Mert a politika is lehet érdekes

PoliPraktika

PoliPraktika

Az első orosz, aki felszabadítóként lépett Auschwitzba

2017. január 27. - Herczeg Sándor

Hetvenkét esztendővel ezelőtt, 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg 322. lövészegysége Majdanek, Belzec, Sobibor és Treblinka után elérte a legnagyobb náci haláltábort, melyet addigra a németek szinte teljesen kiürítettek. Mindössze hét és félezer foglyot találtak életben. A sors furcsa fintora, – talán igazságtétele – hogy az első szovjet tiszt, aki belépett a kapun, zsidó volt. Anatolij Pavlovics Shapiro élete végéig büszke volt arra, hogy mindennek részese lehetett.

Az 1945-ben 32 esztendős Shapiro ukrán zsidó családban született 1913-ban. Mérnöki diplomát szerzett, majd 1935-ben beállt a hadseregbe, ahol hadnagyi rangot kapott. A német inváziót követően folyamatosan harcoló alakulatoknál szolgált, legtöbbször mérnöki tanulmányait hasznosítva, sőt, a 76. dandár parancsnoki tisztét is birtokolta. 1943-ban a kurszki csatában megsebesült, majd felépülését követően a lengyel és ukrán harcokban is részt vett. 1945 januárjában már egy 900 fős speciális különítménnyel járt a visszavonuló Wehrmacht nyomában. Rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek, hiszen a katonák mintegy fele odaveszett a küzdelmekben. 1945. január 27-én érték el az auschwitzi koncentrációs tábort, melynek kapuit először Shapiro nyitotta ki, így ő volt az első szovjet tiszt, aki szembesült a haláltáborban tapasztalható körülményekkel. Későbbi visszaemlékezése szerint az először egy csoport mezítlábas, csontsovány embert látott meg a hóban, lerongyolódott ruhákban, akik nem is igen hitték el neki, hogy felszabadították őket.

shapiro.png

Anatolij Shapiro

(a kép forrása: jspacenews.com)

A háborút követően Shapiro visszatért hazájába, de mégsem telepedett le végleg. 1992-ben ugyanis az egész család úgy döntött, hogy kivándorol az Egyesült Államokba. Végül Long Island-re költöztek. A volt katonatisztben ekkor tudatosult leginkább a holokauszt mértéke, s ezért több könyvet is írt. 2005. október 8-án, életének 93. évében hunyt el. Viktor Juscsenko ukrán elnök 2006-ban – posztumusz - az Ukrajna Hőse címmel tüntette ki.

sir.jpg

(a kép forrása: jspacenews.com)

Az ENSZ határozata alapján 2006 óta január 27-e a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja.

A bejegyzés trackback címe:

https://polipraktika.blog.hu/api/trackback/id/tr2712160581

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2017.01.27. 20:01:11

Szovjetunióban nem volt annyira téma a zsidóság, holokauszt. A fasizmus elleni honvédő háborúról meg partizánokról szóltak a sztorik. Amikor meg kivándorolt a szovjet zsidó az USA-ba, akkor szembesült azzal, hogy ott biznisz a holokauszt, rengeteg film, könyv, karrier épült rá.

Én ismertem olyan Magyarországon élő ukrán zsidó családot, ahol a nagymamának volt koncentráció táborbeli tetoválása, aztán rendszerváltás után kezdtek kárpótlásokat kapni, meg kezdtek zsinagógába járni és a gyerek nyaranta elment a szarvasi zsidó táborba, addig nem is volt téma a zsidóságuk.

Zeuska 2017.01.27. 22:15:10

Hát--- már megint provokálják a Magyarokat!

cardiobascuralis 2017.01.27. 23:50:17

@karandash:
Ez a hála azért, hogy megtanították őket koncentrálni...

Éhes ló 2017.01.29. 09:35:39

A foglyok nagy része is elmenekült a vörös jorda elől.
Ez többet elmond az addigra már sajátjai és ellenségei közül is legalább 20 milliónyi embert legyilkoltató joszifról és földi pokoljáról mint bármilyen terrorháza.
Nem véletlenül hallgat erről a poster. Is.

Az már csak a hab a "szövetségesek" fostortáján, hogy joszif még elpusztíthatott tízmilliókat azért, hogy a két bűntársa jóvoltából uralma alá kerülő "szövetségesei" ugyanazt kapják jutalmul, mint ellenségei büntetésül: 5 éves barna terror helyett 45 évig tartó vörös terrort.
Büszkék lehettek rá poszter!
Ünnepeljetek!
süti beállítások módosítása