Mert a politika is lehet érdekes

PoliPraktika

Ötven éve ítélték el a zuglói nyilasokat

2017. február 01. - Herczeg Sándor

Az 1960-as évek derekán Kröszl Vilmos nyugodtan sétálgatott a Duna-parton, de valaki felismerte. 1967-ben már ő volt a fővádlottja annak az ötven esztendővel ezelőtt lezajlott pernek, melyben 19 nyilas pártszolgálatost állítottak bíróság elé 560 általuk elkövetett gyilkosságért. Több mint két évtizedig sikerült elkerülniük a felelősségre vonást. Olyannyira, hogy később akadt közöttük tanácselnök, kiváló dolgozó párttag, sztahanovista élmunkás, sőt az 1956-os forradalom leverésében fontos szerepet játszó, s azért kitüntetést kapó katonatiszt.

A zuglói nyilasok pere a korabeli sajtó által rendkívüli figyelemmel kísért eljárás volt, amely nem utolsósorban bizonyította azt is, hogy a konszolidálódott Kádár-rendszer ugyanolyan éber, mint az 50-es évek végén. A perben – melyről Szabó László és Sólyom József már 1967-ben könyvet jelentetett meg, amely jelen írás egyik forrása is – kétségtelenül olyan hátborzongató részletek és kegyetlenkedések kerültek napvilágra, melyekért, amennyiben a háború után közvetlenül elkapják őket, a vádlottak szinte mindegyikét kivégezték volna. A zuglói nyilas pártszékház számtalan zsidó üldözött vesztőhelye volt, a nyilasok időnként egymással is versengve öltek meg férfiakat, nőket és gyermekeket egyaránt, megszabadítva őket értékeiktől is, melyeken önmaguk osztoztak.

nyilasper_hetek_hu.png

A zuglói nyilasper vádlottainak egy része

(a fotó forrása: hetek.hu)

A rendőrség először Kröszl Vilmosra, Németh Lajosra és Bükkös Györgyre csapott le. Mindhármukat 1966. február 16-án helyezték előzetes letartóztatásba. Őket március 16-án Hollai József és Szőke Antal, május 2-án Baráth Kálmán, Kálmán László, Füredi Pál, Hernádi Jenő, Erős János, Mészáros László és Monostori Gyula, május 31-én Kovács János, június 21-én Sándora Alajos és Pataki Ferenc, június 22-én Kraut Gyula és Kraut József, míg június 27-én Kovács István és Baráth János követte. A vádiratot októberben nyújtották be háborús bűntettek miatt mind a 19, akkor már előzetesben lévő volt nyilas ellen:

Kröszl Vilmos (1911) kazántisztító, I. rendű vádlott

Németh Lajos (1917) művezető, II. rendű vádlott

Bükkös György (1911) elektroműszerész, III. rendű vádlott

Hollai József (1919) szabász, IV. rendű vádlott

Szőke Antal (1924) órás kisiparos, V. rendű vádlott

Baráth Kálmán (1925) szállítómunkás, VI. rendű vádlott

Kálmán László (1925) műszerész, VII. rendű vádlott

Füredi Pál (1912) motorlakatos, VIII. rendű vádlott

Hernádi Jenő (1924) lakatos, IX. rendű vádlott

Erős János (1898) hivatalsegéd, X. rendű vádlott

Mészáros László (1926) segédmunkás, XI. rendű vádlott

Monostori Gyula (1928) katonatiszt, XII. rendű vádlott

Kovács János (1919) segédmunkás, XIII. rendű vádlott

Sándor Alajos (1915) munkaügyi előadó, XIV. rendű vádlott

Pataki Ferenc (1924) géplakatos, XV. rendű vádlott

Kraut Gyula (1906) kőműves, XVI. rendű vádlott

Kraut József (1914) gépkocsivezető, XVII. rendű vádlott

Kovács István (1909) szakoktató, XVIII. rendű vádlott

Baráth János (1927) szállítómunkás, XIX. rendű vádlott

A nyomozati anyag több mint tízezer gépelt oldalt tett ki. A per kitervelői arra a politikai motívumra építettek, hogy a nyilas rémuralom idején kegyetlenkedő pártszolgálatosok jó egy évtizeddel később, az ötvenhatos forradalomnak is aktív szereplői voltak. Kelemen Géza ügyész vádbeszédében hangsúlyozta: „A vádlottakhoz hasonló gondolkodású és beállítottságú emberek kegyetlenkedtek, raboltak az 1956-os ellenforradalom alatt is, s ezek az emberek mindig csak az alkalmas pillanatra vártak, hogy hasonlóan cselekedjenek.”A Kröszl-csoport tagjai más nyilas egységekhez hasonló bestiális kegyetlenséggel kínozták és gyilkolták meg áldozataikat. Az elfogott zsidókat kirabolták, levetkőztették, gumicsövekkel, vasrudakkal, bikacsökkel verték, cigarettával égették. A nőket gyakran megerőszakolták. Egy alkalommal a pártház pincéjében nyolc nőt és tizenkét férfit arra kényszerítettek, hogy közösüljenek előttük, majd agyonlőtték az áldozatokat. Előfordult, hogy gyerekeket hajítottak ki az ablakon vagy fojtottak vízzel telt dézsába. A kegyetlenkedéseknek semmi sem szabott határt. 1944. november 14-én a „pártházavató ünnepségen” a leittasodott nyilasok a Rákos patakhoz vitték a zsidókat, majd főbe lőtték őket. Decemberben tizennégy embert hoztak ugyanide, akik közül Kröszl kiválasztott kettőt, és utasította őket, fussanak versenyt egymással. Hozzátette, hogy aki nyer, az életben marad. A kiválasztottak futni kezdtek, de hiába, mert Kröszlék mindkettejüket főbe lőtték.

Mészáros László egy ízben Pataki Ferenccel együtt még egy elfogott, majd felakasztott katonaszökevény hullájára is célba lőtt, míg Hollai József a pártház pincéjében kötőtűvel szúrta ki egy fogoly szemét. Az akkoriban még Michalik vezetéknevű Monostori Gyula 1944-ben mindössze 16 éves volt, de ez nem akadályozta meg abban, hogy apja halála - ő is nyilas volt, egy ún. Szálasi-röppentyű robbant fel a kezében - miatti felháborodásában négy embert egymás után végezzen ki.

A Thököly út 80. szám alatti épületben Kröszl és társai nem voltak válogatósak, módszereik leginkább torz elmék szüleményei voltak. December elején például több zsidót a 67-es villamos sínére fektettek és megpróbálták a villamosvezetőt rávenni, hogy hajtson át rajtuk, de szerencsére a sofőr ellenállásán ez a tervük megbukott. A nyilasok 1944 karácsonyát is a székházban "ünnepelték". Részegre itták magukat, több foglyot is felhoztak a pincéből és megerőszakolták őket. Ezután "hűségpróba" keretében mintegy 30 zsidót agyonlőttek.

A háborút követően a legtöbb nyilas elmenekült. Többségükben sikerült visszailleszkedniük a társadalomba. Bükkös Györgynek azonban ez nem jött össze. Gyorsan elfogták, s noha emberölésekben nem találták bűnösnek, nyilas propagandatevékenység miatt tíz évre ítélték. 1956 augusztusában szabadult és a nyilasperben tett feltáró, önmagát, de társait sem kímélő vallomása jelentős mértékben könnyítette meg az 1967-ben ítélkező bíróság dolgát. Németh Lajosnak – aki 1946 és 1954 között a kommunista párt tagja volt - ugyanakkor egy évre sikerült elnyernie Bölcske település tanácselnöki posztját. (E témában érdemes elolvasni még Lénárt András kitűnő munkáját is, melyben a vádlottak társadalmi beágyazottságát is vizsgálja.)

monostori_konyv.png

Monostori Gyula

(a kép forrása: A zuglói nyilasper c. könyv)

Monostori Gyula egészen a Magyar Néphadsereg századosi rangjáig vitte, miután múltját elhallgatta. Az 1956-os forradalom leverésében játszott szerepéért még meg is jutalmazták. De nem csupán ők alkalmazkodtak az új rendhez. Hollai József tíz évig volt a kommunista párt tagja, kétszer kapott kiváló dolgozói címet, letartóztatásakor MSZMP-tagjelölt volt. Füredi Pál pedig két ízben is sztahanovista élmunkás elismerést vehetett át.

kroszli_vilmos_rtl_hu.png

Kröszl Vilmos

(a kép forrása: rtl.hu)

nemeth_lajos_rtl_hu.png

Németh Lajos

(a kép forrása: rtl.hu)

 

bukkos_gyorgy_rtl_hu.png

Bükkös György

(a kép forrása: rtl.hu)

A per 1967. január 19-én indult, majd számtalan tanú kihallgatását, valamint a vádlottak védekezését követően áprilisban elsőfokú, majd 1967. június 28-án jogerős ítélettel zárult. Három vádlottra – Kröszl Vilmosra, Németh Lajosra és Sándor Alajosra – halálbüntetést szabtak ki. Bükkös György, Hollai József, Szőke Antal, Baráth Kálmán, Kálmán László, Füredi Pál és Erős János 15, Kraut József 14, Kovács János és Kovács István 13, Mészáros László 12, Hernádi Jenő 11, Kraut Gyula és Baráth Kálmán 10, míg Monostori Gyula 8 évi szabadságvesztés büntetést kapott. Pataki Ferencet ugyan első fokon 8 évre ítélték, de a Legfelsőbb Bíróság az ő ügyében perújrafelvételt rendelt el. A részletes tanúvallomást tevő Bükkös büntetésébe beszámították az általa korábban már leült tíz évet.

bekes_megyei_nepujsag_1967_junius_29.png

A jogerős bírósági döntésről szóló tudósítás a Békés Megyei Népújság 1967. június 29-i számában

(forrás: library.hungaricana.hu)

sandor_alajos_rtl_hu.png

Sándor Alajos

(a kép forrása: rtl.hu)

A halálos ítéleteket a korabeli sajtó szerint 1967. augusztus 2-án végrehajtották.

nograd_1967_augusztus_03.png

A kivégzésekről szóló hír a Nógrád című újságban 1967. augusztus 3-án

(forrás: library.hungaricana.hu)

A börtönbüntetésre ítélt vádlottak további sorsa ismeretlen. Amennyiben letöltötték a rájuk mért éveket, akkor is legkésőbb 1982-ig valamennyien kiszabadultak. Mára a legfiatalabb elítélt, a per idején 39 éves Monostori Gyula is 89 éves – ha életben van. A legtöbben azonban már elhagyták volna a 90-ik, sőt a 100-ik születésnapjukat is, vagy éppen ahhoz közelítenének, ezért kicsi a valószínűsége, hogy az utolsó nagy nyilasper elítéltjei közül bárki is olvasná ezeket a sorokat…

A bejegyzés trackback címe:

http://polipraktika.blog.hu/api/trackback/id/tr6912175166

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Duplaxiii 2017.02.02. 16:17:53

Ebből:
"A konszolidálódott Kádár-rendszer ugyanolyan éber, mint az 50-es évek végén."
gondolhatom azt, hogy Te nem örülsz ennek?

bontottcsirke 2017.02.02. 16:52:35

Sikerült ilyen balfaszokat előrántani. Kommunistákat mikor is fognak elszámoltatni? Ja, soha költői kérdés. Ki is volt ezek közül később párttag? Hagyjuk már ezt...

nyelv-ész 2017.02.02. 19:44:50

@bontottcsirke: Azért a "balfasz" nem feltétlen írja le pontosan, micsoda gazemberek voltak ezek. Még ha a komcsik közt is meg lehetne találni a párjukat.

Rwindx 2017.02.02. 19:59:22

Sajnos zuglói kommunisták elítéléséről vagy rájuk kirótt halálbüntetésről nem lehet adatot találni. Ez nagyon, de nagyon elszomorít.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu