Vannak, akik tagadják. Mások relativizálják. Mintha el lehetne feledni mindazt, amit ember ember ellen követett el, amikor önként, kéjjel ölt. Távolról sem csak parancsra. S ahogyan a múlt is egyre sűrűbb homályba vész, úgy nő azoknak a száma, akik egy magyar film sikere kapcsán is képesek farkasbőrbe bújni. Értelmetlen, érthetetlen, céltalan és vak.

Sokáig nem gondoltam, hogy valaha igaza lesz Dwight D. Eisenhower amerikai tábornoknak, - majd később elnöknek – aki a koncentrációs táborok felfedezése után mondta ezt:

Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat, mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja, hogy mindez meg sem történt.

 Az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel, azóta ez a nap a holokauszt áldozatainak emléknapja. Eltelt 71 esztendő, a bűnösök és foglyok közül is egyre kevesebben élnek. 1946-ban akadt olyan nürnbergi háborús főbűnös, aki el sem tudta képzelni azt, amit Eisenhower vizionált. Úgy gondolta, hogy az antiszemitizmus a nácikkal együtt fog kihalni. Ezzel szemben 2016-ban a volt olyan mozi, amelyik kénytelen volt levenni a Saul fia promócióját saját Facebook-oldaláról, mert rengeteg gyűlölködő komment érkezett rá. S nem csupán oda. Annyi eszement és retardált hozzászólást régen nem láttam, mint e film kapcsán.

(a fotó forrása: Index Czeglédi Zsolt/MTI)

Értelmetlenül, érthetetlenül, céltalanul és vakon. A féktelen gyűlölet ugyanis zsákutca.

Saját szorongásaink és sikertelenségünk gyökerei bennünk vannak, az uszítás rügyeit azok táplálják, szárba szökkenését az ismerethiány élteti. A mi lelkünket viszont nem menti meg Oscar Schindler. Az a mi feladatunk. Ha megadatott a gondolkodás képessége.

Mert, aki egyetlen lelket ment meg, az egész világot menti meg.