta puccsolni a császárt, hogy ne hirdethesse ki a tűzszünetet és folytatódjon a háború.

molnibalage 2016.08.10. 13:43:58

@teddybear01: A D-napon százszámra tettek parta speciálisan erre a célra kialakított partaszálló járművekkel járműveket. Pusztán kereskedlemi hajóval még gyalogságot sem tudsz partatenni, a hajó oldalán kötélhálón másztak be az LCA-kba.

A LST meg mi is volt?

Teddy, most nagyon mellélőttél, nem is értelek.

teddybear01 2016.08.10. 14:07:05

@inkvisitor: @molnibalage: A D-nap kissé más volt, mint ahogy az oroszok intézték ezt akkor.

Régebben a partraszállást elintézték közönséges csónakokkal. A katonák szépen bemásztak a rakodóhálón vagy kötéllétrán a csónakba, majd valahol kikötöttek a parton. Ágyút is tudtak bárkán partra vinni, az nem olyan bonyolult a kisebb kalibereknél.
Azután ha már parton volt pár ezred, elfoglalták az egyik kisebb kikötőt, ahol volt legalább egy móló a nagyobb hajóknak. Itt aztán már ki tudták rakodni a nehezebb fegyverzetet is. Ennyi, nem kell túlbonyolítani a dolgot. A kikötők védelme nem a szárazföld felőli támadások ellen van kiépítve, a hazai kikötőknél sohasem.

Normadia ebben kivétel volt, ilyen szintű erődítés egyszerűen nem volt jellemző. A japánok se tudták, de nem is akarták ennyire megerősíteni a teljes partvidéküket. Egyszerűen nem volt elég beton, meg acél és fegyver hozzá, a japán szigeteknél a part meg túl hosszú az ilyesmihez.
Ráadásul Japán erőforrásai ehhez túl csekélyek. A védelmi stratégiája sem német jellegű erődharc volt, hanem inkább az ázsiai alagútharc. Viszont az oroszok egyszerűen rájuk küldtek annyi gyalogost, amennyit csak oda tudtak szállítani és a puszta tömegükkel nyomták el az ellenfelet.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.08.10. 14:11:31

@Szalay Miklós: qrva anyádba ezzel az állandó önreklámozásoddal!

teddybear01 2016.08.10. 14:12:52

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft: Nem érted. A japánok egyszerűen nem voltak az európai jellegű harci szabályokban partnerek. Az akkori japán katonamentalitás egyszerűen nem fogadta el a megadást, mint lehetőséget. Náluk csak a győzelem, vagy a mindhalálig tartó harc létezett.

A japánok a háború elején például nem tudtak mit kezdeni a rengeteg fogollyal, a fogolytáboraik minden nemzet közül a legrosszabbak voltak. Még a sokat szidott gulágokban se uralkodtak olyan pocsék körülmények.

2016.08.10. 14:41:10

@teddybear01:
Hát a németeknél is csak az létezett, amíg meg nem győzték őket az ellenkezőjéről.
A szamuráj-mentalitás pedig már a 19. század végén gyakorlatilag kihalt.

teddybear01 2016.08.10. 14:49:50

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft: "A szamuráj-mentalitás pedig már a 19. század végén gyakorlatilag kihalt. "

Azt csak hiszed. Mellesleg az eredeti szamurájmentalitás egészen más volt, mint amit itt Európában tanítanak a harcművészetek oktatói. Annak szerves része a másfajta mély lenézése(gaidzsin, mond valamit?), a magát megadó semmibevétele, és a magunk életének a közösségi érdek alárendelése, az öngyilkosság árán is.

teddybear01 2016.08.10. 14:51:03

@teddybear01: Ja és a németeknél az SS képzésénél próbálkoztak valami ilyesmivel, de nem igazán jött be.

bloglegelő 2016.08.10. 14:56:30

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: ne áltasd magad, hogy visszajön és olvassa. Minden blogba lepetézik és otthagyja.

Mannlicher 2016.08.10. 15:04:07

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft:
Teljesen más a kulturális alap, ha megnézed úgy általában az európai kultúrkörben létezett a vereség fogalma. Bár nem volt kellemes, de elfogadott volt, hogy egy katona hadifogságba eshet, ismert volt a rabszolgaság, és a váltságdíj, a vereség utáni öngyilkosság pedig inkább kivétel volt szemben japánnal. A németeknél is a végén csak a legelvakultabb lettek öngyilkosok. (Hogy mos büszkeségből azért, mert az árja világ nélkül minek élni vagy, mert ha elkapják úgy is lógni fog az mindegy.) Tény, hogy a japánoknál is igaz az, hogy koronként, máshogy közelítették meg a dolgot. (Például az 1. világháborúban japán fogságba esett magyar katonák helyzete, az egy háborúval későbbi amerikai sorstársakkal szemben.) De mindig is durvábban játszották ezt a játékot és ebben az időszakban kifejezetten komolyan gondolták a győzelem vagy halál és az utolsó lőszerig közhelyeket.

Mannlicher 2016.08.10. 15:08:10

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft:
A feltétel nélküli opciót a politikusok már korábban kilőtték.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.08.10. 15:41:38

@molnibalage: Szerintem szórjuk tele a blogját a qrva anyáddal!

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.08.10. 15:42:53

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: francba... nincs is blogja, csak egy szemét doc fájl táblázata.

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2016.08.10. 16:11:42

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: blog.hu gazdái segítségével előbb a szolgáltatójánál, utána ha másképp nem megy, esetleg az NMHH-nál vagy mi a nevük, feljelenteni spammelésért...

2016.08.10. 16:23:27

@Mannlicher: Még mindig a feltételesről (azaz japán feltételekkel) beszélek, mint 3. lehetőség.

2016.08.11. 04:16:09

@Danilein: szerintemte lóf@szt se tudsz a japánokról. Személyes élményeim alapján mondom, hogy ma is teljesen militáns a gondolkodásuk a felszín alatt, semmilyen háborús bűnüket soha nem ismerték el és az összes ázsiai népet mély fajgyűlölettel nézik le. Nem olyanok, mint a németek, akik valóban ezerszer bocsánatért esedeztek már. A japánok több tízmillió kínait, filippínót, malájt, vietnamit, thait stb gyilkoltak halomra a legbrutálisabb módszerekkel. Rosszabbak voltak sok tekintetben, mint a nácik. És ők voltak az egyetlen hadviselő fél, akik bevetettek tömegpusztító fegyvereket a második világháborúban. Ezért kijárt nekik az atom. Ami valójában sok millió japán életet mentett meg, mert egy amerikai partraszállás és invázió brutális vérontáshoz vezetett volna.

A legnagyobb hiba, hogy a császári vsaládot nem kötötték fel a szövetségesek egytől egyig. Ezt a mai japánok úgy értelmezik, hogy az amerikaiak szerint semmi rosszat se tett a japán birodalom, ezért nem büntették meg a császári dinasztiát. Érdemes japánok által japánoknak készített dokumentumfilmeket, háborús filmeket nézni. Gyomorforgató az a mód, ahogy magukat mentegetik. Nemes japán hazafiak vs barbár amerikaiak..
Ha ilyen szellemben készülne Németországban film a németek második világháborús szerepéről, akkor világraszóló botrány lenne belőle.

2016.08.11. 04:22:11

@Mannlicher: Okinawán a japánok a civileket leöldöstékmeg öngyilkosságba kergették, a propaganda agymosása hogy az amerikaiak élve megeszik őket meg hasonlók megtette a hatását. Az okinawaiak nem japánok voltak igazából, a sziget nagyon kínaias jellegű volt, ma is egzotikus a japánok szemében, mert egy átmentet jelent a kínai és japán kultúrák között. Okinawa lakosságát nem tekintették tisztavérű, fajtiszta japánnak.

molnibalage 2016.08.11. 08:26:15

@karandash: Kisgyerekestül mindenkit felkötöttél volna...? [fejvakarás]

Mannlicher 2016.08.13. 20:31:35

@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft:
Szerintem tudod mit akartam írni. :)
A nagykutyák már korábban eldöntötték, hogy a feltétel az, hogy nincs feltétel.

Mannlicher 2016.08.13. 20:42:19

@karandash:
És akkor felmerül a kérdés, hogy mi történt volna az echte japán területeken.
A császárt meg felesleges lett volna felkötni az egész családot meg főképp nem, a japán történelemben mindig is inkább jelképes szerepük volt. Szerintem felesleges belemenni a moralizálásba, ilyen az élet nevű játék, harcolunk az erőforrásokért és ha olykor felbukkannak olyanok akik szerint a riválisok kiirtása a megoldás. Ez így működött mióta megjelent az első élőlénynek nevezett valami és így is lesz amíg lesz élet az univerzumban, aki meg ezt nem hajlandó elfogadni az a filippínók sorsára jut.