A szocialisták – némi meglepetésre - a rendszerváltó Parlamentbe 33 képviselővel kerültek be. Közülük már senki sincs, aki aktív országgyűlési törvényhozó munkát végezne. Néhányan időnként még hallatják a hangjukat különböző politikai kérdésekben, mások viszont teljesen eltűntek a közéletből. Az eredeti képviselőcsoport hét tagja hunyt el 1990 óta.
Az 1990-ben összeült Országgyűlés MSZP-frakciójából az eltelt közel 26 év alatt Annus József, Bossányi Katalin, Demény Pál, Horn Gyula, Kovács Pál, Nagy Attila és Pozsgay Imre távozott az élők sorából.
MSZP-s kampányzáró 1990. március 22-én. A képen (balról jobbra): Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Németh Miklós és Horn Gyula
(A fotó forrása: Index/MTI)
A rendszerváltás előtt egy rövid ideig pénzügyminiszterként dolgozó Békesi László 1998-ig maradt a Parlament tagja, s még ugyanebben az évben távozott az MSZP-ből is. Közben 1994 és 1995 között a Horn-kormányban másodízben is betöltötte a pénzügyminiszteri posztot. Képviselőségét követően visszavonult az aktív politizálástól, bár néhányszor – főleg költségvetési kérdésekben – elmondta meglátásait a különféle intézkedésekről. 2009-ben például csatlakozott a Reformszövetség nevű civil csoportosuláshoz, amely a gazdasági világválság közepette szükségesnek látott magyarországi gazdasági intézkedésekről dolgozott ki javaslatokat. 2016 márciusában látott napvilágot, hogy rákbetegséggel küzd.
A pénzügyminiszteri poszton Békesi Lászlót váltó Bokros Lajos pályája igen kacskaringósan alakult, hiszen sokan azt is elfelejtették már, hogy egy rövid ideig az MSZP képviselője volt, amely pozícióból egy külföldi munka miatt távozott két hónap után. Visszatérésére 1995 márciusáig kellett várni, ekkor Horn pénzügyminiszterré nevezte ki Bokrost, aki egy év alatt történelmi léptékű népszerűtlenséget ért el a róla elnevezett csomag miatt. Távozása után a Világbanknál, majd Horvátországban és Lengyelországban kormánytanácsadóként tevékenykedett. A hazai politika 2009-ben szippantotta be újra, a Magyar Demokrata Fórum ekkor kérte fel EP-listavezetőnek. Ez a döntés több MDF-es kilépésével járt együtt, a viták pedig tovább folytatódtak, melynek következtében maga a szervezet is megszűnt később. 2010-ben Bokros még az MDF miniszterelnök-jelöltje volt, de a párt már nem került a Parlamentbe. EP-mandátumának lejárta előtt, még 2013-ban megalapította a Modern Magyarország Mozgalom pártot, melyet azóta is vezet. Személye körül a budapesti főpolgármester-választás vonatkozásában alakult ki újabb polémia, hiszen a baloldali pártok leginkább a tessék-lássék módszerrel álltak ki mellette. A voksoláson végül Tarlós Istvánnal, a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben vereséget szenvedett.
Az építésztechnikus végzettségű Boros László 1998-ig őrizte meg mandátumát. A kilenc évig a Parlament jegyzőjeként dolgozó politikus az országos küzdőteret a helyivel váltotta fel, hiszen egészen 2010-ig tagja volt a soproni képviselő-testületnek. Közben visszatért civil szakmájához, amikor a Stettin Hungária Kft.-nél vállalkozási és minőségügyi vezetőként helyezkedett el. 2003-ig az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke volt.
Csehák Judit 1990 és 1998 között, majd egy rövid ideig, 2002-től volt országgyűlési képviselő. A Medgyessy-kormányban az egészségügyi, szociális és családügyi tárcát kapta, melyről közel másfél éves miniszterség után lemondott, majd hamarosan a Parlamentből is távozott. Ezt követően már nem játszott szerepet a politikai életben, de az mindenképpen érdekes, hogy férjével, Békesi Lászlóval, közösen egy szakácskönyvet adtak ki 2008-ban. Egy 2013-as televíziós szereplésében a létszámhiányra vonatkozóan úgy vélte, hogy azt a nyugdíjas orvosok visszahívásával lehetne enyhíteni.
Az idén 78 esztendős Daróczy Zoltán nyolc év törvényhozói munka után, 1998-ban a politikai visszavonulás, s egyben a tudományos pálya folytatása mellett döntött. Az MSZP-s honatya már 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. A matematikus, egyetemi tanár 2008-ban kapott professor emeritusi címet. Fő kutatási területe a függvényegyenletek és a függvényegyenlőtlenségek elmélete és alkalmazása. Emellett publikált a matematikai analízis, az információ mértékei és a középértékek elméletével kapcsolatban. Foglalkozik az ezekhez kapcsolódó differenciál- és integrálszámítási, mérték- és integrálelméleti, függvénysorbeli és komplex függvénytani kérdésekkel is. Számos tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője.
Gál Zoltán húsz esztendő után, 2010-ben vonult ki az országos politikai színpadról. A legelső parlamenti ciklusban az MSZP frakcióvezetőjeként, majd később házelnökként is dolgozó politikus hat éve nemigen szerepel a szélesebb nyilvánosság előtt. Fia, Gál J. Zoltán, szintén szocialista színekben, 2006 és 2010 között volt a Parlament tagja.
A KISZ-ből ismert Hámori Csaba 1994-ben köszönt el a Tisztelt Háztól. 1996-tól a Baloldali Tömörülés elnökségi tagja, majd 2001-től elnöke volt. Később már nem politikai tisztségeivel került be a hírekbe, hiszen egy 2006-os sajtóértesülés szerint Komárom-Esztergom megyében vádat emeltek ellene életveszélyes fegyveres fenyegetés és fegyverrel fogva tartás bűncselekménye miatt. A vádirat szerint Kesztölc határában fegyvert fogott egy földtulajdonosra. 2007 májusában Hámori az ügyben nem jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A volt politikus neve 2012-ben egy MÁV-projekt kapcsán is szóba került, melyet akkoriban a KEHI tett élénk vizsgálódás tárgyává.
A Parlamentből öt hónapos képviselőség után távozó Huszár Tibor inkább a tudományos karrierre fókuszált. Az idén 86 esztendős történész-szociológus két monográfiát is megjelentett Kádár Jánosról. A korszak jelentős kutatójának munkásságát 2013-ban Széchenyi-díjjal jutalmazták. Kutatási területe az erkölcsi tudat kérdései, az értelmiségszociológia és a történelemszociológia.
A szlovák nemzetiségű Jakab Róbertné már 1990-ben is rutinos képviselőnek számított, hiszen öt évvel korábban kapta első mandátumát. 1994-ben egy rövid időre kiesett, de Péli Tamás halálát követően újra elfoglalta helyét a patkóban, ahol egészen 2002-ig tevékenykedett. Az idén 80 esztendős politikus azóta nem aktív szereplője a közéletnek.
Katona Béla 2010-ig volt országgyűlési képviselő, a Horn-kabinetben bő 8 hónapig a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat is irányította tárca nélküli miniszterként, majd 2009-től a ciklus végéig a Parlament elnöke volt. Hat évvel ezelőtt vonult vissza az országos politikától. 2013 júliusában ő búcsúztatta Horn Gyula volt miniszterelnököt.
Az üzletemberként ismert Kovács Jenő 1992 szeptemberében lemondott mandátumáról, később nem is nyilvánult meg politikai jellegű kérdésekben. 1993-ban G and A Kft. néven saját vállalkozást alapított. 1994–1997 között a Hungarocamion Rt., 1998–2000 között a Trend Prognózis Rt. igazgatósági elnöke volt.
A többször is külügyminiszteri posztot betöltő Kovács László 2014-ig vette ki a részét a szocialista párt politikájának alakításából. A Parlamentnek 1990-től 2004-ig megszakítás nélkül tagja volt, ekkor Brüsszelbe került, ahol belpolitikai vihart is kavart módon végül vámügyi biztos lett. Az Országgyűlésbe a 2010-es választásokat követően az MSZP országos listájáról került be ismét, de 2014-ben már nem kapott befutó pozíciót. Az idén 77 esztendős Kovács László nem tűnt el teljesen a közéleti viták színpadáról, hiszen időről időre elmondja véleményét, leginkább a párt belső fejleményeivel kapcsolatban. 2015-ben újra megnősült.
A filmrendezőként is hírnevet szerzett Kósa Ferenc 2006-ig dolgozott törvényhozóként. A japánul is társalgási szinten beszélő - 1972 óta él házasságban Itomi Shinobu-val - volt politikus 2007-ben nagyhatású, magas színvonalú játék- és dokumentumfilmjeiért Kossuth-díjat kapott, 2008-ban a Magyar Mozgókép Mestere lett. 2009-ben megkapta a Húsz éves a Köztársaság Díjat, 2012-ben pedig a Magyar Művészetért Díjjal tüntették ki. Fotográfiáiból 2015-ben Hódmezővásárhelyen nyílt kiállítás.
Kósáné Kovács Magda 2004-ig a magyar, ezt követően 2009-ig az Európai Parlament tagja volt. Az 1994 és 1995 között munkaügyi miniszterként is tevékenykedő politikus visszavonult az aktív politizálástól, amit egy 2011-ben az MSZP vezetésének megfogalmazott levele is jelez: akkoriban ugyanis meg sem hívták a párt kongresszusára.
Körösfői László 1998-ig képviselte az MSZP-t a parlamenti patkóban, ezt követően azonban nem sok hírt lehet róla találni. Az biztos, hogy a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány kuratóriumát vezeti Gödöllőn, hiszen Körösfői a híres szobrász, festő és iparművész unokája.
Lakos László az első ciklus lezárását követően földművelésügyi miniszterként került a Horn-kormányba, melynek 1996 decemberi lemondásáig volt tagja. Mandátumát 1998-ig őrizte meg, ekkor tért vissza eredeti szakmájához és a kőröstetétleni termelőszövetkezet, illetve az abból alakult kft. ügyvezető igazgatója lett.
Az idén 93. születésnapját ünneplő Nyers Rezső máig rekorder a Parlamentben töltött idő vonatkozásában, hiszen 1949 és 1953 között, majd 1958-tól folyamatosan, 40 éven át, egészen 1998-ig országgyűlési képviselő volt, miközben számtalan pozíciót töltött be. Ő volt az MSZP első elnöke. Politikusi pályafutását követően kikerült a reflektorfényből. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013-ban elutasította azon keresetét, amelyet nyugdíjpótlékának a megvonása miatt nyújtott be. Az indoklás szerint a politikus az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében és a megtorlásokban játszott szerepe miatt érdemtelen a pótlékra. Novák Előd, a Jobbik alelnöke 2014. november 4-én Nagy Imre és társai kivégzésével összefüggésben felbujtóként elkövetett emberölés, jogellenes fogva tartás és bűnpártolás címén feljelentette a Legfőbb Ügyészségen.
Ormos Mária Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja elég korán, már 1990 szeptemberében lemondott mandátumáról. 1996 és 2000 között a Bölcsészettudományi kar megbízott dékánja volt. 2007-ben a Századok című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának elnöke lett. Közel kétszázharminc tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből harmincnyolc könyv/monográfia és több mint húsz könyvfejezet. Munkáit elsősorban magyar, francia, német és angol nyelven adja közre.
Az érdekvédelmi vonalról a Parlamentbe került Paszternák László 2002-ig maradt képviselő. A Vasas Szakszervezet korábban lemondott vezetője, aki civilben villamosipari technikus volt, teljesen eltűnt a politikai életből.
Az ipari és kereskedelmi miniszteri tárcát pontosan egy évig vezető Pál László 1997 májusáig maradt parlamenti képviselő. A honatyai székből ekkor a Mol Rt. elnöki pozíciójába került, majd egy ideig a Magyar Villamos Műveket is irányította. Az egyébként villamosmérnöki diplomával rendelkező politikus egy 2014 elején megjelent írásban ezt mondta: "épületenergetikai tanúsítványok számításait készítem, építészmérnöki tervezői szoftverekkel dolgozom, és persze unokázom."
A vállalkozásairól közismert Petrenkó János igen hamar eltávolodott a szocialista párttól, melynek frakciójából 1992 áprilisában ült ki a függetlenek közé. Később feltűnt a Vállalkozók Pártjában, sőt a Köztársaság Pártban is. 1994-ben köszönt el a Tisztelt Háztól. 1999-ben még pereskedett egykori gyárával kapcsolatban. 2015 januárjában Riz Gábor országgyűlési képviselő meghívására egy olyan kerekasztal vendége volt, ahol Ózd egykori politikusai emlékeztek vissza aktív éveikre.
Szabó György még 1991 januárjában lemondott, hiszen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnökévé választották. A nagypolitika színpadára 1994-ben tért vissza, Kovács Pál lemondását követően 1995 és 1996 között népjóléti miniszter volt. Parlamenti mandátumát 2010-ig őrizte meg. Azóta nem szerepel a híradásokban.
Az esztergályos szakmunkásként dolgozó Szili Sándor két ízben is egyéniben nyert Budapesten, a Parlamentből 2002-ben került ki. Az idén 77 éves volt képviselő visszavonult a közélettől. A szakma többszörös kiváló dolgozója, majd 1985-ben a Gépipar Kiváló Dolgozója elismerést kapott. Vele kapcsolatban talán kevesen tudják, hogy 1957-től amatőr színjátszóként is tevékenykedett, sőt 1964 és 1966 között elvégezte a MAFILM Filmszínészképző Stúdiót is.
Szűrös Mátyás politikai pályafutásának csúcspontja a köztársaság kikiáltása, majd ideiglenes vezetése volt. 1990-ben ő volt az, aki a 33 fős frakcióból egyedüliként nyert egyéni választókerületben. 2002-ig volt az MSZP képviselője, de már akkor is sok esetben fogalmazott meg különvéleményeket. 2002-ben kilépett az MSZP-ből és az Új Baloldal színeiben volt országgyűlési képviselő-, illetve miniszterelnök-jelölt, de a párt csak 0,1%-ot szerzett az országgyűlési választáson. 2003-ban átlépett a „történelmi” SZDP-be, majd annak elnökévé választották, 2005-ben lemondott tisztségéről. 2006-ban Kistarcsán indult polgármesterjelöltként, ám nem sikerült nyernie.
Vastagh Pál az első ciklus lezárását követően négy esztendeig a Horn-kormány igazságügy-minisztere volt, majd Békés megyéből egyéni választókerületben és megyei, illetve országos listán mandátumot szerezve maradt honatya egészen 2006 októberéig. Ekkor nevezték ki ottawai nagykövetté, amely pozícióban 2010 nyaráig dolgozott. Ezt követően a közéleti pályát a katedrára cserélte és egyetemi tanárként tevékenykedett.
A rendszerváltás utáni első szocialista frakció egyik legidősebb és egyúttal Kovács László mellett legtovább aktív tagja az idén 91 esztendős Vitányi Iván. A szociológus végzettségű politikus megszakítás nélkül 2014-ig volt az Országgyűlés tagja. Az MSZP 2011-es szakadásában Gyurcsány Ferenc oldalára állt és belépett a Demokratikus Koalícióba, ahol az egyes számú párttagkönyvet kapta meg.
