Mert a politika is lehet érdekes

PoliPraktika

Nürnberg „gyermekei” 70 év távlatából

2016. január 13. - Herczeg Sándor

Idén lesz hetven esztendeje annak, hogy a náci háborús főbűnösök perében elhangzottak az ítéletek. A nürnbergi tárgyalásról talán már nem sok újat lehet mondani. Annál érdekesebb téma viszont, hogy mi lett a vádlottak gyermekeivel? A kép rendkívül vegyes és a válaszhoz elég kevés megbízható forrás áll rendelkezésre.

Martin Bormann (1900 – 1945) a pártkancellária, majd később Hitler titkára

Talán kevesen tudják, hogy a perben távollétében halálra ítélt, de akkor már több mint egy éve halott – a bunkerből való kitörést követően Ludwig Stumpfegger orvossal együtt öngyilkosságot követett el, testének maradványait egy építkezés során találták meg és azonosították 1972-ben - Bormann-nak 10 gyermeke volt. 1929-ben kötött házasságot Gerda Buch-hal. A legtöbb információ az első gyermekről, az 1930-ban született Adolf Martin Bormann-ról található, akinek Adolf Hitler volt a keresztapja.

nuernberg_topelement_www20min_ch.jpg

A nürnbergi per vádlottai

(a fotó forrása: 20min.ch)

Az apja halálakor mindössze 15 éves fiúból pap lett és a világ számos pontját bejárta. „Bormann az apja cselekedeteit mélyen elítélte, ugyanakkor, mint apára tisztelettel és szeretettel emlékezett, miként  ezt  írta: „szigorú volt, de jó és igazságos”. A náci rendszer szörnyű bűneit – amiben apja oly tevékenyen vett részt – egyértelműen elítélte. Németországban és Ausztriában különböző iskolákat meglátogatva gyakran tartott előadásokat erről a témáról, nem utolsó sorban a zsidóüldözés kegyetlenségeiről. Izraelbe is ellátogatott. 1987-ben a Ben-Gurion Egyetemen találkozott egy Holokauszt-túlélő fiával, Dan Bar-On izraeli pszichológussal. Tagja lett a Bar-On által szervezett beszélgető körnek, melyben az egykori elkövetők leszármazottai és a Holokauszt-áldozatok gyerekei találkoztak a zsidó államban. A szörnyű szülői háttérrel és ebből fakadó lelki vívódásokkal megterhelve élte le hosszú életét. 2013-ban hunyt el – szomorú magányban. Lelkiismerete soha nem hagyta nyugodni azért, amiért ő nem volt felelős.”

adolf_martin_bormann_szombat_org.jpg

Adolf Martin Bormann-nak - balra a szombat.org fotóján -  9 testvére volt: Ilse (1931), Ehrengard (1931), Irmgard (1933), Rudolf Gerhard (1934), Heinrich Hugo (1936), Eva Ute (1938), Gerda (1940), Fritz Hartmut (1942) és Volker (1943). Az internetes források szerint Ehrengard még születése napján elhunyt, Ilse 1958-ban, míg a legkisebb, Volker Bormann 1946-ban, mindössze 3 évesen halt meg. A többiek sorsáról nem tudni.

 

Karl Dönitz (1891 – 1980) tengernagy, a német haditengerészet főparancsnoka, Hitler kijelölt utóda

A nürnbergi verdikt 10 éves büntetéssel sújtotta Dönitz-et, melyet maradéktalanul ki is töltött, hiszen 1956-ban szabadult spandaui fogságából. Talán mégsem ez volt a legrosszabb dolog, ami érhette. Dönitz 1916-ban vette feleségül Ingeborg Weber-t, a frigynek három „gyümölcse” lett.

klauspeterdonitz_forum_axishistorycom.jpg

Dönitz fiainak síremléke

(a fotó forrása: forum.axishistory.com)

A második világháború során mindkét fia, az 1922-ban született Peter 1943-ban, míg az 1920-ban született Klaus 1944-ben katonaként egyaránt a tengeren vesztették életüket. Dönitz lánya, az 1917-ben született Ursula egy Günther Hessler nevű tengeralattjáró-parancsnokhoz ment feleségül 1937-ben és három gyermeknek adott életet. Ursula Dönitz 1990-ben halt meg.

Hans Frank (1900 – 1946) a megszállt lengyel területek főkormányzója

Frank 1925-ben vette el Brigitte Herbs-t, a házasságból 5 gyermek született, Sigrid (1927-?), Norman (1928-2010), Brigitte (1935-1981), Michal (1937-1990) és Niklas (1939). Frank legidősebb utóda, Sigrid Frank halálának csak a helyszíne ismert, az internetes források alapján Dél-Afrikában hunyt el. A legfiatalabb az 1939-ben született és ma is élő Niklas Frank, aki 1987-ben könyvet írt „ Az apa” címmel, melyben vádlóként lép fel vele szemben, számon kérve rajta gaztetteit.

onetz_de_niklasfrank.jpg

Niklas Frank

(a fotó forrása: onetz.de)

Wilhelm Frick (1877 – 1946) birodalmi belügyminiszter, majd a Cseh-Morva Protektorátus irányítója

A Nürnbergben kivégzett Frick kétszer nősült. 1910 és 1934 között Margarete Schultze-Naumburg, majd 1934-től haláláig Emilie Nagel férje volt. Házasságaiból öt gyermeke született: Hans (1911), Walter (1913), Anneliese (1920), Renate (1935) és Dieter Wilhelm (1937). A két első fiú sorsa ismert, a köztisztviselő Hans 1945-ben családjával együtt öngyilkosságot követett el, Walter pedig az orosz fronton tűnt el egy bevetés során, ahol hadnagyi rangban szolgált. Anneliese hosszú életet élt meg, nővérként dolgozott és 2015-ben halt meg 95 évesen. Renate Frick – férjezett nevén Günthert – divattervező vállalkozóként tevékenykedett és 2011-ben halt meg München-Bogenhausenben. A volt belügyminiszter legkisebb fia Dieter Wilhelm Frick volt. Két mérnöki diplomát szerzett, majd később az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le és ott is halt meg 2007-ben. Sírja Skaneateles településen található.

renate_frick_tz_de.jpg

Renate Frick

(a fotó forrása: tz.de)

Hans Fritzsche (1900 – 1953) a propagandaügyi minisztérium főmunkatársa, majd rádióosztályának vezetője

Fritzsche felesége Hildegard Sprenger újságíró volt. A házasság gyermektelen maradt.

Walther Funk (1890 – 1960) a Reichsbank vezetője

Funk 40 évig volt házas, 1920-ban vette feleségül Luise-Schmidt Sieben-t, gyermekük nem született. Az akkori bulvárhírekben egyébként Funk állítólagos homoszexualitásáról és alkoholizmusáról fogalmazódtak meg pletykák.

Hermann Göring (1893 – 1946) birodalmi marsall, légügyi miniszter

Az 1946-ban, nem sokkal az ítélethirdetés után öngyilkosságba menekülő Göring kétszer nősült. Első felesége – Carin von Kantznow – 1931-ben elhunyt, négy évvel később a birodalmi marsall az ünnepelt színésznőt, Emmy Sonnemann-t vezette az oltár elé. Ebből a frigyből 1938-ban született egyetlen leánya, Edda, aki ma is él. Edda a müncheni egyetemen szerzett diplomát, s egy rehabilitációs klinikán is dolgozott. Édesanyját egészen annak 1973-ban bekövetkezett haláláig gondosan ápolta. A nyilvánosságot és a náci rendszerrel kapcsolatos álláspontjának kinyilvánítását általában elkerülte.

edda_guoring_dailymail_co_uk.jpg

Edda Göring

(a fotó forrása: dailymail.co.uk)

Rudolf Hess (1894 – 1987) Hitler helyettese és birodalmi miniszter 1941-ig

Hess házassága Ilse Pröhl-lel hatvan esztendeig, 1927-től 1987-ig tartott, de ebből a birodalmi miniszter 46 évet a rácsok mögött töltött. Egyetlen fia  – Wolf Rüdiger Hess  – csupán 4 éves volt, amikor apja máig tisztázatlan körülmények között Angliába repült. Később három könyvet is írt Rudolf Hess-ről, s haláláig nem hitt abban, hogy édesapja a spandaui börtön egyetlen rabjaként öngyilkosságot követett el. 2001 októberében hunyt el Münchenben.

Alfred Jodl (1890 – 1946) tábornok, az Oberkommando der Wehrmacht (OKW) hadműveleti irodájának vezetője

Jodl mindkét házassága gyermektelen maradt. A háborús bűnökért kivégzett tábornok 1913-ban a nála öt évvel idősebb Irma Gräfin von Bullion-t vette feleségül, aki 1944-ben tüdőgyulladás következtében halt meg. Később Louise Katharina von Benda-val házasodott össze. Jodl özvegye magas kort élt meg, 1998-ban, 93 évesen hunyt el.

Ernst Kaltenbrunner (1903 – 1946) SS-Obergruppenführer, a Biztonsági Rendőrség (SIPO) és a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) irányítója

Kaltenbrunner két asszonytól öt utódot hagyott hátra. Az 1934-ben Elisabeth Eder-rel kötött házasságából született Hans-Jörg (1935), Gertrud (1937) és Barbara (1944). Feleségétől nem vált el, de szeretője, Gräfin Gisela von Westarp 1945-ben ikreket szült neki, akik a Wolfgang és az Ursula nevet kapták. Gyermekeinek sorsáról nem sok adat áll rendelkezésre, az azonban biztos, hogy Hans-Jörg Kaltenbrunner jogász lett és Budapesten halt meg 2007 szilveszterén.

kaltenbunner_grimhard_at.jpg

Hans-Jörg Kaltenbrunner

(a fotó forrása: grimhard.at)

Wilhelm Keitel (1882 – 1946) tábornagy, a német véderő-főparancsnokság (OKW) főnöke

Wilhelm Keitel osztozott Dönitz sorsában, hiszen öt gyermekéből a nürnbergi ítéletig három már meghalt. Hans-Georg Keitel (1919) nevű fia az orosz fronton esett el 1941-ben, mindössze 22 évesen. Két évvel később, 1943-ban, 31 éves korában, Erika lánya a tuberkolózis áldozata lett.

karl_heinz_k_metapedia_org.jpg

Ekkor már a fronton harcolt legidősebb fia, az 1914-ben született Karl-Heinz is, - a metapedia.org fotóján Beregfy Károly honvédelmi miniszterrel látható 1944 decemberében Budapesten - aki SS-Sturmbannführer-i rangban szolgált. Halálának ideje és körülményei tisztázatlanok, több adat szerint 1944 és 1945 fordulóján a budapesti harcokban veszett nyoma. Harmadik fia, Ernst-Wilhelm Keitel őrnagy 1956-ban tért haza a szovjet hadifogságból és 1997-ben hunyt el. 1911-ben született Apollonia „Nona” nevű lánya, aki doktori címet szerzett és 1998-ban halt meg Friedrich Wilhelm Illing özvegyeként.

Robert Ley (1890 – 1945) a Német Munkafront vezetője

Ley nem várta meg az ítéletet, még 1945. október 25-én felakasztotta magát cellájában. Kétszer nősült, összesen öt gyermeket nemzett. Első felesége – 1938-ig – Elisabeth Schmidt volt, majd Inga Spilcker, aki 1942-ben öngyilkosságot követett el. Ezt követően barátnőjével, Madeleine Wanderer-rel élt. Ley első gyermeke az 1922-ben született Renate volt, aki szociológus professzori címet szerzett. 2004-ben hunyt el. Testvéreiről nem sok adat lelhető fel. Lore (1938), Wolf (1940), Gloria (1941), illetve a Wanderer-től származó Rolf Robert (1944) további sorsa így nem követhető.

Konstantin von Neurath (1873 – 1956) külügy-, majd tárca nélküli miniszter, a titkos kabinettanács elnöke

Neurath 1901-ben nősült meg, társadalmi pozíciójának megfelelően nemesi választottja volt, Marie Auguste von Filseck személyében. Két gyermekük született, Konstantin Alexander 1902-ben, míg Winifred 1904-ben. A fiú apja nyomdokain haladt és diplomata pályára lépett. 1981-ben halt meg. Leányuk 1926-ban ment férjhez Hans-Georg von Mackensen államtitkár-nagykövet, egyben SS-Gruppenführer-hez és 1985-ben hunyt el.

Franz von Papen (1879 – 1969) alkancellár, majd bécsi és ankarai német nagykövet, diplomata

Papen öt gyermek édesapja volt. 1905-ben vette feleségül azt a Martha von Boch-Galhau-t, akinek neve nem ismeretlen a Magyarországon is jelen lévő Villeroy & Boch cég kapcsán sem, hiszen az alapítókat a rokonságban lehet megtalálni. Házasságukból Marie Antoinette, Isabelle, Margarete, Friedrich Franz és Stephanie Marie Antoinette nevű gyermekeik születtek. Papen 1911-ben született egyetlen fiú utóda jogász lett és 1983-ban hunyt el. Antoinette (1906) Max von Stockhausen-hez ment férjhez 1926-ban és 1993-ban, 87 évesen halt meg. Isabelle von Papen az IMDB adattára szerint 1933-ban egy filmszerepben is feltűnt, 2008-ban, 94 évesen távozott az élők sorából. Margarete sorsáról nem található érdemleges információ, míg Stephanie egy Pfitzner nevű férfihoz ment feleségül és három gyermeket szült.

papen_axishistroy.jpg

Friedrich Franz von Papen (háttal) látogatóban édesapjánál a börtönben a per idején

(a fotó forrása: forum.axishistory.com)

Erich Raeder (1876 – 1960) a német haditengerészet főparancsnoka 1943-ig

A tengernagy leányáról található talán a legkevesebb hiteles adat. Raeder felesége Erika Hindermann volt, akivel 1920-ban kötötte össze életét. Anita nevű lányuk Eberhard Diestel-hez ment feleségül, de további pályájáról nem találni semmilyen érdemi nyomot.

Joachim von Ribbentrop (1893 – 1946) külügyminiszter

Annál több forrás foglalkozik a nürnbergi pert követően kivégzett Joachim von Ribbentrop gyermekeiről, hiszen Hitler külügyminisztere azt az Anna Elisabeth Henkell-t vette el, aki a mai is létező cégbirodalomhoz köthető. Első gyermekük még ma is él.

220px-rudolfvonribbentrop1_wikipedia_org.jpg

Az 1921-ben született, - balra a wikipedia fotóján - így az idén 95 esztendős Rudolf von Ribbentrop SS-Haupsturmführer-i rangban fejezte be a második világháborút, a hollandiai és a franciai csatától az orosz fronton át az ardenneki offenzíváig vett részt a küzdelmekben. 2008-ban jelent meg édesapjáról szóló könyve. Négy testvére született: Bettina (1922), Ursula (1932), Adolf (1935) és a később bankigazgatóként dolgozó Barthold (1940).

Alfred Rosenberg (1893 – 1946) a megszállt keleti területek birodalmi minisztere

Rosenberg egyetlen lányáról a nevén kívül szinte semmit nem lehet tudni. A politikus két ízben nősült, 1915 és 1923 között Hilde Leesmann, 1925-től haláláig Hedwig Kramer férje volt. Az utóbbi kapcsolatból született 1930-ban Irene, aki egy fénykép tanúsága szerint a nürnbergi börtönben még meglátogatta édesapját. Azóta nincs nyoma.

Fritz Sauckel (1894 – 1946) munkaügyi főmegbízott, tartományi kormányzó

Sauckel – hasonlóan Bormann-hoz – szintén 10 gyermeket nemzett, de az internet semmilyen adatot nem tárol szinte egyikükről sem, holott feleségéről, Elisabeth Wetzel-ről, jelentek meg korabeli fotók. Az egyetlen homályos utalás egyik fiáról, Erich Adolf-ról csupán annyi, hogy 1924-ben született és talán 1944-ben Stuka-pilótaként vívott harcban esett el. További gyermekeik: Friedrich, Siegfried, Jörg, Rüdiger, Gudrun, Dieter-Heinz, Bernhard, Waltraut és Hedwig.

Hjalmar Schacht (1877 – 1970) birodalmi gazdasági miniszter, majd 1939-ig a Reichsbank vezetője

Schacht-nak két lánya született és két felesége is volt. 1903 és 1940 között Luise Sowa, majd 1941-től haláláig Manci Vogel. Schacht már 65 éves volt, amikor leánya, Konstanze, 1941-ben megszületett. Őt egy év múlva követte 1942-ben a második – Cordula – aki ma is él. Konstanze 1964-ben esküdött örök hűséget Michele Spadafora-nak. Cordula jogász lett, s nagy szerepet játszott a Göbbels-napló körüli jogi ügyekben.

Baldur von Schirach (1907 – 1974) a Hitlerjugend irányítója, birodalmi ifjúsági vezető, Bécs Gauleitere

A legfiatalabb nürnbergi vádlott 1933-ban vette feleségül Henriette Hoffmann-t, házasságukból öt gyermek született. Angelika Benedikta (1933), Klaus (1935), Robert (1938-1980), valamint Richard (1942). Klaus jogászi diplomát szerzett, míg Richard-ból író lett.

richard_von_schirach_freitag_de.jpg

Richard von Schirach

(a fotó forrása: freitag.de)

Arthur Seyss-Inquart (1892 – 1946) Hollandia helytartója

A halálra ítélt és kivégzett Seyss-Inquart gyermekei szinte teljesen eltűntek. Az 1916-ban, Gertrud Maschka-val kötött frigyből három gyermek született. Ingeborg Caroline Auguste (1917), Richard (1921), valamint Dorothea (1928). Közülük a legfiatalabb minden bizonnyal 2008-ban még élt az ausztriai Mattsee-ben.

Albert Speer (1905 – 1981) fegyverkezési és hadianyag-gyártási miniszter

Speer szinte minden kapcsolatát elvesztette gyermekeivel, miután 1966-ban, 20 éves börtönbüntetését letöltve kiszabadult spandaui fogságából. Margarete Weber-rel kötött házassága 1928-tól 1981-ig tartott, de utolsó éveiben már más nővel volt intim kapcsolatban. Speer a fiatalabb háborús bűnösök közé tartozott, ezért valószínűleg még minden gyermeke él. Legidősebb fia, az 1934-ben született Albert, édesapja nyomdokain haladva híres építész lett. Hilde (1936) szociológus diplomát szerzett és a politikai életből is kivette a részét, míg az 1938-ban született Margret fényképészként dolgozott, Arnold (1940) pedig az orvosi hivatást választotta. Másik két fia, Fritz (1937) és Ernst (1942) sorsa nem ismert.

albert_speer_mult-kor_hu.jpg

Albert Speer junior

(a fotó forrása: mult-kor.hu)

Julius Streicher (1885 – 1946) Frankföld Gauleitere 1940-ig, a „Der Stürmer” című antiszemita lap tulajdonosa

Streicher fiai nem hagytak mély nyomot a történelemben. A gauleiter Kunigunde Roth nevű első felesége 1943-ban meghalt, Streicher ezután Adele Tappe-val élt. Két fia született. 1915-ben Lothar, majd 1918-ban Elmar, de életük további fonala nem követhető az interneten.

A leszármazottak utáni kutatást nem csupán az eltelt évtizedek nehezítik, hanem az is, hogy sokan lakhelyet, országot, sőt - érthető okokból - nevet is változtattak. Ezért jó néven veszem, ha a fentiekhez bárki pontosabb, vagy akár még nem feltárt adatokat és tényeket fűz, netán az esetleges hibákat is észrevételezi.

A bejegyzés trackback címe:

http://polipraktika.blog.hu/api/trackback/id/tr138269634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

commando 2016.01.14. 11:29:55

Ha valaki tudja, segítsen: a háború után valamelyik náci tiszt (talán Rommel) fia egy német nagyváros (Lipcse, Drezda??) polgármestere lett. Nem tud valaki konkrétabbat erről?

commando 2016.01.14. 11:31:25

Most mondja a barátom, hogy Stuttgart a város és Rommel fiáról van szó. Tehát igaz, őt is illet volna megemlíteni!

Moin Moin 2016.01.14. 11:32:05

Rosenberget a lánya nem látogathatta meg a spandaui börtönben, ui. Alfred Rosenberget, miután a nürnbergi perben halálra ítélték, ugyanott ki is végezték. Így sosem került át a csak később megnyitott spandaui börtönbe.

A lánya neve alatti linken látható fotókon is a nürnbergi börtön neve szerepel az említett látogatás helyszíneként.

commando 2016.01.14. 11:46:56

Hoppá! Bocsánat! Rommel fia azért maradhatott ki, mert ő (Erwin Rommel) már nem élte meg Nürnberget.

Heinz-Günther 2016.01.14. 12:20:09

Heinrich Himmler, mérsékelten sikeres baromfitenyésztäbäl lett az SS birodalmi vezetöje "Reichsführer SS", ahogy akkoriban nevezték "Reichsheini".
A nürnbergi pert nem érte meg; miután 1945-ben a szövetségesek fogságába esett, öngyilkos lett. Házasságából egy lány született, Gudrun 1929-ben Münchenben.
Gudrun a háború után Wulf-Dieter Burwitz újságíróhoz ment férjhez, akitöl két gyereke született.
A Harmadik Birodalom idején "Nazi-Prinzessin"-nek nevezett Burwitz sosem szünt meg apja tetteit mentegetni, a Stille Hilfe nevü, náci háborús bünösöket segitö-menekítö szervezetet egészen a közelmúltig aktivan támogatta. Münchenben él

Velemenyem szerint.... 2016.01.14. 12:52:21

@commando: Rommelt a feltételezések szerint Hitler kivégeztette 45-ben (ha lenyeli a ciánkapszilát, a családjának nem esik bántódása). Így nehezen ítélhették volna el Nürnbergben.

Bár ze nem felétlelnül igaz Rommelre, a katonai vezetés nem felétlenül jelentett egyet a háborós bűnösséggel (lásd Adolf Galland esete). Az NSZK újjáalaluló hadseregénél nem volt kizáró ok a német katonai tapasztalat.

agarik 2016.01.14. 13:04:43

Az biztos hogy kártérítést a jogsértő ítélkezésért nem kaptak...

Hadrian77 2016.01.14. 14:05:12

@commando: Manfred Rommel és Stuttgart a válasz a kérdésedre.

Herczeg Sándor 2016.01.14. 16:30:34

@Moin Moin: Jogos és köszönöm! Javítottam.

commando 2016.01.14. 19:19:33

@Velemenyem szerint....:
Igen, köszönöm a kiigazítást, bár magam is rájöttem, mint ahogy azt fentebb már leírtam.

commando 2016.01.14. 19:20:43

@Hadrian77: Köszönöm, közben utánanéztem és való igaz. Azért tisztelettel megköszönöm a kisegítést!

Egon Krenz 2016.01.14. 19:22:00

@Velemenyem szerint....: Annyira nem, hogy Paulus tábornok szervezte meg az NDK hadseregét.

bokor.istvan 2016.01.14. 19:34:31

Elolvastam az írást. Annyit tudok hozzátenni, hogy teljesen véletlenül találtam rá Jodl ezredes sírjára a Frauenisel-en, (ez egy pici sziget mégkisebb temetője) én is meglepődtem a találkozástól.
www.flickr.com/photos/bokoristvan/3821989329/in/album-72157621903525863/

Alick 2016.01.14. 20:22:06

@Velemenyem szerint....: a Genfi Konvenciót meg nem sértő harcoló katona nem vonható felelősségre a harci tevékenységéért.

BéLóg 2016.01.14. 21:52:46

Nekem teszett a poszt. Érdekes és komoly munka, még ha néhol pontatlan is. Így viszont van hova javulni. Ehhez is sok sikert!

Madhunter 2016.01.14. 22:55:55

Az is megérne egy misét, mi történt a mieinkkel. Veesenmayer Ödön doktor például a németeket képviselte a háború után gumiügyekben a francia Pennel & Flipo-nál. Eichmann és Kasztner Rezső közös jobbkeze Kurt Becher SS-ezredes pedig -szintén kiváló üzleti érzékről tanúságot téve- évekig adott el búzát Izraelnek, bizonyára a 44-ben kiépített meghitt kapcsolataira támaszkodva. Mellesleg az őmellette tanúskodó és a felmentését elősegítő Kasztnert később pont emiatt lőtték le. Ráadásul Becher a Kádár-rendszerben vígan képviselte a magyar Monimpexet az NSZK-ban.

Vagy jobb ha az efféle miérteket nem feszegetjük?

Látens Inszinuáció 2016.01.14. 23:32:30

@Heinz-Günther:

Két dolog nem róható fel neki.

1. Apja bűneiért nem felelős.
2. Bár később maga is tevékenyen részt vett a nácik mentésében, legalább hű maradt az elveihez. És tudom, a fentiek fényében ez borzasztóan hangzik, mégis az a véleményem, hogy az elvhűség manapság annyira "életidegen" lett, hogy ritkán tapasztalni. Még akkor, ha ebben az esetben természetesen nem beszélhetünk pozitív elvről.

Még mielőtt.

bontottcsirke 2016.01.15. 06:59:48

Szép írás. Vajon a komcsi srácok gyerekeivel mi történhetetett?

Prinzessin Erbsen 2016.01.15. 07:36:30

Szegény barátnőm mindig magyarázkodni kényszerült a neve miatt (persze általában csak magyarok elótt, Borrmannak hivták, ami nagyon gyakori név, többet is ismerek ilyen nevűt.
A Frank név sem nürnbergi rokonról hires, Ez is nagyon gyakori név, de leginkább a pótkávé márkáról híres ( nagyot szakítottak vele a háború alatt és után)

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.04.07. 19:28:11

Nagyon tetszett a poszt! Precíz, érdekes, élvezetes, sőt alapos munka! Látszik, hogy Sanyi sokat dolgoztál vele! Gratulálok a végeredményhez! :-)