Mert a politika is lehet érdekes

PoliPraktika

Európa átvágott torka

2016. július 27. - Herczeg Sándor

Ne legyenek kétségeink. A bomba bármikor robbanhat. A kés akárhol szúrhat. Nem fogjuk kivédeni, mert nem tudjuk, hogy hol szed majd áldozatokat. Nemhogy a pontos helyszínek, még az országok sem ismertek. A menekülthelyzet csőd. Politikai, uniós szintű, nemzetközi és emberi egyaránt.

Brüsszel, Párizs, Nizza, Rouen… csak négy kiragadott példa. Még sorolhatnám. A pánikot felesleges erősíteni. Már az. De hogyan jutottunk eddig? Nem kellene arról elfeledkeznünk, hogy a migrációs hullám kezdetén az Európai Unió vezető politikusai nem is tekintették vészhelyzetnek a történteket. Nyilvánvaló, hogy nekem se égne el a fotelem, ha a tőlem 600-700 kilométerre lévő házba csapna bele a villám. Sajnálnám, s lenne „je suis”, de tulajdonképpen ennyiben is maradna. A „je suis” a világ legkönnyebb dolga, csupán két szó és sokan le is rendezik ébredező lelkiismeretüket. Azok a döntéshozók, akik évekkel ezelőtt sem láttak tisztán, később bagatellizáltak, majd elkezdtek kapkodni, most pedig folyamatosan levernek valamit. Ez emberemlékezet óta nem látott dermedtséget okoz az unió legfelső szintjein.

megolt_papra.jpg

Emlékezés a megölt papra

(a fotó forrása: Index Pascal Rossignol/Reuters)

Mindebből azok profitálnak, akik régóta dédelgetnek szélsőséges gondolatokat, s az tökmindegy, hogy a politikai paletta melyik szélén időznek. A helyzet fura, hiszen az ő befolyásuk erősödéséért pontosan azok felelősek, akik meg kívánták akadályozni népszerűség-növekedésüket. A saját sírjukat ássák, ráadásul úgy, hogy a gödörben állva a kilapátolt föld is a fejükre esik vissza. Ha még nem vagyunk a 24. órában – efelől kétségeim vannak – akkor elérkezett a gyökeres reform ideje. Ha nem történik semmi, mehetünk vissza oda, ahonnan jöttünk. Egy biztos: nem előre haladunk. Tétlenül is ülhetünk, de akkor a hatalmat azok fogják gyakorolni, akiknek nem kellene.

Jelenleg mintegy 130 migráns folytat éhségsztrájkot Horgosnál. Egyelőre szerb területen vannak, mi nem tehetünk semmit. Egészen addig, amíg a szülőföldjükön szemrebbenés nélkül arat a halál, netán a gyilkosság napi rutin, jönni fognak. Velük együtt pedig azok, akik friss vért hoznak a második, vagy harmadik generációs menekültek közé Európa számos nagyvárosába. Szellemi muníciót, vallásnak álcázott őrületet, ideológiai béklyókkal leláncolt hitet és azt, ami bennünk sose volt: öngyilkos fanatizmust. Szintet léptek, hiszen Nizza parti sétányán már gyerekek is áldozatul estek, Rouen-ben pedig az európai hitre támadtak, melyet a francia pap testesített meg számukra.

De nem csak az ő torkát vágták át. Európa haldoklik ettől a sebtől.

Az igazi felelősök azok lesznek, akik beléjük plántálják mindezt, a mi oldalunkon pedig azok, akik csak ennyit tudnak mondani: "Je suis"

 

A bejegyzés trackback címe:

http://polipraktika.blog.hu/api/trackback/id/tr398918372

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu