Mert a politika is lehet érdekes

PoliPraktika

PoliPraktika

Akik az életfogytiglan helyett a halált választották

2016. december 08. - Herczeg Sándor

December 5-én, hétfőn hajnalban, ruhákból csavart kötéllel vetett véget börtönéveinek a szegedi Csillagban a balástyai rémként elhíresült Szabó Zoltán és cellatársa, a gyálaréti szörnyetegként ismert Miklósi Viktor Gábor.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának december 7-i tájékoztatása szerint jelenleg 48-an töltik jogerősen kiszabott tényleges életfogytiglani börtönbüntetésüket. A több életet és végül a magukét is kioltó elítéltek nem az elsők, akik nem kívántak talán az utolsó percükig a rácsok mögött maradni.

Budai József, a kesznyéteni rablógyilkos

Budai nem először került összeütközésbe a törvénnyel, hiszen 1993-ban feleségét gyilkolta meg. Az akkor kapott majdnem két évtizedes éves börtönbüntetését példás magaviseletére hivatkozva könnyítették meg annyiban, hogy kimenőt kaphatott, azaz időnként elhagyhatta a fegyházat. Az egyik ilyen eltávozásról azonban 1999-ben nem tért vissza. Nem sokkal később – 1999. szeptember 30-án saját lakásában ölt meg egy 80 éves nőt, készpénzt és különböző értéktárgyakat eltulajdonítva onnan. 2000-ben jogerőre emelték tényleges életfogytiglani fegyházbüntetését. Budai József 2003-ban még viszonylag bizakodva nyilatkozott, később azonban feladta, 2007-ben a börtönben öngyilkosságot követett el.

Csepregi Péter, a magyarkeszi kettős gyilkos

Csepregi 2000. szeptember 13-án Magyarkesziben egy idős asszony konyhájában iszogatott, ahová később visszament, hogy megpróbáljon pénzt szerezni.  A tulajdonos azonban rajtakapta, mire Csepregi késsel támadt rá és négyszer átvágta a torkát. A megszerzett pénzt eltette, majd tovább kutatott, s ekkor bukkant rá a néninél albérletben lakó lakó 22 éves tanítónőre, akit szintén meggyilkolt.

csepregi_peter_blikk.png

Az akkor 21 éves fiatalember - balra a Blikk fotóján a tárgyaláson - agresszivitására jellemző, hogy rátámadt az őt kihallgatni akaró ügyészre és egy fegyőrre is, majd Szekszárdra szállítását követően átmászott a büntetés-végrehajtási intézet első emeleti folyosójának ablakrácsán, az utcára ugrott és elmenekült. Nem volt sokáig szabadlábon, hiszen az ugrást követően megsérült a gerince, pár napon belül el is fogták. A Pécsi Ítélőtábla 2004. február 17-én bűnösnekmondta ki nyereségvágyból és más aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés, fogolyszökés, valamint társtettesként elkövetett rablás és súlyos testi sértés miatt.  Mindezért tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Csepregi Péter nem sokáig tudta elviselni ennek súlyát, 2008. június 23-án a szegedi Csillag börtönben felakasztotta magát.

Ember Zoltán, a szentkirályszabadjai rém

A csúszóhurkos gyilkos néven is elhíresült férfi korán kezdte a bűnözői életpályát, különböző cselekmények miatt 1987-ig ötször ült börtönben, ellene 11 különböző ügyben folyt büntetőeljárás. Az 1980-as évek végén késsel hátba szúrta akkori élettársát, az emiatt kapott három éves büntetéséből 1991 októberében szabadult. Rögtön utána elkövette első gyilkosságát, egy villáskulccsal agyonverte a szentkirályszabadjai Véghelyi Istvánt, akit fiatalkori sérelmeiért okolt. Noha a rendőrség látókörébe került, ezt az emberölést még megúszta. 1998-ban, bátyját, Ember Istvánt, egy közös italozás után kialakult vitában puszta kézzel megfojtotta, a tetemet egy külterületi részen elásta. Nem sokkal az ezredforduló után az akkor már kétszeres gyilkos arra figyelt fel, hogy idős emberek sokszor nagyobb mennyiségű készpénzt tartanak otthon. Ezt a felismerést követte a magyar kriminalisztika egyik legaljasabb módon végrehajtott sorozatgyilkossága. Ember Zoltán 2002. július 7-én, 2003. június 22-én, majd 2004. március 7-én hatolt be egyedül élő, idős emberekhez és egy filmekből ellesett módszerrel gyilkolta meg őket. A nyakukra és lábukra hurkot kötött, a kényszeredett testhelyzetből szabadulni akaró áldozatok pedig saját magukat fojtották meg. A nyomozók ekkor már tudták, hogy sorozatgyilkossal van dolguk, ezért minden szóba jöhető tettestől DNS-mintát gyűjtöttek. A harmadik helyszínen talált minta egyezést mutatott Ember Zoltánéval, akit letartóztattak. Ekkor Ember korábbi két gyilkosságát is bevallotta. A Győri ítélőtábla 2006. január 10-én jogerős ítéletében tényleges életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtotta. Ember Zoltán a szegedi Csillag börtönben kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, egyszer az ereit vágta fel, később pedig mérget ivott. Végül egy 2015. április 24-i hír szerint véget vetett életének, a cellájában egy lepedő segítségével felakasztotta magát. Tetteit saját bevallása szerint soha nem bánta meg.

ember_zoltan_nava_hirtv_hu.jpg

Ember Zoltán a rácsok mögött

(a kép forrása: nava.hu (HírTV)

Miklósi Viktor Gábor, a gyálaréti szörnyeteg

Az egyik legfiatalabb TÉSZ-es elítélt volt és háromszor gyilkolt. A 24 esztendős fiatalember 2008. november 12-én ittas állapotban tért haza szeged-gyálaréti otthonába, ahol veszekedni kezdett élettársával. A vita tettlegességig fajult, melynek hevében Miklósi kicipelte a nőt a ház elé, ahol baltával kaszabolta össze. Ezt követően visszament az épületbe, ahol meghallotta mindössze 9 hónapos kisfia, Tomika sírását. A gyilkos neki sem kegyelmezett, megfojtotta a gyermeket, majd a két holttestet a kertben egy sekély gödörben elföldelte. A lebukás elkerülése érdekében a már halott élettársa telefonjáról sms-eket küldött, sőt eltűnésüket még a rendőrségen is bejelentette. Minden igyekezete ellenére lebukott, de az esetnek még ekkor sem volt vége. Miklósi az áldozatok temetésekor vallotta be, hogy még 19 esztendősen 74 éves nagyanyját is meggyilkolta, amit azért úszott meg, mert a később szintén általa megölt élettársa alibit igazolt számára. Miklósi Viktor Gábort a Szegedi Ítélőtábla 2010. október 14-én tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Büntetését nem kívánta letölteni. 2016. december 5-én reggel cellatársával, a balástyai rémként elhíresült Szabó Zoltánnal együtt, ruhákból csavart kötélre akasztotta fel magát és a gyors orvosi beavatkozás ellenére meghalt.

miklosi_viktor_gabor_blikk.jpg

Miklósi Viktor Gábor a bíróság előtt

(a kép forrása: blikk.hu)

Szabó Zoltán, a balástyai rém

Könnyen elképzelhető, hogy a december 5-én öngyilkosságot elkövető Csongrád megyei férfi lelkén száradt a legtöbb kioltott emberélet a magyarországi börtönben ülő elítéltek közül. Ő maga öt gyilkosságot vallott be, de büntetését csak négyért kapta, ám egy, a nyomozásban szerepet játszó detektív Szabó számlájára írta egy öttagú romániai család eltűnését is, azonban ezt végül nem bizonyították rá. A mostoha körülmények között felnőtt – testvére öngyilkos lett – Szabó Zoltán a nyolc általános elvégzése után nem tanult tovább, fiatal korától kezdve tanyán, földművesként és alkalmi munkákból élt. Egy 60 éves nő megerőszakolásért korábban már büntetve volt. A wikipedia szócikke szerint „Szabó első bizonyított áldozata egy presszóban dolgozó nő volt, akivel 1998. április 28-án ismerkedett meg. Szabó rábeszélte a nőt, hogy tartson vele a Balástya külterületén lévő tanyára. Megérkezésük után az asszonyt egy nehéz tárggyal többször is fejbe ütötte, a súlyos fejsérülésbe a nő belehalt. Szabó lemeztelenítette és áldozatát, majd a tanyától 50 méternyire egy gödröt ásott, amelybe a testet és a ruhákat elhelyezte. A második gyilkosság az elsőhöz igen hasonló módon zajlott le. Szabó ugyanabban a presszóban ismerkedett meg egy nővel, kit a tanyájára hívott. A tanyára érkezvén a nőt egy nehéz tárggyal fejbe és nyakon ütötte, az ütésekbe az áldozat belehalt. A testet az előzőekhez hasonlóan helyezte el, annyi különbséggel, hogy második áldozatának a fejét később nem találták meg. 2000 februárjában Szabó tűzoltófecskendők közös ellopásának ürügyével egy gyümölcsösbe csalta K. Teréziát. A nőt a szilváskertben előbb megfojtotta, majd teljesen levetkőztette és eltemette. A fiatal nő ruhái később sem kerültek elő. A negyedik bizonyított gyilkosság vezetett Szabó Zoltán lebukásához. 2001 augusztusában Szabó meggyőzte egyik használt rádiótelefonok adásvételével foglalkozó nőismerősét, hogy nagy mennyiségű telefont tud szerezni kedvező áron. A nő hitt neki, így augusztus 25-én 300 ezer forintot vett fel a bankban. Szabó tanyájához motorozott, ahol a férfi őt is megfojtotta és a tanyától nem messze elásta. A telefonkereskedő nő eltűnésekor a rendőrség átnézte az asszony híváslistáit amelyeken megtalálták Szabó Zoltán számát is. A férfit kikérdezték, aki bevallotta a gyilkosságot.” Szabó Zoltán lebukását követően a településen óriási kutatás kezdődött, a gyilkos útmutatásai alapján négy holttest került elő, de végül öt gyilkossággal vádolták meg. A Szegedi Ítélőtábla – helybenhagyva az első fokú döntést – 2004. szeptember 10-én Szabó Zoltánt előre kitervelt, nyereségvágyból és aljas indokból, több emberen elkövetett emberölésben és lőfegyverrel történő visszaélésben találta bűnösnek, s ezért tényleges életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtotta. 2016. december 5-én reggel cellatársával, a háromszoros gyilkos Miklósi Viktor Gáborral együtt, ruhákból csavart kötélre akasztotta fel magát és a gyors orvosi beavatkozás ellenére meghalt.

szabo_zoltan_egyperceskrimi_blog_hu.jpg

Szabó Zoltán

(a kép forrása: egyperceskrimi.blog.hu)

Rostás Mihály, a háromszoros gyulai gyilkos

A tette elkövetésekor 44 éves gyulai férfi kissé kilóg a sorból, hiszen a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága idei tájékoztatása szerint már nem szerepel a nyilvántartásukban, vele kapcsolatban a „bűnügyi személyes adatokra vonatkozó korlátozást” figyelembe véve több információt nem sikerült szerezni. A legvalószínűbben így az feltételezhető, hogy már ő sincs az élők sorában, de nem önkezével vetett véget életének. Rostás többszörösen volt már büntetve a kettős gyilkosság elkövetését jóval megelőzően is, hiszen még a rendszerváltás előtt 16 évet kapott emberölésért és annak előkészítéséért. 1996-ban szabadult kedvezménnyel. Négy év szünetet követően 2000. június 16-án több késszúrással sebesített meg egy férfit, akit egy Gyula és Sarkad közötti buszmegállóban pénze átadására kényszerített. A támadással maradandó sérüléseket okozott. Két nappal később egy általa régóta ismert alkoholista párral került konfliktusba egy Gyula melletti tanyán. Nekik többször is kölcsönzött pénzt magas kamatra, ám a gyilkosság napján összetűzésük tragédiába torkollott. Rostás mindkettőjüket meggyilkolta, Sz. Istvánon nyolc, F. Péternén tíz késszúrást találtak. A Szegedi Ítélőtábla több emberen, többszörösen visszaesőként elkövetett emberölés, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés és rablás miatt Rostás Mihályt 2003. szeptember 9-én jogerősen tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. A BvOP tavaszi kimutatásában már nem szerepelt a neve.

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztést az első Orbán-kormány idején vezették be, a jogszabály 1999. március elsejétől hatályos. Sok vitát kiváltva egészen 2015-ig tartotta magát, hiszen 2014. május 20-án az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyar László elítélt kapcsán a törvény megváltoztatására szólította fel a kormányt. A Kúria 2015-ös határozata is fenntartotta a tényleges életfogytiglan intézményét, csupán annyi változást eszközölt, hogy az ítélet 40 esztendő elteltével egy bírói testület által felülvizsgálható, viszont a köztársasági elnök még ekkor is élhet vétójogával. 2016 októberében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a jelenleg hatályos magyar jogszabályok értelmében túl hosszú időnek kell eltelnie a jogerős döntéstől az első felülvizsgálati lehetőségig. Mint írták, ez jelentősen hosszabb a bíróság egy korábbi ítéletében javasolt maximum 25 évnél. Az EJEB ítélete még nem végleges, az egyezmény értelmében a felek három hónapon belül kérhetik az ügy úgynevezett nagykamara elé terjesztését. Az Igazságügyi Minisztérium októberi állásfoglalásában közölte, hogy az ítéletet tanulmányozzák majd és szükség esetén kezdeményezik a felülvizsgálatot.

A cikk elkészítéséhez, illetve annak jogi szakértői hátteréhez - szerzőtársként - dr. Atalay Borbála ügyvéd, gazdasági büntetőjogi szakjogász nyújtott segítséget.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://polipraktika.blog.hu/api/trackback/id/tr3712033579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2016.12.10. 04:35:49

Köszönjük a spórolást a költségvetésnek! Azért célszerű lenne őket egy kutyával és arccal lefelé elföldelni, ha esetleg jönne a feltámadás.

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2016.12.10. 06:48:49

Nem fogok ertuk konnyeket hullatni. A hatbol harom mar korabban is ult gyilkossagert, de "jo magaviseletert" kiengedtek oket, es ez a remek dontes (ha jol szamolom) osszesen ujabb 10 ember eletebe kerult.

Ad Dio 2016.12.10. 07:45:43

Maximálisan azon a véleményen vagyok, hogy az állam ne szabjon ki halál büntetést. De ahogy az eutanáziával egyetértek, úgy az önkéntes halál büntetést is megfontolandónak tartom. Életfogytosnak talán lehetne joga "súlyosbításért" felebezni.

csöpike2 2016.12.10. 08:36:22

Mondjuk 10 évvel a jogerős ítélet utan kellene lehetőséget biztosítani az elítélt szamara,hogy öngyilkos legyen.Azert szenvedjen is ,hogy nem csak ugy meghalok azt kesz.

BiG74 Bodri 2016.12.10. 12:56:25

Én nem bírom a fityiszt, de a halálbüntetéssel egyetértek.

CoolKoon 2016.12.10. 12:57:30

@Ad Dio: Az a baj, hogy az európai emberjogi egyezmény a halálbüntetésnek semmilyen formáját nem teszi lehetővé. Ha ezek az idióták nem lennének annyira makacsok (és nem lennének meggyőződve önmaguk tévedhetetlenségéről), megcsinálhatnák azt, hogy 25 év után csepegtetnék a "reményt", de persze a kritériumokat simán megcsinálhatnák a gyakorlatban teljesíthetetlenre (pont mint ahogy szokták), hátha nem tűnik fel a turpisság. De nem, inkább megy a (tök értelmetlen) szélmalomharc. Csak tudnám, hogy minek...

CoolKoon 2016.12.10. 13:01:30

Ami azt illeti, szerintem senki nincs, aki ezekért az echte pszichopatákért könnyeket hullatna, és az öngyilkosságuk nagyon is jól jön az államnak. Most már csak azt kéne valahogy megoldani, hogy (pl. pszichológiai ráhatással) esetleg ösztönözzék valahogy az ilyen tetvek öngyilkosságát. Nem mintha ez elrettentené a hasonlókat (sajnos nem), de legalább egy csomó pénzt spórol vele az állam...

Ad Dio 2016.12.10. 13:11:40

@CoolKoon:

Mint írtam, azt gondolom, hogy a halálbüntetés kiszabása az állam részéről nem elfogadható, mivel a tévedés valószínűsége - még ha elenyészően alacsony is - nem kizárható. Ennél fogva nagyon helyesnek tartom a halálbüntetést tiltó emberjogi egyezményt.

Viszont az élthez való joghoz józan liberálisként közelítek, nem pedig "ideológiailag". Az élethez való jog mindenkit megillet, de épp így állítom, hogy mindenkinek joga kell legyen arra is, hogy lemondjon róla. Az öngyilkosságban az állam bizonyos esetekben akár partner is lehet (eutanázia vagy épp az életfogytos önkéntes halálbüntetése). Egyéb helyzetekben nincs beavatkozási joga, a szimpla öngyilkosságot mindenki oldja meg ahogy tudja (persze lehetőleg táncoljon vissza az utolsó pillanatban és inkább faragja élhetőre az életét, de ez nem ide tartozik).

kasu 2016.12.10. 14:02:42

Vannak olyan bűnök, amelyekre a börtönbüntetés SEM elég szigorú, pl. a kiskoruak bántalmazása, öregek legyilkolása, a kéjgyilkosok áldásos tevékenysége, többszörös gyilkosságok. Lehetne folytatni, ha viszont ezeket a bizonyított mocsokságokat nem lehet kivégzéssel megtorolni, akkor legyen tényleges életfogytiglan. Miféle jogai lehetnek egy ilyen "embernek"? Elveszítette a jogát, amikor elkövette a gyilkosságot. Emellett nagyon fontos lenne a felderítés és az ítéletek reklámozása, ismertetése, ennek nagyobb a visszatartó ereje, mint a csendes halálbüntetés v a mély hallgatásba burkolódzó életfogytiglan.

Bobacska 2016.12.10. 17:44:51

Régóta megy a vita arról, hogy legyen-e halálbüntetés, vagy ne legyen. A cikkben felsorolt bűnözők szavaztak a halálbüntetés mellett.
süti beállítások módosítása