A rendszerváltás utáni első szabadon megválasztott Parlament második legkisebb képviselőcsoportját az akkor még korhatáros alapon működő Fiatal Demokraták Szövetsége alkotta. Ebből a frakcióból még mindig sokan tartoznak a politikai élvonalhoz. De korántsem mindenki.
Az alakulóüléskor 22 fideszes képviselő foglalt helyet az Országgyűlésben, közülük négyen – Kósa Lajos, Kövér László, Németh Zsolt és Orbán Viktor – megszakítás nélkül azóta is tagjai a törvényhozásnak. A közhiedelemmel ellentétben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nem tartozik ide, hiszen ő 1994-ben néhány hónapot kihagyott, csupán a népszerű színész, Eperjes Károly lemondásával kapta meg mandátumát a párt országos listájáról. Ezt azóta is őrzi.
Kövér László, Deutsch Tamás és Fodor Gábor egy Fidesz-rendezvényen 1990-ben
(a fotó forrása: Index Földi Imre/MTI)
Öt egymást követő ciklusban volt képviselő Áder János is, kétszer országos listáról, háromszor pedig Csornán szerezte mandátumát. A párt frakcióvezetőjeként, majd házalelnökként és elnökként is dolgozó jogász végzettségű honatya 2009 nyarán nyergelt át az Európai Parlamentbe, ahonnan 2012-ben tért haza. 2012. május 10-én választották köztársasági elnökké.
Az idén 50 esztendős Deutsch Tamás szintén 19 évig volt a magyar Parlament tagja. Az első Orbán-kormányban közel három évig ifjúsági és sportminiszter volt, ellenzékben pedig két évig az Országgyűlés alelnöke. 2009 júliusában tette át székhelyét Brüsszelbe, azóta európai parlamenti képviselő. 2014 végén Orbán Viktor az internetről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztossá is kinevezte.
Kalandosabb pályát futott be Fodor Gábor. A politikus a ciklus közepétől különutas politikát folytatott, majd 1993-ban két társával kilépett a pártból, sőt mandátumáról is lemondott. Rövid szünet után, 1994-ben, már az SZDSZ tagjaként tért vissza, 1994-ben művelődési és közoktatási, 2007-ben környezetvédelmi és vízügy miniszter lett, de mindkét posztról lemondott. 2009-ben a párt belső konfliktusa miatt távozott a Parlamentből. Öt év szünet után, az ellenzéki összefogás pártlistáján került újra a törvényhozásba, az általa 2013-ban alapított Magyar Liberális Párt elnökeként. Jelenleg független képviselő.
Az 1990-ben még orvostanhallgató, mentőtisztként is dolgozó Frajna Imre 1994-ben kikerült a Parlamentből. Négy év kihagyás után 1998-ban és 2002-ben is megnyerte a Pest megyei 10-es, pilisvörösvári központú választókerületet az akkor már orvosként tevékenykedő politikus, aki leginkább az egészségügyi bizottság munkájából vette ki a részét, öt hónapig államtitkár is volt. 2006-ban távozott a politikai élvonalból, később a TEVA gyógyszergyár stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatójaként dolgozott.
Az 1990-es Fidesz-frakció legfiatalabb tagja volt az akkor mindössze 23 esztendős Glattfelder Béla. Az agrármérnök képesítésű politikus 1990-től 2004-ig volt országgyűlési képviselő. 2000 és 2002 között a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára, ezt követően 2004-ig az Országgyűlés mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának alelnöke. 2004-ben választották európai parlamenti képviselővé. Tagja volt az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának, póttagja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak, helyettesítő tagja a Halászati Bizottságnak, valamint tagja az EU-Mercosur Közös Parlamenti Bizottságnak és az EU-Oroszország Közös Parlamenti Bizottságnak. Tíz évig dolgozott Ep-képviselőként Brüsszelben, majd 2014-ben a harmadik Orbán-kormányban a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára volt 2015 október végéig.
Hegedűs István volt 1990-ben a legidősebb fideszes. Az akkoriban 33 esztendős szociológus szintén korán eltávolodott a Fidesztől, hiszen már 1993-ban Fodor Gábor vonalához tartozott, noha a frakcióból nem lépett ki és mandátumát sem adta vissza. Azóta oktatóként és tanárként tevékenykedik. Jelenleg a Magyarországi Európa Társaság elnöke, oktató az École Supérieure des Sciences Commerciales d’Angers (ESSCA) budapesti - angol nyelvű - nemzetközi szemeszterén, illetve a magyar Team Europe tagja. Szakterülete a politikai pártok, a média és politika, valamint az Európai Unió.
A közgazdász Mádi László 2010-ben, húsz év parlamenti jelenlét után búcsúzott. Egy számára rosszul sikerült nyilatkozat után a Fidesz már nem is indította a 2010-es választásokon, mivel az ingatlanadó ügyében szembement a párt álláspontjával. A politikától teljesen eltávolodott. Egy 2014-es hír szerint akkor a jegybank készpénzlogisztikai igazgatóságát vezette.
Ugyancsak az 1993-as pártszakadás következtében távozott Molnár Péter, aki szintén visszaadta mandátumát. Az esztéta és jogász végzettségű politikus leginkább médiaügyekben nyilvánult meg egészen kilépéséig, hiszen Fodor Gábort nem csupán a lemondásban, hanem az SZDSZ-be is követte.1994 és 1998 között a szabaddemokrata frakció tagja volt, a ciklus végén került ki a törvényhozásból. 2013-ban hallatott újra magáról, amikor a Fidesz újraszervezését kezdeményezte. „Az egykori fideszes, majd SZDSZ-es országgyűlési képviselő akkor azt mondta: az újraalapításra azért van szükség, mert a mai Fidesz - mostani vezetőinek állítása ellenére - már nem a 25 évvel ezelőtt indult párt értékeit képviseli. Szerinte a kormánypártot nem lehet azonosítani a Fidesz-szel, az ugyanis csak egy utódpárt.”
A politikai elitből eltűnt a környezetvédelmi kérdésekben aktív Pap János is. A Győr-Moson-Sopron megyei képviselő három ciklust húzott le, mandátuma 2006-ig tartott. Azóta nem szerepel a híradásokban.
Rockenbauer Zoltán 1990-től 2006-ig volt a Fidesz országgyűlési képviselője. 1999 és 2000 közt a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkári posztját töltötte be, majd 2000- től 2002-ig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának élén állt. 2006-tól szabadfoglalkozású. 2011. június 1-től az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kulturális főszerkesztője. 2012 decemberében felmondott az MTVA-nak a közmédia területén végrehajtott elbocsátásokkal összefüggésben. 2013 júniusától a Műcsarnok munkatársa.
Sasvári Szilárd egykori parlamenti életrajza szerint a Fidesz első oktatáspolitikai programjának egyik kidolgozója, és egy ideig a párt etikai bizottságának elnöke is volt. Az első Orbán-kormány idején, amikor a parlament kulturális bizottságának elnöke volt, Várhegyi Attila távozása után lehetséges kulturális államtitkárként is emlegették, de végül nem ő kapta a posztot. 2002-ben pedig nem is jutott be a parlamentbe, így a köztévé kuratóriumi tagságával vigasztalódhatott, majd a fővárosi közgyűlésben politizált 2006-ig. Később egy hajózási cég, az Esztergom-Mahart Kft. ügyvezető igazgatója lett. 2015-ben az esztergomi képviselő-testület leváltotta a városgazdálkodási feladatokat ellátó, önkormányzati tulajdonú Strigonium Zrt. vezérigazgatóját és a feladattal átmenetileg a volt fideszes képviselőt bízta meg.
Szájer József politikai pályája közismert. A jogász képesítésű szakember 2004-ig a magyar, azóta megszakítás nélkül az Európai Parlament tagja. Nagy szerepet vállalt az új Alaptörvény kidolgozásában.
Érdekesen alakult az 1990-ben még csak 24 éves, pszichológus Szelényi Zsuzsanna pályafutása. A már az első ciklusban is Fodor Gáborral szimpatizáló honanyát 1994-ben nem indította a Fidesz, később ki is lépett a pártból. 1994 és 1996 között a Kulturális és Oktatási Minisztérium miniszteri biztosa. 1996–2010 között az Európa Tanács tisztviselője, a Budapesti Európai Ifjúsági Központ igazgatóhelyettese. 2010-ben a Roma Oktatási Alap igazgatója. 2011-től nemzetközi fejlesztési tanácsadóként dolgozik a Balkánon, Észak-Afrikában, Kelet-Európában és Magyarországon. 2013 márciusában az Együtt 2014 választási szövetség alapítója a Haza és Haladás Egyesület képviseletében. Bajnai Gordon mandátumáról való lemondása után bekerült az Országgyűlésbe 2014-ben, pontosan 20 esztendő után.
Tirts Tamás 2006-ig, négy cikluson át képviselte a Fideszt. A magyar-történelem szakos tanári diplomával rendelkező szakember az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő főigazgató-helyetteseként tevékenykedik.
Egykor a Fidesz alelnöke is volt Trombitás Zoltán, aki 1990 és 1998 között politizált a Parlamentben. 1998-tól tíz éven keresztül a Magyar Rádió kuratóriumában képviselte a pártot, majd visszatért eredeti – orvosi - szakmájához az egészségügybe: igazgató főorvos volt a mezőtúri városi kórházban, főigazgató a budapesti Szent Ferenc kórházban, illetve vezérigazgató a Budapesti Egészségközpontban. Később kinevezték a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház főigazgatójává, amely tisztséget jelenleg is betölti.
A közgazdász Ungár Klára Fodor Gáborhoz hasonló körülmények között, 1993-ban távozott a Fideszből és a Parlamentből is, de fővárosi közgyűlési mandátumát megtartotta, 1994-től az SZDSZ-frakció tagja volt. 1994 és 1998 között SZDSZ-es országgyűlési képviselőként dolgozott. 2009-ben kilépett a pártból. Jelenleg a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnöke.
Wachsler Tamás 1998-ig volt az Országgyűlés tagja. Az első Orbán-kormányban egy ideig a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, erről a pozícióról 2000 szeptemberében mondott le. 2014-ben a Steindl Imre Program igazgatójaként dolgozott, melynek célja egységes kialakítású Kossuth tér volt, azaz az új díszburkolat, valamint a megnövelt mennyiségű parkosított felület kialakítása az Országház környékén.