Mert a politika is lehet érdekes

PoliPraktika

Pozsgay Imre már építi a szobrát

2015. június 03. - Herczeg Sándor

Különösen erős interjút adott ma az Index-nek Pozsgay Imre, aki a rendszerváltás idején akár államfő is lehetett volna. Török Gábor jól látja: az anyag valóban aranybánya. Kár, hogy kevés benne az arany, s arányaiban ilyen sok a föld.

Nem vitatom azt a szerepet, melyet a volt kulturális miniszter betöltött 1989-ben és 1990-ben. Valóban ő volt az, aki először népfelkelésnek nevezte az 1956-os forradalmat, mellyel érthetően botrányt kavart saját elvtársai körében. Azt sem állítom, hogy nem vett részt az előző éra lebontásában, sőt, az MSZMP berkein belül ebben vezető szerepet játszott, s akár bomlasztott is. Tudjuk, hogy a korai MDF vezetői is láttak benne alternatívát, de tárgyalópartnert mindenképpen. Azonban azon, hogy már 1980-ban sem volt kommunista és 1958-tól nem támogatta Kádár Jánost – kissé elcsodálkoztam.

pozsgay_imre_index.jpg

(a kép forrása: Index Huszti István)

Van olyan helyzet, amikor a kevesebb több. Talán nézzük meg, hogy Pozsgay –  aki szavai szerint sokat vitázott a kulturális cenzúrában rendkívüli hatalommal bíró Aczél Györggyel – kulturális miniszterként mit mondott 1976. október 14-én, a közművelődésről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor a Parlamentben az Országgyűlési Könyvtár mai napig is átnézhető dokumentumai szerint.

A közművelődés fejlesztése szorosan összefügg társadalmunk, a szocializmus jövőjével, ezért társadalomfejlesztési programunk lényeges és szerves része a közművelődés fejlesztésé­nek programja. E felismerések késztették a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gát arra, hogy a közművelődés helyzetét áttekintse, és 1974-ben határozatban rögzítse a fejlesztés feladatait, és egyúttal javaslatot tegyen a közművelődésről szóló törvény megalkotására. Csupán — s ez a csupán nem kevés — abban törekszünk egyetértést kialakítani, hogy van megbízható, bevált politikánk, amelynek elválaszthatatlan és nem önkényesen cserélgethető része a kulturális politika, éppen azzal tudott alkotó energiákat felszabadí­tani, hogy hangsúlyozta az emberek jogát és felelősségét a szocializmus építésében. Azzal, hogy a szocialista demokrácia intézményeivel az állampolgárokat a szocialista épí­tés gondolkodó, cselekvő részvevőivé avatta. Amivel elérte ez a politika, hogy azok is, akikben még nem tudatosodott világnézetünk, társadalmi programunk valamennyi célja, egy kö­zös célt, a szocializmust meggyőződéssel vállalták.

Másnap – 1976. október 15-én – Pozsgay a törvényjavaslat zárszavában Marx-ot is megemlítette:

Amikor ezt tesszük, akkor azt is hozzá kell tennünk, hogy a szocialista hazafiság erősítése, a nemzettudat fejlesztése számunkra annak a tudatával is együtt jár, hogy egy szocialista közösség tagja vagyunk, nem egyedül vagyunk, hanem itthon vagyunk, Közép-Európában, Kelet-Európában, mert végre egy olyan társadalmi közösség tagjaként teljesítjük küldetésünket, amelyre keserves történelmünkben korábban nem volt példa. S akkor ehhez hozzá tartozik annak a kijelentése is, hogy amikor közízlésről, a nemzeti értékek megbecsüléséről beszélünk, eszünkbe jutnak Marx szavai, aki azt mondta, hogy a szerencsés nemzetek kacagva búcsúznak történelmük tragikus pillanataitól.

Félreértés ne essék. Hiszek abban, hogy egy embernek évtizedek alatt akár gyökeresen is megváltozhat a véleménye. Abban viszont már kevésbé, hogy jórészt meg kell tagadni a múltját, még akkor is, ha a „végképp eltörölni” csak a fiatalabb korosztálynak egy filmcím csupán. Vessen rám bárki követ, de számomra kissé disszonáns az a mondat, melyben Pozsgay Imre a Kádár-korszakot kemény diktatúrának tartja, miközben 1976 és 1980 között kulturális, majd 1982-ig művelődési miniszter, 1982 és 1988 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkára, 1988 és 1990 között államminiszter, 1980 és 1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi, 1988 és 1989 között Politikai Bizottságának tagja volt. Azt gondolom, hogy ha valaki ilyen magas pozícióba jut, akkor egyrészt szorult bele tehetség, másrészt pedig nem a legalacsonyabb szinten kell támogatnia a rendszert.

Szerintem Pozsgay Imre eleget tett a rendszerváltáskor (- hoz), az 1990 után betöltött szerepe pedig már más lapra tartozik, hiszen láthatóan kereste a helyét a politikai palettán. A saját maga által is bevallottan lórúgásként megélt eset, azaz az elbukott államfői posztot követően csupán rövid MSZP-s karriert vállalt – tegyük hozzá, hogy önszántából. A Nemzeti Demokrata Szövetséggel nem aratott sikert és a röpke MDF-es intermezzo-val sem. Számomra még az sem felháborító, hogy megtalálta a kapcsolatot a Fidesszel és egyetért velük.

Csak kár, hogy már életében megpróbálja felépíteni saját szobrát és talán kozmetikázni is a múltat. Ezt tartom feleslegesnek, hiszen tudjuk: a régi, fekete-fehér fotókat lehet ugyan színesíteni, de attól még ugyanazokat a történéseket fogják ábrázolni.

A bejegyzés trackback címe:

https://polipraktika.blog.hu/api/trackback/id/tr907515960

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.06.04. 06:53:49

Pozsgay pozitív szerepet játszott, kár, hogy ezt lerontja most butaságok mondásával.

Azt, hogy 1980-ben nem volt kommunista elhiszem, de azt, hogy már az 50-es évek végén nem hitt Kádárban, azt nem.

szamok embere 2015.06.04. 12:17:51

Pozsgay volt a legérzékenyebb orrú patkány, ha lehet hinni neki ( "nyolcvanas évek közepén, de Gorbacsov hatalomra kerülésekor már biztosan a meggyőződésem volt, hogy a rendszer nem reformálható.").
Sikeres, egész életében az utca napos oldalán járt.

Trackers 2015.06.04. 12:17:56

Pozsgainak jóval többet köszönhetünk, mint a pufajkás Horn Gyuszinak.

Akinek az egész megmaradt ügynökhálózat, és MSZMP-s maradvány közösen építgeti a szobrát.

Szóval ezerszer inkább Pozsgai, mint Horn.

Trackers 2015.06.04. 13:23:01

Az egykori ügynökök, hálózati személyek ma is élnek, mint hal a vízben, felelősségre vonni őket ma se lehet semmiért.

index.hu/gazdasag/2015/06/04/eclipse/

s 2015.06.04. 13:46:54

a pozsgay cikket olvastátok? (hacsak nem pozs gay)

index.hu/belfold/2015/06/03/pozsgay_imre_nem_voltam_kommunista_80-ban_sem/

Ez a tudathasadás minősített és orvosilag is viszonylag magas szinten dokumentálható esete. A srác teljesen nem emlékszik, hogy mit csinált mondjuk harmincöt éve. Illetve úgy emlékszik, ahogy az neki ma épp jólesik. Hívják ezt szelektív amnéziának is, bár nem akarok a téma szakértőjének tűnni, mivel nem is vagyok az. pozsgay eeeaaááfffftaaáaáááaársss. Hogyan teccik emlékezni a mszmp-beli igencsak kurvára eredményes aknamunkára, így utólag? Meg akkor már egyúttal azt is jó lenne tudni, hogy akkor most a fidesszel hogyan is teccik lenni? Ezt is le teccik majd tagadni, ha a magasságos megtartja méltóságodat igen jó erőben és egészségben jóval a fidesz bufenc után is? Gyötrő kérdések ezek, igaz, pozsgay eeeaaááfffftttaaaaáááárrrrsss?

s 2015.06.04. 14:00:31

Nos, a pozsgay saját bevallása szerint is egy parasztgyerek. Nincsen ezzel semmi baj, csak akkor, ha nála értelmesebbeknek próbálja meg osztani az észt. Ezt úgy mondják, hogy az illető első generációs értelmiségi. Egyébként orbán is az. Van erre egy találó mondás: Nincs az a fényezés, ami eltüntetné a fa igazi erezetét. Szemmel láthatóan vonzódik a diktatúrákhoz. A kádár korszak diktatúra volt és a mostani orbán korszak is az. Mindig a hatalom kegyét kereste, azt akarta szolgálni, akár megalkuvások és későbbi tagadások árán is. Hulladék ember.

seahawks 2015.06.04. 14:01:31

@Trackers: nem szabad így hozzá állni. egyik sem elfogadható, se horn, se pozsgay. a diktatúra kiszolgálói, talpnyalói voltak. vér tapad mindegyik kezéhez.

s 2015.06.04. 14:14:35

@maxval bircaman szerkesztő: "Pozsgay pozitív szerepet játszott, kár, hogy ezt lerontja most butaságok mondásával."

Várd meg a hivatalos fidesz álláspontot. Majd a lézerdzsonni megmondja, hogy mit kell erről gondolnotok. Aztán úgy jársz, mit ez a szerencsétlen fasz, hogy nem győzöd letagadni, hogy miket csináltál. Idemenekülve bolgár hazádból, mert az összes fűcsomót lezabáltad már ott.

mézescsók 2015.06.04. 14:42:44

Valamelyik Ancsel Éva bekezdés: vannak, akiknek a múltjuk sem látható előre.

campobaszo 2015.06.04. 15:03:03

Építi a szobrát - érdekes eufemizmus.
Magyarul: keveri a szart.
A kádári diktatúra irányítóiról értelmetlen vitát nyitni,hogy gazemberek voltak-e vagy sem.Pozsgay sem kivétel.

Terézágyú 2015.06.04. 15:20:32

Látom, nem csak nekem állt égnek a hajam az index-cikk olvastán...

sanyix 2015.06.04. 15:29:17

@Trackers: tudjuk, a ti kommunistáitok azok jó kommunisták... ugyan ez van az oligarchákkal, az offshore lovagokka, az oroszokkal való megállapodásokkal, és a seggnyalásokkal.

csak egy néző 2015.06.04. 15:44:55

@Trackers:
"Az egykori ügynökök, hálózati személyek ma is élnek, mint hal a vízben, felelősségre vonni őket ma se lehet semmiért."
Hogy lehetne te idióta, amikor ott ülnek a fidesz padsoraiban a polgármesteri és egyéb jól fizető hivatalok székeiben.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.06.04. 16:01:10

@s: Független vagyok és nem befolyásol más álláspontja.

s 2015.06.04. 17:25:00

@Trackers: y-nal írja az a paraszt, hogy behazudja a nemesi vért.

s 2015.06.04. 17:27:14

@maxval bircaman szerkesztő: Senki sem független. Te meg aztán végképp nem.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.06.04. 17:28:33

@s:

Független = csak a saját véleményétől függ.

s 2015.06.04. 17:40:25

@maxval bircaman szerkesztő: Hülye vagy. Mindegyikünk másoktól függ, az élményeinktől, beszélgetéseinktől, olvasmányainktól. Nem mondom el, mert hosszú és bonyolult. Te sem magadtól vagy ekkora barom. Ilyenek közt éltél, őket hallgattad, olvastad, stb... . Az lehet, hogy van valamennyire egyéni világlátás, de a főbb elemek a nagy eszmék sodrában vannak. Kis hullámtarajok, amikben az egyes emberek véleménye különbözik. Vannak persze kivételes, iskolateremtő elmék, de a legtöbbünkre ez nem igaz.