Feléledni látszik az állampolgárok népakaratba vetett hite. Ezt a megállapítást is tehetnénk, ha megnézzük, hány népszavazási kezdeményezést nyújtottak be eddig idén a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Ötvenötöt, azaz csaknem négyszer többet, mint 2014-ben. A kijelentést mégis elhamarkodnánk, hacsak nem gondoljuk, hogy a terrorjelképek közé fel kellene kerülnie a narancsnak, Fidesz-logo-nak, valamint a feszületnek, mint a keresztény egyházak jelképének. Volt ugyanis, aki erről akart népítéletet. S ez csak az egyik legabszurdabb.

Az idei esztendő jelenlegi rekordere minden bizonnyal az a Vajda Zoltán Tamás lesz, aki korábban az Együtt-PM színeiben polgármesterjelölt is volt a fővárosban. Területe elég széles, 2015-ben 19 népszavazási kérelemmel bombázta meg az NVB-t, igaz ez akkoriban a civilek demonstrációjának pontjaiból adódtak. A felvetésekből a testület mindössze hármat nem kaszált el, így ezeket csak az ügyeket viheti tovább az előterjesztő. 

A jóváhagyott kérdések:

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti?

2. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?

3. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen?

Vajda Zoltán Tamás többi kérdése megfeneklett, így biztosan nem voksolhatunk például arról, hogy bárki hozzáférhessen és nyilvánosságra hozhassa az 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti időszakban a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének „titkos”, illetve „szigorúan titkos” állományú munkatársainak illetve együttműködő személyek adatait, beleértve az általuk készített jelentéseket, feljegyzéseket, iratokat - sőt, arról sem, hogy a végrehajtó közhatalmi funkciót gyakorló intézmény ne települhessen a Budai Várnegyed ENSZ világörökségi listáján szereplő területére.

Szorgos beadványkészítőnek bizonyult a maga 9 kezdeményezésével Gulyás Mihály Balázs, melyből kettőt el is fogadott az NVB május 7-ig, Ezek szerint elegendő aláírás összegyűjtése esetén ebben a két témában akár az urnákhoz is járulhatunk:

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy az intézményi várólistára való felkerüléstől számított legfeljebb hat hónapon belül hozzájuthasson a beteg a nem azonnali ellátást igénylő egészségügyi ellátáshoz?

2. Egyetért-e Ön azzal, hogy az öregségi nyugdíj folyósítása az országgyűlési képviselői megbízatás idején szüneteljen – a jelen kérdésben tartott népszavazást követő évtől?

A fotó bal oldalán Gulyás Mihály Balázs, a jobb szélén Vajda Zoltán Tamás

(a kép forrása: budapestbeacon.com Lestyánszky Ádám)

Gulyás egyébként a wikipedia szerint szerzője volt az Egyenlítő blognak, az MSZP webkettes vezérmédiumának, és elemzői jogot kapott az Egymillión a sajtószabadságért oldalhoz. 2009-ben létrehozta a Fideszfigyelő blogot, majd 2010-ben az MSZP ifjúsági szervezetének támogatásával a "Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen" Facebook-oldalt. 2014 októberében az általa alapított "Százezren az internetadó ellen" közösségi oldalon szervezték a tüntetéseket az internetadó ellen. A pártelnökök sorából ezen a téren is kiemelkedik a mindig minden választáson elinduló Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt vezetője. Ő öt kérdéssel hívta fel magára a figyelmet 2015-ben, de mindegyik próbálkozását elutasították.

A legérdekesebb figura

Nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Nyilvánvalóan ezt gondolja Miczán József, aki a különlegességet és az abszurdumot helyezte előtérbe népszavazási ötletei kapcsán.

(a kép forrása: nava.hu)

A Nemzeti Választási Iroda adatbankjából kiderül, hogy a képen látható úriember 1998-ban a Parlamentbe is megpróbált bejutni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Encsről, de már az első forduló eredményei alapján kiesett. Akkoriban a Magyar Nép Pártja elnökeként mutatkozott be, idei reaktiválása öt népszavazási ideát eredményezett, de ezek annyira nem mindennaposak, hogy muszáj szó szerint idézni őket.

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fidesz pártnak, és a keresztény egyházaknak, mint terrorszervezeteknek a működését betiltsák?

2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a terrorjelképek közzé felkerüljön a NARANCS, Fidesz logó, és a FESZÜLET, a keresztény egyházak jelképe?

3. Egyetért-e Ön azzal, hogy Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, Csányi Sándort, OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatóját, Polt Pétert, Magyarország legfőbb ügyészét huszonöt-huszonöt év börtönbüntetés végrehajtására kötelezzék, valamint teljes vagyonukat kobozza el az állam, a devizahiteleseken éveken keresztül bűnszövetkezetben elkövetett népirtás, és más bűntettek miatt?

4. Egyetért-e Ön azzal, hogy a háttérhatalom képviselőinek, pártoknak, magánbankoknak, egyházaknak a működését a http://jogrendreform.5mp.eu/ oldalon nyomtatható Néphatározattal megtiltsák?

5. Egyetért-e Ön azzal, hogy Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, Csányi Sándort, OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatóját, és Polt Pétert, Magyarország legfőbb ügyészét huszonöt-huszonöt év börtönbüntetés végrehajtására kötelezzék, valamint teljes vagyonukat kobozza el az állam, a devizahiteleseken éveken keresztül bűnszövetkezetben elkövetett népirtás és más bűntettek miatt?”

Talán nem kell külön leírnom, hogy ezeket a felvetéseket mind egy szálig elutasította a Nemzeti Választási Iroda és nem is terjesztette a Nemzeti Választási Bizottság elé. A kérdések annak fényében igazából nem is meghökkentőek, ha azt nézzük, hogy májusban Miczán saját Facebook-profilján olyan cikket osztott meg, mely szerint európai királyi családok tagjai gyerekeket ölnek embervadász összejöveteleken... Nem is ragoznám tovább.

Néhány fontos tény a jogi háttérről

A Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán érdemes tájékozódni a népszavazással kapcsolatos törvényi szabályozásról. Ezek szerint, ha a jóváhagyott kezdeményezést követően az érvényes aláírások száma eléri a 200 000-t, az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell elrendelnie a népszavazást. Ha az érvényes aláírások száma 100 000 és 200 000 között van, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy elrendeli-e a népszavazást. A népszavazás elrendeléséről szóló határozat a Magyar Közlönyben közzétételre kerül. Az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott. Eredményes országos népszavazásról pedig akkor beszélhetünk, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Ha a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia, e kötelezettségének hat hónapon belül eleget kell tennie. A népszavazással hozott döntés 3 évig köti az Országgyűlést.