A legnagyobb probléma nem az, hogy az önkormányzati lakásra kiírt pályázatot Szabó Tamás polgármester nyerte meg. Hanem az, hogy egyáltalán elindult rajta és mindezt nem érzi gondnak.

Régi politikai igazság, mely szerint nem minden etikus, ami egyébként törvényes. A magára kicsit is adó közszereplőnek rendkívül vigyáznia kellene hitelességére, soha nem rálépve arra az időnként cérnavékonyságú mezsgyére, ami a kettőt elválasztja egymástól. Ez nem sikerült Szabó Tamásnak, Jászberény polgármesterének, aki beadta pályázatát egy önkormányzati lakásra, s noha saját párttársa is feddésben részesítette egy nyilvánosságra került levélben, meg is nyerte azt. Ilyenkor mindig eszembe jut az, hogy egyes, már jó ideje regnáló politikusok miért nem maradnak inkább a józan ész talaján.

Szabó Tamás, Jászberény polgármestere

(a kép forrása: Index Bugány János)

Szabó ugyanis öt év polgármesterséggel és négy év képviselőséggel a háta mögött nem gondolhatta komolyan, hogy senki nem fogja észrevenni az ügyet. Teljesen nyilvánvaló, hogy az általa is nagyra tartott jászoknak nem fog tetszeni az eljárása, ami nem csak a Facebook-oldalán látható hozzászólásokból látszik, hanem az általa 2013 decemberében mondott parlamenti beszédéből is visszakövetkeztethető a jász önmegváltás emléknapja kapcsán:

Ezt követően legvégül hadd mondjam el még azt, hogy noha én magam nem vagyok jász, 17 éve élek a Jászságban, és a jászságiak, részben a jászok bizalmából ülök most a parlamentben, képviselem őket. Viszont ez alatt az idő alatt is megtapasztaltam és nagyra értékelem személy szerint is a legmagyarabb magyarság mellett is azt a jász öntudatot, annak képviseletét, megélését és a mindennapokban történő megélését…

Szabó Tamás ekkor persze még nem sejtette, hogy ez a jász öntudat akár ellene is fordulhat. S itt nem csupán arról van szó, hogy a vele szemben lévő lövészárokból tüzelnek rá folyamatosan, hanem úgy jár, mint az a kegyetlenkedő katonatiszt, akit a saját legénysége lő hátba. Innentől kezdve pedig az eset jóval veszélyesebb, mint hinné. A polgármesternek tehát illett volna előre gondolkodnia, de ha már ezt nem tette, akkor legalább utólag levonni a konzekvenciákat. Ha netán elegánsan visszalép, még csitíthatta volna a tüzet, de helyette még az égő házra is fáklyát dob, amit kabinetirodájának közleménye fényesen jelez. A levél szerint ugyanis ez törvényes és szabályszerű, az ország számos más településén is törvényesen pályázhat lakásbérletre képviselő-testület tagja. A polgármester a lakást havi 54 ezer forintért, határozott időre bérli, azt soha nem fogja megvenni, mert az értékesítésből az ingatlant kizárták. 

Bravó. Ezek alapján minden rendben van, oszoljunk, nincs itt semmi látnivaló. Hacsak nem annyi, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani, pláne, ha valaki közakaratból lesz vezető, s közpénzt kap fizetésként. Jól látta mindezt fideszes párttársa, Juhász Dániel, aki egyértelműen fogalmazott:

Tamás, a legnagyobb tisztelettel arra kérlek, hogy a csütörtöki ülés kezdetéig vond vissza a pályázatodat! Nyerjen a három gyermekes család, te pedig picit drágábban ideiglenes lakásproblémádat oldd meg egy a piacon bérbe vett lakással. Amennyiben nem vonod vissza a pályázatot a bizottsági ülés kezdetéig, akkor én, mint a bizottság tagja ezt nem tudom szavazatommal támogatni. A polgármesterem, a Fidesz polgármestere ellen pedig szintén nem tudok és akarok szavazni, így én az ülés zárt részén nem fogok részt venni. Nem mismásolok, nem találok ki halaszthatatlan magánügyet, hisz képviselőnek választottak meg az emberek, akiket a legjobb személyes tudásom alapján kell képviselnem, vállalva az esetleges személyes, szervezeti, stb. ellenérzéseket, ellenlépéseket is. Hiszek abban, hogy ma itt és most így kell tennem…

A kérdés megmarad: miért érzi úgy egy polgármester, hogy neki a törvények betartása mellett nem feladata az etikus magatartás propagálása, valamint magasabb szintű erkölcsi norma vonalán élni? Még ha törvényes is – ezt egyébként nem vitatom, nem is tisztem – a jászberényi lakásügy, akkor is nyilvánvaló volt, hogy vissza fog ütni. Úgy gondolom, hogy Szabó Tamásnak van lehetősége piaci áron bérelni ingatlant, ezzel módot teremtve a pont általa vezetett polgároknak elősegíteni a lakáshoz jutását. Sokkal bölcsebb lett volna, mint az etikátlanság keresztjét magára venni, s ezzel aláásni pártja és saját maga hitelét egyaránt.

Ez ugyanis nem fejezhető ki pénzben, hiszen nem visszaszerezhető. Szabó Tamás most bizonyára olcsóbban jutott fedélhez, de a megspórolt forintokat később kamatostól hajthatják be rajta. Harakiri, mint anno Vácott. Ráadásul ekkora öngólt nem éri meg rúgni, hiszen ami a saját csapatnak veszteség, az ellenfélnek nyereség lesz.