Bármilyen hihetetlen, a Jobbik nem 2010-ben került a Parlamentbe, hiszen egy kiugrott fideszes, Körömi Attila, személyében már 2004 tavaszán hallathatta hangját a Tisztelt Házban. A nemzeti radikális pártot azonban a ma 37 esztendős Vona Gábor tette megkerülhetetlen politikai tényezővé. Érdekes országgyűlési hozzászólásaiból szemezgettünk.

2010.05.17-én a Nemzeti Együttműködésről szóló általános vitában:

Ha esetleg Göndör képviselőtársunk arra gondol, hogy mi nem vagyunk demokraták, mert az ő jelenlétüket folyamatosan megkérdőjelezzük, akkor azt mondom neki, hogy mi nem azért kérdőjelezzük meg az önök jelenlétét, mert nem vagyunk demokraták, hanem éppen azért, mert demokraták vagyunk, kérdőjelezzük meg az önök itteni jelenlétét. (Taps a Jobbik padsoraiban.)Önökről, őszintén megvallva, már nem is tudom azt mondani, hogy posztkádáristák, önökről azt tudom mondani, hogy posztgyurcsányista csapat, amely hála istennek, létszámában egyre inkább fogyatkozik.

2010.05.21-én a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló általános vitában:

Én a tegnapi napon a kettős állampolgárság általános vitáján nagy érdeklődéssel figyeltem a Magyar Szocialista Párt aggodalmát, hogy Szlovákia hogyan fogja kihasználni a magyar kártyát. Hát jelezném önöknek, tisztelt szocialista képviselőtársaink, hogy a magyar kártyát az egész világon önök használták ki a legaljasabb módon 2002-ben, amikor a státustörvény kapcsán 23 millió románnal fenyegették a magyar társadalmat. (Taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik padsoraiban.)

Napirend előtti felszólalás „Boszorkányüldözés helyett valódi rendet” címmel 2010.06.28-án:

Az átvilágítások kérdésköre kapcsán, az elmúlt húsz évben példátlan módon képviselők akadnak fenn a C típusú átvizsgáláson. Hozzátehetném, viccesen persze: ahol Horn Gyula, Medgyessy Péter, Bajnai Gordon átment, ott meg külön megtiszteltetés fennakadni (Derültség, taps a Jobbik soraiban.), de azért nem szeretnék ebből semmiképp sem viccet csinálni, hiszen parlamenti képviselőnek küldtek ide bennünket a szavazóink, azt szeretnénk, ha ezekben a bizottságokban végre végezhetnénk a munkánkat.

„Struccok, ki a fejjel” címmel napirend előtti hozzászólás 2011.05.23-án:

A harmadik tendencia, amiről nagyon-nagyon kevés szó esett, a megélhetési elvándorlás. Ma Magyarországon fiatalok százezrei készülnek elhagyni ezt az országot, miközben a német és az osztrák munkaerőpiac pedig megnyílik előttünk - ezzel a problémával, úgy érzem, nem is foglalkozunk egyáltalán. És ha nem foglalkozunk vele, akkor úgy tűnhet, hogy valamifajta betelepítés lehet a háttérben, én feltételezem, hogy önök ezt nem akarják, de lehet, hogy mégis akaratlanul ezt készítik elő, ha ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk valóban a súlyához mérten. Gondolom, önök nem akarnak szervezett betelepítést a harmadik világból (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de akkor tegyenek is érte.

(fotó forrása: mon.hu Veres Nándor/MTI)

Napirend előtt 2011.10.24-én:

Mint köztudomású, rátérve a lényegre, köztudomású, hogy a miniszterelnök úr vonzódik a dakota kultúrához és a dakota közmondásokhoz. Hadd hívjam fel a figyelmét a maják egyik kulturális jóslatára, a 2012-es világvégére. Én nyilvánvalóan nem hiszek az ilyen világvégékben, de mégis azt kell hogy mondjam, hogy ha az Európai Unióra vetítjük ezt a jóslatot, akkor nagyon úgy tűnik, hogy végre ki kell mondania azt valakinek, és ki kell mondanunk azt, hogy az Európai Unió megmenthetetlen. Ennek számtalan társadalmi, morális, gazdasági, kulturális oka van, ezeket nem kívánom elemezgetni. De azt is ki kell végre mondani ebben a Magyar Országgyűlésben, hogy ebben a közösségben, amelyet Európai Uniónak hívnak, Magyarország elmúlt hét éve ráfizetés volt.

Napirend előtt 2012.03.05-én:

Szóval, mindezek tudatában az MSZP-vel nem akarok többet foglalkozni, de azért elgondolkodtató, amikor Mesterházy Attila azt mondja, hogy egy hosszú menetelésbe kívánnak kezdeni a választásokig. Hogy hová meneteljen az MSZP? Én annak örülnék a legjobban, ha a francba menetelne el. (Taps a Jobbik soraiban. - Derültség a kormánypárti padsorokban.)

Politikai vita az Orbán-kormány két évéről 2012.06.14-én:

Önök elszámoltatást ígértek, egymillió munkahelyet és közbiztonságot két hét alatt. Van-e elszámoltatás? Hát a felszín felett, a felszínen zajlik valami kapargatás, valami imitálása az elszámoltatásnak, de hadd legyek nagyon egyszerű: milyen elszámoltatás az, ahol Gyurcsány Ferencnek még mind a mai napig nem kellett felelnie sem a politikai, sem a társadalmi, sem az erkölcsi bűneiért? Addig, amíg Gyurcsány Ferenc országgyűlési képviselő, milyen elszámoltatásról beszélünk? És ne jöjjenek azzal, hogy tegyünk feljelentést, ne hárítsák el a felelősséget! Önök vannak kormányon, az önök felelőssége az, hogy Gyurcsány Ferenc még mind a mai napig országgyűlési képviselő.(Taps a Jobbik soraiban.) Ezzel szemben, és azzal szemben, hogy Gyurcsány Ferenc még mindig országgyűlési képviselő - és itt nemsokára majd föl is fog szólalni -, ezzel szemben és az elszámoltatás helyett jelen pillanatban oligarchák és narancsbárók uralják ezt az országot. Ha kimennek az emberek közé, már nem is az a közhangulat, hogy Orbán Viktornak van egy pénztárnoka, hogy Orbán Viktornak van egy oligarchája, hanem a közhangulat az, hogy Simicska Lajosnak van egy miniszterelnöke. (Szabó Timea tapsol.) Már ez a közhangulat.

Napirend előtti felszólalás 2012.10.08-án:

Matolcsy György személyéről, munkásságáról most már lassan "pozitívumként" csak annyit lehet elmondani, hogy képes mindent megszorítani, ami mozog. Lassan egy ilyen gazdaságpolitikai Chuck Norrisszá válik, aki reptében a legyet is megszorítja, de nem akarok ezzel most viccelődni, ugyanis egyáltalán nem vicces a téma. Ez ugyanis nem egy kiigazítás. Tehát hiába mindenféle kommunikációs trükk, kommunikációs igyekezet, ide most már száz Habony Árpád is kevés, ez nem más, mint megszorítás! Mondhatnánk persze azt, hogy 1990 óta a magyar társadalom hozzászokhatott volna, hiszen évente voltak megszorítások, csak az a baj, hogy 2008 óta ez már nemcsak évente jött, hanem negyedévente, amióta meg önök vannak kormányon, most meg már lassan havonta vannak újabb és újabb megszorítások.

2013.04.09-én Az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló általános vitában:

Azt a provokatív mondatot fogom mondani, hogy nem, jelen pillanatban nem a holokausztrelativizálás jelent társadalmi problémát Magyarországon, hanem a kommunizmus relativizálása, nem a náci bűnök tagadása élő probléma, hanem a szocialista rendszer bűneinek a tagadása - gondoljunk csak Biszku Bélának az esetére! És nagyon sajnálom, hogy ennek kapcsán és ezen érzelmek felkavarásának figyelembevétele nélkül Bárándy Gergely képviselőtársam most már rendszeresen ennek a sörmárkának a problémája mögé bújik. Nagyon remélem, hogy nem valamifajta tudatos vagy tudattalan szándék vezérli őt vagy frakcióját (Dr. Bárándy Gergely közbeszól.) arra nézve, hogy esetleg valami kiskaput lehet nyitni a vörös csillag visszacsempészésére egy korsó sörnek a keretében. (Dr. Bárándy Gergely: Nem figyeltél!)

Napirend előtti felszólalás „Négy év után” címmel 2014.02.13-án

Eltelt négy év, amiről ha egyetlenegy mondatban kellene értékelést adnom, akkor azt mondanám, hogy ez az illúziókeltés négy éve volt. Az egyetlen vitathatatlan sikerük az, hogy képesek voltak olyan tökéletesen kommunikálni, mint még senki korábban. Képesek voltak arra, hogy a hazugságokat, a mulasztásokat, a kudarcokat pozitív színben tüntessék fel négy éven keresztül. Sokszor még nekünk, nekem is az az érzésem volt, hogy önök úgy beszélnek, mint mi, úgy beszélnek, mint egy jobbikos, aztán persze rájöttem, hogy ez az egész csupán egy illúzió, és amikor a tettekre tértünk, a tetteket néztük meg - remélem, most is bólogat, államtitkár úr -, akkor meg úgy cselekedtek, mint az MSZP-sek és a szocialisták.

A tapolcai időközi választást követően napirend előtt 2015.04.13-án:

Mondhatnánk úgy is, hogy a veszprémi választók a rendszerváltozás korhadó 25 éves építményéből végre kilöktek egy téglát. Mondhatnánk úgy is, hogy egy XXI. századi pártot segítettek győzelemre a XX. század pártjaival szemben. Nem szeretem ezt a kifejezést, de ha volt fülkeforradalom Magyarországon, akkor az tegnap történt meg Veszprém megye 3. választókerületében. Néhány héttel, hónappal ezelőtt Veszprémben az volt a választások tétje, hogy van-e kormányváltó hangulat Magyarországon.

Legutóbb ugyanitt azt írtam ,hogy Vona Gábor már a 2014-es választások előtt felismerte: addigi politikai koncepciója vigyorogva elég lesz egy 15-20 százalékos eredményhez, de ha nem változtat az irányon, akkor többet soha nem kap. Ezért kezdte el irtani a gazt, még ha nem is mindig jó kapával és távolról sem gyökerestől. Viszont a kertészkedéssel olyan sajtóvisszhanghoz jutott hozzá, melyhez régebben nemigen. Gyergyószentmiklósi szereplése teljesen világossá tette azt a vonalat, melynek mentén a következő időszakban mozogni kíván. Az, hogy a kormány határvadász egységeket rendel a délen felépítendő kerítéshez, ismét visszaigazolja a Jobbik korábbi, az önálló határőrség újbóli felállítását sürgető javaslatát, egyúttal megerősíti: a Fidesz ugyanúgy érzékeli a baloldal tehetetlenségét, mint a Jobbik térnyerését.